Meg se kottyan a mostani zimankó Borsónak és Bohusnak, a Fővárosi Állatkert két szőrgombolyagjának

A pusztai macskák, vagyis manuluk nem sokkal nagyobbak a házimacskáknál, ám a szőrük dúsabb, és olyan ábrázattal tudják szemlélni a világot, hogy azt még Garfield is megirigyelhetné – posztolt a Facebook-oldalán a méltatlanul ismeretlen, de annál bájosabb állatokról a Fővárosi Állatkert.  

Borsó és Bohus az India-ház mellett látható, már 2013 óta részei az állatkert közösségének. Ázsia belsejében, a Kaukázustól Kínáig terjedő területen őshonosak. Gyakran hívják őket manulnak is mongol nevük (manuul) után, és sokszor emlegetik Pallas-macskaként is a fajt felfedező német származású, ám élete jelentős részében Katalin cárnő Oroszországában dolgozó neves természettudós, Peter Simon Pallas emlékére.

Első ránézésre valamivel nagyobbnak tűnnek egy házi macskánál, pedig a legtöbb manul súlya általában 3 és 5 kilogramm között szokott lenni, ami egy közönséges házimacskánál sem rendkívüli.

Sűrű, dús bundájuk miatt nehéz eltéveszteni, és különösen nagy szüksége van rájuk, hiszen őshazájukban kemények a telek.