Maruzsa Zoltán elárulta, miért nincs önálló oktatási minisztérium Magyarországon

A köznevelési államtitkár a pedagógus szakszervezetek 15 követelésére reagált, egyebek mellett azt is elárulta, hogy miért nem törlik el a teljesítményértékelési rendszert, miért nem vonják vissza az új életpálya törvényt, és hogy miért nincs oktatási minisztériuma Magyarországnak.

2023. december 8., 16:00

Szerző:

„Köszönettel fogadtam levelüket, melyben sztrájkköveteléseik megváltoztatásáról tájékoztattak, és megkérdezték az egyes követelésekkel kapcsolatos álláspontunkat” – írta válaszlevelében Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus  Szakszervezetének (PDSZ) megkeresésére. Az államtitkári levél a közös sztrájkbizottság által eljuttatott követelésekre reagál, de előbb odaszúr még egyet a szakszervezeteknek: „szeretném megállapítani, hogy az év folyamán következetesen elénk tárt várakozásuk nem teljesült, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény miatt nem mondtak fel tömegesen a pedagógusok, 99 százalékuk az új jogállást választotta. Ez ténykérdés, míg a szakszervezeti közvélemény kutatásokat érdemes fenntartásokkal kezelni”.

Ezt követően a szakszervezetek által megfogalmazott kérdésekre és követelésekre pontokba szedve reagált Maruzsa Zoltán.  

PSZ-PDSZ követelés: 1. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: Az Országgyűlés a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt júliusban elfogadta, a pedagógusok, valamint a nevelést és oktatást közvetlenül segítők 99 százaléka pedig vállalta, hogy az új szabályrendszerben dolgozik tovább, a törvény visszavonása tehát indokolatlan.

PSZ-PDSZ követelés: 2. Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a Kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A magyar Kormány a vállalás rá eső részét 2022-ben és 2023-ban is kifizette, az Európai Bizottság eddig nem fizetett.

PSZ-PDSZ követelés: 3. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: Kifejezetten a szakszervezeti követeléseknek eleget téve valósult meg a 22-26 óra helyett az egységes 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő szabályozása, a 22 órára csökkentés jelenleg nem aktuális.

PSZ-PDSZ követelés: 4. Vezessenek be ötelemű bérrendszert!
PSZ-PDSZ követelés: 4/1. Vezessék be újra a garantált illetményeket tartalmazó előmeneteli és illetményrendszert!
Az illetmény alapja a mindenkori minimálbér legyen!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A Púétv. (A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény) alapvető koncepcionális változtatása az illetményrendszer teljesítményelvhez kötése, ennek képezi részét az illetménytábla helyébe lépő illetménysávok rendszere. Az országosan egységes illetménytábla visszaállítása nem tervezett.

PSZ-PDSZ követelés: 4/2. Követeljük a pótlékok és a megbízási díjak látható mértékű emelését! Ennek részleteiről nyitottak vagyunk bármilyen megoldásra.
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A teljesítményarányos bérezés elve alapján a pedagógusok illetménye közötti különbség elsősorban a besorolási illetményben és nem a pótlékokban jelenik meg, de a bérek általános emelkedése az ehhez viszonyítva számolt pótlékok és megbízási díjak emelkedését is magával hozza majd.

PSZ-PDSZ követelés: 4/3. A túlmunkát fizessék ki! 22 órán felül minden gyermekkel töltött munkaidőt számoljanak el és fizessenek ki az alábbi képlet szerint: alapilletmény osztva a 4,33 X 22 szorzatával!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A munkáltatók a jogszabályok szerint járnak el, mindent ki kell fizetniük, amit jogszabály előír.

PSZ-PDSZ követelés: 4/4. Legyen külön pénzügyi keret a tanórák, foglalkozáson kívüli feladatok ellátására: ennek alapja az alapbértömeg 10%-a legyen! (szalagtűzők, versenyeztetés, kirándulások, pályázatok írása és minden más, tanórán, illetve foglalkozáson kívüli tevékenység)!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: Nem tartjuk indokoltnak, hogy az illetmény csak a munkakörbe tartozó egyes feladatokat honorálja, a munkaköri feladatok más csoportját pedig úgy tekintsük, mintha azok rendkívüli feladatok lennének, és így külön díjazást igényelnének. Azt, hogy a munkavállalónak mi a feladata és mi nem a feladata, a munkáltató meg tudja határozni.

