Megálljt parancsolt az ellenzéki többség Szombathelyen a Haladásra fordított közpénz elszórásának

2019. június 20., 17:50

Szerző:

A Szombathelyi Haladás kiesett az NB I-ből, anyagi nehézségekkel küzd, csúsztak a fizetések és a 15 milliárdból forint közpénzből épült stadion fenntartási költségeit sem tudják az átadás pillanata óta kitermelni. A fideszes vezetésű önkormányzat sokáig százmilliókkal pótolta ki a pénzégetőnek tűnő foci költségvetését, azonban év eleje óta új helyzet állt elő, mikor az alpolgármester a rabszolgatörvény körüli vita után átállt, és együtt szavaz az ellenzékkel.

Labdarúgó NB I - Mezőkövesd Zsóry FC-Szombathelyi Haladás
Fotó: Czeglédi Zsolt

A Haladás 150 millió forint támogatást kért áprilisban, amit szigorú feltételek mentén megszavazott számukra a közgyűlés ellenzéki többsége is. A pénzt arra kérte a klub, hogy adósságait rendezve indulhasson a másodosztályban. Végül azonban a klub új kéréssel állt elő:

  • a pénz szabad felhasználású legyen, ne csak az adósságokra használhassák;
  • ne kösse az átutalást az önkormányzat ahhoz, hogy a többi tulajdonos is utalja el a klubnak saját kötelezettségeit;
  • ne a következő három évben járó 50-50 millió forint előlege legyen a 150 millió, hanem csak egy egyszeri támogatás.

Az ellenzéki többségű közgyűlés erre igencsak bekeményített, hogy nem fogja nyakló nélkül támogatni a pénzszórást, ezért szerdán döntöttek arról, hogy márpedig ragaszkodnak az eredeti támogatási feltételekhez, és a következő három évi támogatási keret terhére adnák csak a pénzt.

(Az ugytudjuk.hu nyomán)

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.