Magyarország új biztonságpolitikája: szakszerűség, igazságosság, méltányosság

A Magyar Szocialista Párt Elnökségének felkérésére a József Attila Alapítvány korábbi hagyományaira alapozva megkezdte a köz- és szakpolitikai programok kidolgozását. Az alapítvány szervezésében működő munkacsoportokban mintegy 140 szakértő vett részt a munkában. Közöttük vannak olyanok, akik korábban az államigazgatásban és vállalatoknál dolgoztak, de bevonták a tagozatok szakértőit, valamint — egyetemi oktatók ajánlásával — új fiatal szakértőket is.

A munkacsoportok foglalkoztak a gazdaságpolitika (innováció, zöldgazdaság, környezetvédelem), agrárpolitika és vidékfejlesztés, foglalkoztatás- és szociálpolitika, demokrácia, állam-és közigazgatás, oktatás és kultúra, egészségpolitika, biztonság- és külpolitika legaktuálisabb kérdéseivel. Azt vállalták, hogy olyan irányadó tanulmányokat készítenek az MSZP számára, amelyek a 2011 őszére kialakult magyarországi állapotokból indulnak ki, de figyelembe veszik a várható európai és globális változások hazánkat érő hatásait is.

Az egyes köz- és szakpolitikai kérdésekben olyan álláspontok kialakítását ajánlják az MSZP-nek, amelyek bizonyítják: az MSZP kormányzóképes erő, korszerű szakpolitikai erőforrásokkal. A munka célja volt ugyanakkor az is, hogy bizonyos problémák, kérdések és megoldási módok újraértékelésére is sor kerüljön.

Ebben a munkában támaszkodnak az MSZP tagok által interneten küldött javaslatokra, az általuk fontosnak tartott problémák megoldására. Ezek egyrészt a köz- és szakpolitikai javaslatok hangsúlyaira, másrészt pedig konkrét szakpolitikai területekre, illetve adott problémákra vonatkoztak.

Az országgyűlési képviselőcsoport kabinetjei együtt az MSZP tagozataival megvitatták a József Attila Alapítvány szakértőinek javaslatait és így készültek el azok a vitaanyagok, amelyek

Sorozatunkban ezeket az elemzéseket ismertetjük.

Magyarország új biztonságpolitikája: szakszerűség, igazságosság, méltányosság

A baloldalnak fel kell készülnie a Magyar Honvédség nemzetközi tekintélyének és szerepvállalásának helyreállítására, biztosítani kell a kiszámítható működés és fejlődés feltételeit, tisztázni kell a védelmi politikában meglévő ellentmondásokat, emellett a rendészeti kérdésekben is a teljesítményen és igazságosságon alapuló, a munkavállalók érdemeit elismerő intézkedésekre van szükség, amelyek megkérdőjelezhetetlenné teszik az állami rendőrség egységességét.

Honvédelem: szakszerűtlen politika, szétvert haderő

A Fidesz–KDNP-kormány biztonságpolitikája ellentmond mind a korábban lefektetett hosszú távú hazai stratégiai céloknak, mind pedig a nemzetközi iránymutatásoknak. Mindeközben jelentős pénzügyi forrásokat von el a honvédség korszerűsítésétől és működésétől: a rendszerváltás óta először a GDP 1%-a alá csökkent a honvédelmi költségvetés, ami már nemhogy a fejlesztési feladatokat, de az éves kiképzési, működési feltételeket sem fedezi. A kormány politikája következtében a védelmi költségvetés soha nem látott mélységbe zuhant.

A kormány felelőtlenül, az előző kormányok értékeit aláásva aktuális politikai érdekei szerint rombolja le a Magyar Honvédség korábbi években kivívott közmegbecsülését és szövetségi elismertségét. Felelőtlenül megszüntették a több mint kétszáz éves hagyományra visszatekintő magyar nemzeti tisztképzés intézményi önállóságát, szétrombolták a katonai igazgatás intézményrendszerét is. Mára a honvédelem rendszerének súlypontjait a két világháború közötti honvédség iránti nosztalgia váltotta fel mind külsőségeiben, mind szólamaiban, ami több esetben negatívan hatott a jószomszédi kapcsolatokra.

