Már Strasbourgban küzdhetnek az igazukért a kis kutak tulajdonosai
Veszteséges működésre kényszerítette az állam a független kutasokat, elegük lett.
Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is befogadta mintegy félszáz kis töltőállomás-üzemeltetőnek a hazai hatósági árak szerkezete miatt benyújtott keresetét – tudta meg a Népszava érdekképviseletük, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnökétől, Egri Gábortól.
A kis kutasok azt panaszolják, hogy a 480 forintban maximált eladási árral az állam vállalkozásaikat veszteséges működésre kényszerítette, amit egy másik törvény tilt. Ezen az sem segített sokat, hogy február végén a kormány a hatósági áras üzemanyagok legmagasabb nagykereskedelmi, vagyis beszerzési árát is 480 forintban húzta meg.
Ebből ugyanis az értékesítőnél egész pontosan 0 forint bevétel – árrés – marad. Illetve állításuk szerint a tavalyi, időarányos forgalmuk 80 százaléka után ígért, literenként 20 forintos támogatás nemhogy nyereségre, még a működőképesség fenntartására sem sem elegendő.
Eme, igencsak akadozva érkező pénzügyi forrás, illetve tartalékaik felélése révén többségüknek csak a kifejezett csődhelyzetet sikerül elkerülni. Az FBSZ számításai szerint az intézkedés a nagy töltőállomás-hálózattal nem rendelkező hazai kis- és középvállalkozásoknak a kiskereskedelmi árstop tavaly november 15-i bevezetése óta legalább százmilliárdos veszteséget okozott.
Sokkal nehezebb hasonló perhez jogalapot találnia a hazai üzemanyag-ellátási láncban központi szerepet játszó Molnak, vagy akár az olajcég részvényeseinek – vélekedett a Népszava megkeresésére Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke. A befektetőket esetlegesen érő kár ugyanis legfeljebb közvetett lehet, ami a magyar jog szerint nem lehet perindítási ok. Annál is inkább, mert a Mol nyeresége mostanság épp soha nem látott csúcsokra hág.
(Kiemelt képünk illiusztráció. Fotó: Szántai Edina/168.hu
