Mást, máshogy – A jogállami működés és a demokratikus intézményrendszer helyreállítása
A Fidesz–KDNP–kormány aláássa és saját politikai céljai szerint alakítja a demokratikus intézményrendszer működését, az állampolgári jogok érvényesülését és elvi alapjait, az önkormányzatok autonómiáját, valamint a politikailag független közszolgálatot. A József Attila Alapítvány szerint a demokratikus jogrend, valamint a közszolgálati intézményrendszer teljes korrekciójára van szükség: ez biztosíthat modern, demokratikus működési keretet a negyedik köztársaságnak.
A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.
A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.
Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.
Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.
Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek
www.jozsefattilaalapitvany.huhonlapon olvashatók.Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.
Mást, máshogy – A jogállami működés és a demokratikus intézményrendszer helyreállítása
A Fidesz–KDNP–kormány aláássa és saját politikai céljai szerint alakítja a demokratikus intézményrendszer működését, az állampolgári jogok érvényesülését és elvi alapjait, az önkormányzatok autonómiáját, valamint a politikailag független közszolgálatot. A József Attila Alapítvány szerint a demokratikus jogrend, valamint a közszolgálati intézményrendszer teljes korrekciójára van szükség: ez biztosíthat modern, demokratikus működési keretet a negyedik köztársaságnak.
Magyarországnak olyan jogállami keretekre van szüksége, melynek fókuszában a polgár és nem a központosított állam áll; amelyben független alkotmánybíróság őrködik az alkotmányos rend felett valós hatáskörökkel; amelyben az állami centralizációval szemben az önkormányzatok kép-viselik a helyi érdekeket; amelyben a közszolgálatot ellátók helyzetét nem a politikai kiszolgáltatottság, hanem a szakmaiság határozza meg.
A Fidesz-KDNP-kormány az elmúlt másfél évben tovább rombolta az elmúlt években egyéb-ként is legyengült, számos ellentmondással és problémával küzdő magyar közigazgatási és jogállami rendet. Kétharmados mandátumtöbbségüket a területi közigazgatási rendszer államosítására, a helyi autonómia csorbítására, az önkormányzati rendszer destabilizálására használták fel – a kormányzati politikát inkább a reformdüh, mint az átgondolt, higgadt, építő és kiszámítható cselekvés határozta meg.
A József Attila Alapítvány szerint a demokratikus korrekcióban elkötelezett erőknek haladéktalanul hozzá kell látniuk a demokratikus értékek rehabilitációjához, a demokratikus jogrend újjáépítéséhez, valamint az állam- és közigazgatás rehabilitációjához.
Magyarországnak polgárai, és nem alattvalói vannak
A demokratikus jogállamiság alapelve szerint az egyént kell védeni a minden tekintetben erősebb állam túlhatalmával szemben: a jogállam fókuszában nem az állam, hanem az egyén áll – a jogállamnak nem alattvalói, hanem polgárai vannak. Ezért a József Attila Alapítvány javaslata szerint a Fidesz-KDNP Alaptörvényének etatista, államcentrikus felfogását meg kell változtatni, és csökkenteni kell a polgárok állammal szembeni kiszolgáltatottságát.
Ennek keretében az adatvédelmi szabályokat olyan irányba kell módosítani, hogy erősödjenek az egyén önrendelkezési jogai, valamint indokolt az adatvédelmi biztosi tisztség helyre-állítása. Mindemellett a magzati élet védelmére vonatkozó rendelkezések nem korlátozhatják a nők önrendelkezési jogát, és módosítani kell azon rendelkezéseket is, amelyek politikai alapon tesznek különbséget az egyházak között. Biztosítani kell, hogy a társadalom nem vallásos tagjai is megfelelő védelemben részesüljenek.
Nem korlátozható a büntetőeljárás alá vont személyek védelemhez való joga és a véleménynyilvánítás szabadsága, ezzel együtt pedig a sajtószabadság sem: alkotmányos szinten kell garantálni a nyomtatott és elektronikus sajtó függetlenségét, valamint a közigazgatási helyett a bírósági jogvédelmet kell előtérbe helyezni.
Az államnak garantálnia kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmát: bővíteni kell a fogyatékos személyek alkotmányos jogait, s a külön segítendő körbe be kellene emelni a rászorulókat, a fiatalokat, valamint a tartós egészségügyi problémákkal küzdő személyeket. Egyértelműen rögzíteni kell a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának kiemelt védelmét, valamint helyreállítandó a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának pozíciója. A József Attila Alapítvány javaslata szerint megfontolandó az Egyenlő Bánásmód Hatóság kormánytól független, autonóm szervezetté való alakítása és hatásköreinek kibővítése.
Független alkotmánybíróságot, érdemi hatáskörökkel
Vissza kell állítani az alkotmánybíróság előzetes és utólagos normakontrolljának korlátozások nélküli hatáskörét, emellett felül kell vizsgálni annak tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
Általánosan be kell tiltani a visszaható hatályú törvényeket, és helyre kell állítani az ellenőrző szervek függetlenségét – így meg kell szüntetni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének miniszterelnöki kinevezésére vonatkozó szabályait, valamint biztosítani kell, hogy a Közbeszerzési Hatóság ne a kormány irányítása alatt álló kormányhivatal, hanem attól független, autonóm államigazgatási szervként működjön.
Ki kell alakítani a szakmai egyeztetések és a jogszabályok hatásvizsgálatának, szakmai és gazdasági megalapozásának rendszerét, valamint a Költségvetési Tanácsnak politikai szervezetből ismét az Országgyűlés és a pénzügyi kormányzás szakmai ellenőrző szervévé kell válnia.
