Médiaügy: tüntetések tavasszal

Bár a KDNP és a Jobbik is kijelentette, nem támogatja a rendkívüli parlamenti ülés visszahívását, az LMP még nem mondott le a lehetőségről. Úgy számolnak: mivel Tarlós István mandátuma nincs betöltve (és parlament nélkül, mandátumigazolás híján nem is lehet), 77 aláírásra van szükség. Ami összejöhet, ha az LMP és az MSZP képviselői mellett a függetlenek (Molnár Oszkár, Ivády Gábor, Szili Katalin, Pősze Lajos) is szignóznak.

- Még van esély a rendkívüli ülés összehívására. Egyelőre a külföldön lévő képviselőink aláírását próbáljuk beszerezni, pár nap, mire kiderül, sikeres lesz-e kezdeményezés – mondta a 168ora.hu-nak Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes.

Bár a Jobbik a héten még tüntetést is tartott a sajtószabadság védelmében, az ülés összehívását nem támogatják, mivel szerintük az pótcselekvés. „Ugyanolyan kapkodást jelentene, mint az új médiatörvény megalkotása volt, ráadásul a Fidesz még az EU-val kíván tárgyalásokat folytatni, nem áll készen a törvénymódosításra”. A háttérben személyes sértettség is feltűnik, hiszen korábban az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága leváltotta az ellenőrző albizottság elnöki posztjáról Novák Elődöt, s helyére Karácsony Gergely került, miután a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt az albizottság ülése több alkalommal elmaradt határozatképtelenség miatt.

Karácsony szerint a rendkívüli ülés is újabb nyomást jelentene a Fideszre és talán képes lenne nem csupán politikai logika mentén gondolkodni. A politikus szerint addig is minden alkotmányos eszközt meg kell ragadni a tiltakozásra, igaz ezekből kiaknázatlan már nem sok maradt.

A párt mindvégig tiltakozott a médiatörvény megszavazása ellen, a voksoláskor narancs színű szájtapasszal búcsúztatták a sajtószabadságot, majd kérték Schmitt Pált, hogy ne írja alá az új szabályozást. A kihirdetés után rögvest az Alkotmánybírásághoz fordultak és kérték az alkotmányellenes passzusok megsemmisítését. Így azt, hogy a törvény a hatósági felügyeletet kiterjeszti a nyomtatott és az internetes sajtótermékekre is; hogy a hatóság és a médiabiztos betekinthet a szerkesztőségek irataiba; hogy a Médiatanács önkényesen dönthet a kiosztandó frekvenciákról, illetve kvázi jogszabályként működő ajánlásokat fogalmazhat meg, valamint, hogy a törvény eltörli a médiamonopóliumok kialakulását gátló korábbi rendelkezéseket.

Az LMP szerint ráadásul a törvény a kihirdetést követő érdemi felkészülési idő biztosítása nélkül lép hatályba, ami szöges ellentétben áll az alkalmazáshoz szükséges kellő idő alkotmányossági követelményével. Az ellenzéki párt szerint nemcsak a most életbe lépő médiatörvény alkotmányellenes, hanem a korábban elfogadott médiaalkotmány és a médiairányítási rendszert létrehozó törvény is – ezeket már korábban megtámadták az Alkotmánybíróságon.

- A rendkívüli parlamenti ülésen a törvénnyel kapcsolatos akut problémákat lehetne megoldani, amivel csillapítható volna a felháborodás. Aztán az Alkotmánybíróság döntése után megint tárgyalni kellene – véli Karácsony, aki szerint még ha a testület el is törli az alkotmányellenes passzusokat (például a médiabiztos intézményét, a pályázat nélküli frekvenciaadást), marad dolga a parlamentnek, hiszen mondjuk a Médiatanács összetételét újra ki kell dolgozni, nem elég, ha eltörli az ezzel foglalkozó törvényi részt a taláros testület.

