Megalakult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Január elsejével megalakult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, s ezzel együtt megszűnt az Országgyűlési Biztosok Hivatala. Az AJBH ad intézményi kereteket az alapvető jogok biztosa egységes szakmai szervezetének. A jogalkotó az Országgyűlési Biztosok Hivatalának megszüntetésével kivezette a jogrendből az adatvédelmi biztos jogintézményét és létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) és mindezen változásokra tekintettel állapította meg az alapvető jogok biztosának működési kereteit és lehetőségeit.
Az új törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a korábbi biztosi irodák bázisán egységes, a feladatokhoz jobban igazodó, hatékonyabb szakmai apparátus jöjjön létre, amely képes megfelelni az újabb feladatoknak is. A jogalkotó az alapjogok védelmével összefüggő tevékenység meghatározásakor kiemelte, hogy a biztos megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek, a jövő nemzedékek, a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére. Az alapjogi biztosnak lehetősége van arra, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát. További új, illetve kibővült feladata az úgynevezett „kivételes vizsgálat”, amit abban az esetben folytathat, ha az állampolgárok jelentős számát érintő ügyben nem hatóság, vagy közszolgáltató járt el, hanem más intézmény, szervezet. Emellett a törvény az ombudsmant bízta meg azzal is, hogy a magyarországi jogvédő szervezetek működési statisztikáit egységes szempontok alapján összesítse, és ezzel segítse elő az alapvető jogok érvényesüléséről készülő országjelentést.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága a magyarországi ombudsmani intézmény egységesülésére is tekintettel jelölte ki 2011 júliusában az állampolgári jogok országgyűlési biztosát a nemzeti emberi jogi intézmény státuszra. A biztosi intézmény nemzetközi szerepvállalásának másik jelentős fejleménye, hogy az Országgyűlés elfogadta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvényt, amelyben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jelentős feladatokat kapott.
A költségvetési törvény 139 fős, tehát az Országgyűlési Biztosok Hivatalához képest 49 fővel kisebb létszámkerettel hozta létre az új hivatalt. Az AJBH költségvetési főösszege a törvény értelmében 1.200,9 millió forint, ami 413,1 millió forinttal kevesebb, mint az Országgyűlési Biztosok Hivatalának 2011. évi költségvetése volt. A létszám és a költségvetés csökkenése elsősorban az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnéséből, valamint a 2,5 százalékos hiánycél tartása miatti támogatás-zárolásból fakad, de természetesen figyelembe kellett venni, hogy az új törvény az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényhez képest egyes részterületeken szűkebb kereteket határozott meg mind az alapvető jogok biztosa, mind a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos–helyettes számára.
Prof. Dr. Szabó Máté ombudsman 2012 első munkanapján aláírta és kiadta az új hivatal szervezeti és működési szabályzatát. Letette hivatali esküjét és hivatalba lépett a hivatal főtitkára, dr. Zombor Ferenc. Az AJBH valamennyi munkatársa megkapta kinevezését, valamint a biztos helyettesei – a korábbi külön biztosok – is elfoglalták hivatalukat.
