Még több postát zárhatnak be

Tovább csökkenhet a posták száma, noha a Magyar Posta tavaly ősszel már bezárt 364 hivatalt. Ezek közül azóta csak 32 településen 45 nyitott újra, amelyeknél az önkormányzatok vállalták a fenntartást, vagy legalábbis beszálltak a működési költségekbe – mutat rá a Népszava.

Az módosított postatörvény szerint ugyanis az eddigi 25 ezer helyett 30 ezer lakosonként kell legalább egy postát vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközt fenntartani, ami a kisebb és közepes városoknak, valamint a nagy szezonális forgalmat lebonyolító üdülőhelyeknek okozhat problémát. A friss jogszabály szerint ugyanis az eddigi 25 ezer helyett 30 ezer lakosonként kell legalább egy postát vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközt fenntartani, amelynél adott a lehetőség levélküldemény és hivatalos irat kézbesítésére. A kvóta felemelése jelentős változást jelent, hiszen 30 ezer fős vagy annál népesebb település csak 34 akad az országban, míg ennél kisebből több, mint 3100. A jogszabály kiegészült a „kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz”, vagyis a postaautomata fogalmával, ugyanakkor hatályát veszítette törvény postai hálózat szervezéséről szóló pontja. Ez eddig azt mondta ki: az egyetemes postai szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a felvételi pontok légvonalban ne legyenek öt kilométernél távolabb a lakosság 95, s tíz kilométernél messzebb az emberek 99,5 százalékától.

A Népszava megkereste azokat a polgármestereket, akik potenciálisan érintettek lehetnek a következő postabezárási hullámban.

Elkeseredett polgármesterek

„Elképzelhetetlennek tartom, hogy megszűnjön a postahivatalunk, amely nemcsak nyáron, de egész évben hatalmas forgalmat bonyolít” – nyilatkozta a Népszavának Csákovics Gyula, a nagyjából 2800 fős balatoni kisváros, Zamárdi polgármestere. „A lakosságszám alapján persze mondhatnák, hogy nincs rá szükség, de nyaranta a nyaralóvendégekkel, az üdülőtulajdonosokkal megsokszorozódik a népesség, ami a postai forgalmon is meglátszik, nem is beszélve a fesztiválok idejéről, amikor sok tízezren érkeznek hozzánk. Ráadásul a hivatal nemcsak a helyieket, de a környező településen élőket is kiszolgálja.”

A városvezető hozzátette, ha a Magyar Posta úgy döntene, bezárja a zamárdi hivatalát, az önkormányzat a jelenlegi helyzetében nem tudná átvenni az üzemeltetést, hiszen így is rendkívül szoros a költségvetésük. Ebben az esetben piaci alapon kellene működtetni a postát, amelyet ebben a formában egy helyi vállalkozónak kellene felkarolni.

„Különösen utóbbi volt fájó és nehezen értelmezhető – jegyezte meg a Népszavának Lengyel Róbert, a 25 ezres Siófok polgármestere –, hiszen egy családosok és idősek által lakott városrész maradt hivatal nélkül. Ha a törvénymódosítás hatására még egy postánkat bezárnák, amellett sem a városvezetés, sem a lakosság nem menne el már szó nélkül, hiszen Siófokhoz legközelebb 30-50 kilométerre található 30 ezernél nagyobb település. Határozottan úgy vélem, hogy az új jogszabály betű szerinti érvényre juttatása egyenesen vérlázító, a lakosság elleni támadás.”

„A mátrai üdülőövezet egyre népszerűbb manapság, Mátraháza, Mátrafüred és a Kékestető térsége nyaranta és telente is több ezer üdülő pihenő családdal gyarapodik, a térség szállodáiban, panzióiban eltöltött vendégéjszakák száma pedig évente meghaladja a kétszázezret. Épp ezért nem mindegy, hogy ennyi embert hány posta szolgál ki. A legutóbbi hivatalbezárási hullámban a Magyar Posta például becsukta Gyöngyösön a Szövetkezet úti kirendeltségét, így a városban egyedül a központban lévő főposta maradt meg – mondta a Népszavának Hiesz György, Mátrafüred baloldali polgármestere. Hiesz szerint az önkormányzat erőfeszítése is kell ahhoz, hogy a korábban megszokott szolgáltatások továbbra is elérhetővé váljanak.

(Kiemelt képünk: A Magyar Posta címere Budapest - Pestszentlőrinc 6. posta homlokzatán, a Havanna lakótelepen. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi)