Már a kirúgások intézésére is alig maradt ember a Miniszterelnökségen
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy értesült, hogy a Miniszterelnökségen az október végén kirúgott dolgozók még mindig nem kapták meg a távozáshoz szükséges valamennyi papírjukat, mert már az ő munkájukat is végző megmaradt tisztviselők nem győzik előkészíteni és aláíratni azokat. Agg Géza több társszakszervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem számolt azzal, hogy az év végi hajrá, az ilyenkor megnövekvő szabadságigény és az elbocsátások együtt majdnem megoldhatatlan feladat elé állítják a rendszerben maradt köztisztviselőket – írja a Népszava.
A hangulatot tovább rontják a kormányzati igazgatásról szóló és a nem egyenruhás rendvédelmi dolgozók munkáját szabályozó törvényjavaslatok szigorításai. Miután a közszféra szakszervezetei több mint egy hete írásban foglalták össze kifogásaikat, a kormány ma estére kénytelen volt ismét összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését.
A szakszervezetek közben tiltakozó akciót szerveznek. Tegnap a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke „Szabadság napot” hirdetett. Boros Péterné közölte, hogy ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait, szabadságnapot szerveznek. Arra fogják kérni a munkavállalókat, hogy vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és nézzék egészen közelről, a parlament mellől a fejleményeket. Az elnök álláspontja szerint ugyanis a sztrájktörvény alapján jogszerűen legkorábban december 27-én tarthatnának munkabeszüntetést a terület dolgozói, aminek a törvények elfogadása után, az év végi ünnepek idején nem lenne semmi értelme.
Az ügyben nem ez az egyetlen tiltakozó akció, december 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség is, tiltakozásul a „rabszolgatörvénynek” is nevezett jogszabálytervezet ellen. Az érdekképviseletek megkérdezése nélkül, fideszes képviselők – Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf – által beterjesztett javaslat lényege, hogy évente akár 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének a munkáltatók a mostani 250 helyett. A javaslat azzal is módosítaná a munka törvénykönyvét, hogy a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé a munkaidőkeret elszámolását.
A Népszava információi szerint a munkaidőkeret elszámolásának három évre növelését valóban a német cégek kérték a magyar kormánytól, de a túlórák számának 400 órára bővítését kifejezetten ellenezték, mert ennek költségei magasabbak egy normál munkaóránál.