A József Attila Alapítvány szerint alkotmányban kell garantálni a szociális biztonsághoz való jogot, a társadalombiztosítási jogosultságokat, a munkához való jogot, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A kulturális alapjogok tekintetében meg kell teremteni a tanszabadság és az iskolaválasztás feltételeit, továbbá indokolt helyreállítani a felsőoktatási intézmények autonómiáját garantáló alkotmányos szabályozást.
Megújuló közigazgatás: autonóm önkormányzatok, politika-független szakemberek
Minisztériumok
A hatékony kormányzás feltétele az átlátható, feladat-centrikus, hatékony minisztériumi struktúra: a József Attila Alapítvány szakértői szerint a minisztériumok belső működése akkor szolgálja a sikeres kormányzást, ha abban biztosítható a szakmai, az igazgatási és a politikai szempontok harmonikus kezelése. A minisztériumi szerkezet átalakításában kiemelt jelentőséggel bír az önálló Pénzügyminisztérium visszaállítása, amely egyben a gazdaságpolitika valódi centruma is.
A minisztériumi működés során a miniszterek tényleges irányító szerepére van szükség – ma nem egy esetben a politikus államtitkárok vagy éppen egy-egy közigazgatási államtitkár erősebb pozícióval rendelkezik, mint a tárcát vezető miniszter.
A közigazgatási államtitkároknak a tárcák hivatalszerű működéséért kell felelniük: biztosítva az igazgatási hátteret, amelyhez a közigazgatási államtitkárnak megfelelő döntési és együtt-döntési hatáskörökre van szüksége. Az egyes kormányzati szakpolitikákért a nem politikus-ként működő helyettes államtitkárok viselik a felelősséget, akiknek közvetlenül a miniszter alárendeltségébe kell tartozniuk.
A minisztériumokban dolgozó köztisztviselők számára vissza kell adni az igazgatási munka erkölcsi megbecsülését, valamint a kormányzati döntés-előkészítésben való érdemi részvétel lehetőségét. A kormányzati döntés-előkészítés és végrehajtás nem nélkülözheti az apparátusi szakértelmet.
Kormányhivatalok
A területi kormányhivatalok esetében meg kell teremteni az ügyek integrált, a különböző köz-igazgatási szervekre tekintettel levő intézésének a kereteit. A József Attila Alapítvány szakér-tői az intézményfenntartás különválasztását ajánlják az MSZP-nek, hiszen a területi kormányhivatalok nem alkalmasak intézményfenntartó hatáskörök gyakorlására. Amennyiben létrejönnek a járási kormányhivatalok, úgy elsődleges fontosságú, hogy azok csak a jelenlegi államigazgatási feladatokat lássák el: azaz ne vegyék át a jelenlegi önkormányzati közszolgáltatás-szervezési és hatósági ügyek összességét. A járási kormányhivatalok kiépítésével egyidejűleg rendezni kell a települési jegyzők és a kormányhivatalok közötti feladatmegosztást. Mindezeken túl meg kell erősíteni a helyi és kistérségi államigazgatást, valamint újra kell gondolni az önálló települési hivatalok számát és méretét.
Önkormányzatok
A József Attila Alapítvány szerint az 1990-ben kialakult, és azóta folyamatosan fejlődő ön-kormányzatiság értékeit meg kell őrizni, és nem szabad támogatni olyan rendszer kialakítását, amelyben az államigazgatás gyakorlatilag kizárhatja az önkormányzati autonómia érvényesülését.
Az önkormányzatokra vonatkozó új szabályozások olyan rendszert deklarálnak, amelyben a megyei és fővárosi kormányhivatalok irányítják a helyi közösségek életét: így az önkormányzatiság lényegét tüntetik el. Az elaprózott önkormányzati ellátórendszer problémáinak kezelésére nem az államosítás jelenti a megoldást: rögzíteni kell, hogy az önkormányzás kollektív alapjog. Az önkormányzatok működését olyan irányba kell átalakítani, hogy azok képesek legyenek ellátni valamennyi állampolgárt és lehetővé teszik a helyi közösségek sajátossága-inak megjelenítését; fenntarthatóak legyenek – azaz működésük nem vezethet tömeges eladósodáshoz.
Az önkormányzati törvény tervezete a feladatfinanszírozással gyakorlatilag felszámolná a helyi önkormányzatok gazdasági önállóságát. Ezért a József Attila Alapítvány szakértői javasolják az MSZP-nek, egy differenciált, a feladatfinanszírozás eszközeire és az önálló gazdálkodás elemeire is építő, a helyi bevételek helyi igények szerinti felhasználását is lehetővé tevő mechanizmus kialakítását.
Független közszolgálatiság
Az elmúlt másfél évben a közszolgálati jog változásai megalázó módon vetették alá a köz-szolgálatot a politikai elitnek: a közszolgálat központi „értékévé” a politikai lojalitás vált. A szakmaiság helyreállítása érdekében növelni kell a foglalkoztatási biztonságot: a felmentési indokok közül a „szakmai bizalomvesztést” hatályon kívül kell helyezni; a „méltatlanságnak” és a „szakmai alkalmatlanságnak” pedig ki kell dolgozni az objektív szempontokon alapuló rendszerét. Mindezek mellett hatékony és gyors jogorvoslati lehetőséget is ki kell alakítani a közszolgák számára. Törekedni kell arra is, hogy a vezetői munkakörökben foglalkoztatottak szakmai kvalitásaik alapján nyerjék el megbízatásukat. A közszolgálatban olyan életpálya-modellt kell kialakítani, amely figyelemmel van az eltérő szerepekre, és az eltérő kötelezettségekre is.