Kiszámítható, szövetségeken alapuló politika

A József Attila Alapítvány szakértői azt javasolják az MSZP-nek, hogy a transz-atlanti térség biztonsága sarokkövének továbbra is a NATO-t tekintse, hiszen Magyarország biztonságának két alappillére továbbra is a nemzet önereje, valamint az euro-atlanti integráció és a nemzetközi együttműködés. A szakértők szerint a biztonságot átfogó módon kell értelmezni, emellett a katonai biztonság garantálását olyan állami feladatnak kell tekinteni, amelyben szerepe van minden állami szervezetnek – í amely akkor lehet eredményes, ha azt társadalmi közmegegyezés övezi.

A József Attila Alapítvány szakértői a Magyar Honvédség erőinek külföldi alkalmazását kizárólag a nemzetközi jog keretei között, hazai közjogi felhatalmazás alapján tartják lehetségesnek.

A következő kormányciklusban haladéktalanul hozzá kell látni a biztonságpolitikára vonatkozó stratégiai dokumentumok összehangolásához. Emellett vissza kell térni a képességfejlesztésen és védelmi felülvizsgálaton alapuló, a valós katonai kihívásokat kezelni képes haderőfejlesztéshez.

A József Attila Alapítvány javaslata szerint a védelmi kiadásokat legalább a GDP 1,1%-ára kell emelni, és a NATO új Stratégiai Koncepciójának megfelelően a kell felhasználni. Így kiemelt cél az erők telepíthetőségének maximalizálása; a maximális koherencia a közös védelmi tervezésben és a szükségtelen duplikációk csökkentése; valamint a képességek multilaterális alapon történő létrehozása és működtetése.

Rendvédelem – rend legyen

A Fidesz–KDNP-kormány nem látott neki az új rendészeti stratégia kidolgozásának, viszont a szolgálati nyugdíjrendszert szétveri. A problémák megoldására csupán az önmagában hatástalan gyógyszereket kínálják: a rendőrség létszámának és a körzeti megbízottak számának emelését, valamint növekvő költségvetési támogatást (pontosabban annak ígéretét). Mindezt kiegészítették a konzervatív politikusok egyik kedvenc eszközével, a büntető törvények szigorításával. További probléma hogy a kormány szegényebb társadalmi csoportokat ellehetetlenítő társadalompolitikája drámaian kiélezi a társadalmi feszültségeket. A József Attila Alapítvány szakértői szerint a rendészet eszközeivel nem orvosolhatók az alapvető társadalmi konfliktusok, a szegénységből, a nyomorból, az évtizedek alatt rögzült rossz társadalmi magatartásmintákból eredő problémák.

A rendészet megújításának alapja, hogy tágabban értelmezi a közrendet pusztán a bűncselekmények hiányánál, vagy a bűnüldözésnél: a rendészet feladata a társadalom védelme, a fenyegetésektől való megóvása, a társadalom normális működési rendjének fenntartása. Ezért fajsúlyos szerepet kell kapnia a bűnmegelőzésnek.

Megújuló, de igazságos szolgálati viszonyok

A József Attila Alapítvány javaslata szerint a teljes rendészeti ágazatot érintő legégetőbb feladat a hivatásos szolgálati viszonyról szóló új törvény megalkotása. A szakértők szerint a szabályozás kiindulópontja az, hogy a rendészeti szervek elsősorban nem fegyveres testületek, hanem sajátos közigazgatási szervek. Ezért amennyire lehetséges, a rendészeti szervekre a közigazgatás működtetésének általános elveit kell alkalmazni. Emellett – mivel a rendészeti szervek állományának hivatásszerűen kell olyan veszélyeket vállalniuk, amikre más pozícióban dolgozók nem kötelezhetőek – feltétlenül indokolt a hivatásos szolgálati viszonyra speciális szabályokat alkotni.

