Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban az EU-ban, de az összes halálokban rosszul áll a hazai egészségügy
Százezer lakosra vetítve Magyarországon a legtöbb, 345 a rákban elhunytak száma az Európai Unióban – derül ki az Eurostat legfrissebb halálozási statisztikáiból, amiben a 2016-os tagállami adatokat vetették össze.
A férfiak majdnem kétszer többen halnak meg rákban, mint a nők, százezer férfira vetítve 478 rák okozta haláleset történik, a nők között ez 262 haláleset. Megjegyezzük, a hazai orvosok rendre figyelmeztetnek, hogy a férfiak sokkal gyakrabban hagyják ki a szűrővizsgálatokat és csak a súlyosabb állapotukban fordulnak orvoshoz, amikor már nem munkaképesek, ez általános minden megbetegedésben.
Az összeurópai léptékben vezető haláloknak számító keringési megbetegedésekből fakadó halálesetek számában is a hatodik helyen állunk, 737 ilyen haláleset jutott százezer emberre. Sokat elárul, egy ebben a mutatóban az EU-hoz csak 2004 után csatlakozott államok foglalják el a rangsor nem épp megtisztelő első felét.
Ausztriában közel fele annyian halnak meg keringési betegségekben – például agyvérzésben, szívrohamban –, mint Magyarországon.
A "családbarát kormányzásnak" nem feltétlen jó hír, hogy a szülésből fakadó halálokok tekintetében 2016-ban Észtország után a második legrosszabb EU-tagállam voltunk, 0,23 nő halt bele a szülésbe százezerből. Azonban fontos ezt kiegyensúlyozva nézni, 2012-óta eltelt összes évet tekintve a középmezőnyben van a magyar egészségügy a szülésben elhunyt nők számát tekintve, ami szerencsére egyébként egyik ország tekintetében sem sok, persze relatíve. A csecsemőhalandósági mutatóban is sajnos inkább élmezőnybe tartozunk, a kilencedik legrosszabb a magyar egészségügy ezen mutatója.
Az összesített statisztikában is borzalmasan teljesít a magyar egészségügy, minden halálozási mutatót összevetve is az ötödik legrosszabbak vagyunk az EU-rangsorban.
Összeurópai viszonylatban pedig a következő a helyzet:
- Az európaiak 36 százaléka hal meg keringési megbetegedésben;
- 26 százalék rákban;
- 8 százalék légzőszervi megbetegedésben;
- 5 százalék balesetekben
- 4-4 százalék emésztőrendszeri betegségben, mentális betegségben (például demencia) és idegrendszeri betegségben (például Alzheimer-kórban).