A politikus szerint leghamarabb márciusban születhet döntés, hiszen az AB bevárja valamennyi, a témában érkező indítványt. S bár konkrét tervek még nincsenek, Karácsony szerint elkerülhetetlen lesz a klasszikus utcai tiltakozás, s nemcsak a média ügyében.

- A témák összeérnek. A médiatörvény, az Alkotmánybíróság jogainak korlátozása, a sztrájktörvény módosítása mind a jogállam lebontásáról szól.

Hasonló utat jár be a tiltakozásban az MSZP is. A párt amellett, hogy támogatja a parlament rendkívüli összehívását, szintén az Alkotmánybírósághoz fordult. A szocialisták a jogszabály teljes megsemmisítését kérik a testülettől, mivel azt részleteiben javíthatatlannak tartják. Szerintük a jogszabály nemcsak paragrafusaiban, de általánosságában is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a sajtó- és szólásszabadságot. Kifogásolják, hogy a médiahatóság egyoldalú politikai összetételben áll fel, aminek hatása a "közszolgálat gyarmatosításában" már meg is mutatkozott. Az MSZP emellett túl szélesnek találja a törvény hatályát, továbbá szerintük jogbizonytalanságot okozhatnak a törvényben szereplő "gumiparagrafusok", illetve a jogszabályra való felkészülési idő hiánya. Szerintük Magyarország "Európa szégyenpadjára ült" a médiatörvény miatt, az újságírók teljes jogbizonytalanságban kénytelenek dolgozni. A szocialisták bár formailag nem kérhetik, de a "kialakult helyzet miatt" a médiatörvény soron kívüli elbírálását remélik az Alkotmánybíróságtól.

- Bízunk a testületben, reméljük, egy hónapon belül döntést hoznak – mondta a 168ora.hunak Török Zsolt, az MSZP szóvivője. – Emellett a külföldi nyomás és fajsúlyos konzervatív politikusok megszólalásai, és uniós szervezetek is jobb belátásra bírhatják a kormányt. És persze számít, ha minél több választó jelzi a saját fideszes képviselője felé, hogy ciki, kínos, amit tesznek.

Az MSZP tegnap a Szabadság-hídon flashmobot is szervezett. Mesterházy Attila a párt több politikusával és szimpatizánsával együtt gyászszalagot kötött a korlátra, így tiltakozva a médiatörvény ellen. A résztvevők egy fekete molinót is kifeszítettek, amelyen angolul az állt: a magyar sajtószabadság élt 21 évet.

Mesterházy azt is elmondta: a szocialisták azt szeretnék, hogy június végén többpárti egyetértéssel új médiatörvény kerüljön az Országgyűlés elé. Ennek érdekében az MSZP olyan kerekasztal létrehozását kezdeményezi, amely szakmai szervezetek, érdekképviseletek bevonásával új, az európai alapelveknek megfelelő médiatörvényt szövegezne meg.

- Számítunk az újságíró szervezetek, a jogvédők, például a TASZ, az Amnesty International együttműködésére – pontosít Török, s hozzáteszi: - ha tavaszig nem változik a kormány hozzáállása, március 15-én is a sajtószabadságért fogunk tüntetni.
Úgy tudjuk, az MSZP és az LMP ritkán egyeztet egymással, s csak különleges esetekben (AB, médiatörvény) lépnek fel közösen. Az LMP a rendkívüli ülés összehívásáról sem tájékoztatta előre a szocialistákat, de ők utóbb rábólintottak. S bár az alkotmányos tiltakozási lehetőségek tára véges, az ellenzék egy eszközzel – az MSZP-hez köthető, elvetélt magánnyugdíjpénztárakkal és az alkotmánnyal kapcsolatos kezdeményezését leszámítva – a közvetlen demokrácia egyik eszközével, akár egy „demokráciamentő” népszavazáscsomaggal még nem élt. Bár úgy tudjuk, néhányan már szondáztatják az ötletet.