PSZ-PDSZ követelés: 4/5. Biztosítsanak fedezetet intézményen belüli belső értékelés alapján helyi differenciálásra, melynek szempontjait az alkalmazotti testület határozza meg! (az alapbértömeg 10-15 százaléka legyen szétosztható)
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A teljesítményértékelés szempontjai, amelyeket BM rendelet fog meghatározni, éppen a jogszabályba foglalással megvalósuló egységességük miatt jelentenek majd garanciát az egyenlő bánásmód elve szerinti differenciálásra az önkényes illetmény-meghatározás lehetőségével szemben.

PSZ-PDSZ követelés: 5. Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A teljesítményértékelési rendszert még be sem vezettük, sajnálatos, hogy Önök máris az eltörlését követelik. Felhívom a figyelmüket, hogy amikor 2022 őszén kérdőív segítségével megkérdeztük a pedagógusokat, 70 százalékuk teljes mértékben és többnyire egyetértett azzal, hogy „a díjazásban fontos lenne a valós, értékelésen alapuló teljesítmény és a minőségi munka elismerése, illetve az ennek mentén történő differenciálás."

PSZ-PDSZ követelés: 6. Minden, gyermekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A „gyermekkel töltött idő” és a „tanítással töltött idő" nem véletlenül két külön fogalom, mivel a tanórák, foglalkozások megtartása többletfeladatot jelent a gyermekfelügyelethez képest. A teljesítményértékelési rendszer és annak keretén belül a többletfeladatok ellátásának szempontja – pontosan azt a célt szolgálja majd, hogy a többletmunka is elismerésre kerüljön.

PSZ-PDSZ követelés: 7. Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: Az Alkotmánybíróság a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó szabályozást megvizsgálta és 1/2023. (I. 4.) AB határozatával azt mind az Alaptörvény, mind a nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban állónak találta.

PSZ-PDSZ követelés: 8. A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: A köznevelés területén az új pedagógus életpályáról szóló törvény az eddigieknek megfelelően biztosítja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsba a köznevelésben foglalkoztatottak érdekeinek becsatornázását. Az ágazati érdekegyeztetés területén kettéválik a munkaügyi kérdéseket érintően hatáskörrel rendelkező Köznevelési Munkaügyi Érdekegyeztető Tanács és a szakmai kérdésekben illetékes Köznevelési Stratégiai Kerekasztal tevékenysége. A fenntartói szintű érdekegyeztetés az eddigi struktúrában működik tovább, sajátos szabályokkal az állami fenntartású tankerületi központokra vonatkozóan. Mindez nem sért európai normát.

PSZ-PDSZ követelés: 9. Töröljék el a sztrájkszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket, azaz:
a) Töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat,
b) Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalást tiltó
rendelkezéseket!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: Ahhoz, hogy valódi képviseletként lehessen együttműködni, szükséges egy minimum létszám, ami legitimmé teszi az adott szervezetet. A 10 százalékos arány nem tekinthető magasnak. A tagdíjak munkáltató általi beszedését és átutalását nemzetközi szabály nem teszi kötelezővé, a jelenlegi bankolási lehetőségek mellett nem okozhat gondot a tagdíj szakszervezeteknek történő átutalása.

PSZ-PDSZ követelés: 10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!
Maruzsa Zoltán államtitkár válasza: Számos európai országban működik hasonló modell alapján az oktatás igazgatása, a köznevelés szabályozására vonatkozó döntéseket pedig a jelen szervezeti felépítés keretei között is a Kormány, illetve az Országgyűlés hozza meg, ez nem lenne másként egy eltérő minisztériumi struktúrában sem.

 (Kép forrása: Maruzsa Zoltán/ Facebook)