Második akcióterv: Orbán nagyot mondott
Magánérdekmentes szférává kell tenni az államot - mondta a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a Parlamentben. Orbán Viktor öt intézkedést emelt ki beszédében a második gazdasági akciótervből, és közölte azt is: az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kormány.
Az államot magánérdekmentes szférává kell tenni - közölte Orbán Viktor kormányfő napirend előtti parlamenti felszólásában. A miniszterelnök kifejtette: a kormány második akcióterve három aktuális kérdéskörben fogalmazza meg a közérdek érvényesítését, a közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, továbbá az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben.
A kormányfő szerint az eddigi bajok abból adódtak, hogy az állam a magánérdeket kezdte képviselni a közérdek helyett. Nem az emberek tehettek a válságról, a baj a politikával és az állammal volt, amely magánérdekek martalékává vált - tette hozzá.
Az állam piacosítása öngyilkos modell, a közérdeket viszont csak az állam tudja érvényesíteni, az államnak semmilyen magánérdeket nem szabad képviselnie - vélekedett Orbán Viktor. Hozzátette: a magánérdeket vissza kell terelni oda, ahova való, vagyis a piacra, míg az államnál nincs keresnivalója - számolt be az
InfoRádió.A válságadókról
A miniszterelnök kiemelte: eddig az adófizetők rengeteg többletet fizettek be, hogy segítsenek az országon, de most azoknak kell segíteni, akik már túl vannak a nehezén. Úgy igazságos, tisztességes és ésszerű, hogy a válság második szakaszában azok vállaljanak többet, akik eddig mentesültek az áldozatvállalás alól, azoktól kérnek arányosabb részt a terhek viselésében, akik jelentős profittal rendelkeznek - tette hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta: arra kérik a gazdaság legerősebb szereplőit, hogy válságadó formájában vállaljanak arányos részt a kilábalásból. Az ebben való részvétel átmeneti idejű, az adó pedig arányos, hogy megfizetése ne okozzon a működésre is veszélyes terhet, ne veszélyeztessen munkahelyeket.
Olyan területekre esett a választás, ahol kiszámítható és nagy profitra tesznek szert a cégek. A bankok után most a távközlési cégek és nagy kereskedelmi láncok és az energiaszektor van soron - fejtette ki. A kormányfő szerint válság idején az előnyös helyzetből adódó hasznot illik megosztani azzal a közösséggel, amely ezt létrehozta. Beszélt arról is, hogy az előző kormány négy nappal a választások második fordulója után, 2010. április 29-én olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből.
Orbán Viktor múlt szerdán jelentette be, hogy a távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be válságadóként.
A válságadókat három évre tervezik, ami arra figyelmeztet, hogy nem mondhatnak le az oktatás és az egészségügy ésszerű átalakításáról. A három év esélyt ad arra, hogy Közép-Európa legsikeresebb gazdaságává tegye a kormány a magyart, ha ezen idő alatt elvégzik a szükséges munkát - hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: a közeli napokban tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról.
A miniszterelnök kiemelte: szükség van a ppp-beruházások felülvizsgálatára és a szerződéskötések azonnal felfüggesztésére, ugyanis ez a tipikus példa arra, hogy a magánérdek kiszorította a közérdeket - írta az InfoRádió portálja.