Így a rendészeti munkavállalók számára biztosítani kell a kiemelt egészségügyi ellátást, bizonyos természetbeni ellátásokat (rekreációs lehetőségek, ruházati ellátás stb.), kiemelt illetményt és az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel igénybe vehető nyugellátást, lakhatást. Ám minden olyan munkakört, melynek betöltéséhez nem szükséges hivatásos szolgálati jogviszony közszolgálati jogviszonyban kell ellátni. A József Attila Alapítvány javaslata szerint a nyugdíjba vonulásnak nem lenne törvényben meghatározott életkori határa (csak a szolgálati viszonynak felső korhatára), a jogosultság csak és kizárólag a tényleges szolgálati viszonyban töltött szolgálati idő függvénye lenne.

Új, igazságos, teljesítményelvű életpálya

Szükséges a rendészeti életpálya átalakítása, melyben az előmeneteli rendszer mindenki számára nyitott és átlátható. A rendészeti szervezetrendszer demilitarizálása és a civil közigazgatáshoz közelítése érdekében szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy pusztán az idő előrehaladtával, kiemelkedő teljesítmény nélkül feljebb lehet jutni a ranglétrán. Ezzel szemben el kell ismerni a kompetenciákat, a terhelést és kockázatokat, valamint a felelősségvállalás mértékét.
A József Attila Alapítvány javaslata szerint a vezető beosztásokat csak nyilvános pályázat útján lehetne betölteni. Az illetményrendszernek az új életpályamodellt kell hatékonyan megtámogatnia. Az illetménykiegészítések jelenlegi rendszerét meg kell szüntetni, és be kell vezetni egy munkakör alapú illetményrendszert: a rendészeti illetményalap a mindenkori köztisztviselői illetményalap meghatározott szorzóval növelt összege legyen.

Egységes állami rendőrség

A József Attila Alapítvány szakértői azt javasolják az MSZP-nek, hogy a rendészeti szervek működési mechanizmusainak megújításakor alapvető célnak tekintse az egyes szereplők döntési önállóságának és az ebből következő nagyobb felelősségvállalásának biztosítását, a felelősségi viszonyok tisztázását, a szakmai szempontok erőteljesebb érvényesítését és intézményes megoldások révén a törvényesség erősítését.

A szakértők továbbra is egy egységes, centralizált állami rendőrség működését tartják támogathatónak: az állami rendőrség megbontása vagy hatásköreinek csorbítása árán nem támogatható az önkormányzati rendőrségek felállítása. Az önkormányzatoknak a bűnmegelőzési programok kidolgozásában és végrehajtásában van szerepe, emellett az önkormányzati rendészet szervei már ma is léteznek (közterület-felügyeletek, mezőőrségek, természetvédelmi őrszolgálatok). A József Attila Alapítvány szerint támogatható, hogy társulási formában kistelepülések is hozzanak létre közterület-felügyeleteket. A közrend fenntartásának ma már nélkülözhetetlen szereplői a polgárőrségek, ezért azok működési feltételeinek biztosítása szükséges állami költségvetési források felhasználásával.

A büntetés-végrehajtásban szemléletváltásra van szükség: az elítéltek foglalkoztatás révén történő visszaintegrálása a társadalomba váljon fő céllá. Fontos, hogy a fogvatartottak olyan szakmai tapasztalatokat szerezzenek, amelyekkel később a munkaerőpiacon is érvényesülni tudnak.

Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával 2011. január 1-jével hozták létre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Sajnálatos módon az integrációt nem előzte meg hosszabb, alapos előkészítés, az egykori Vám- és Pénzügyőrség szerepének stratégia újragondolása. A vezetői szintek száma és a bürokrácia nőtt, miközben számos tapasztalt pénzügyőr szolgálati nyugdíjba vonult.

A katasztrófavédelem és a tűzoltóságok területén a Fidesz–KDNP-kormány alatt a legfontosabb fejlemény az önkormányzati tűzoltóságok államosítása volt. Szükség van viszont az önkéntes tűzoltóságok támogatására, hiszen még a hazánknál kedvezőbb költségvetési helyzetben lévő országok sem képesek arra, hogy állami tűzoltóságokkal teljes egészében lefedjék területüket.

A katasztrófavédelmi szervezetrendszer komoly létszámhiánnyal küzd, ami sokszor már az alapvető feladatellátást is veszélyezteti. A József Attila Alapítvány szerint az MSZP-nek ki kell állnia a hiányosságok pótlásáért, hiszen ezek elmaradása igen súlyos következményekkel járhat.