Magyarország távoli szemlélőként nézheti végig, ahogy az EU-tagországok végleg elhúznak mellette
Az Európai Bizottság gyakorlatiasnak, modernnek, korunk realitásaira választ adónak tartja a 2021 és 2027 közötti programozási időszakra benyújtott költségvetési javaslatát. Nemcsak a külső kihívásokra kíván vele reagálni, de a közösségen belüli feszültségekre, deviáns viselkedésekre is. A folyamatos magyar és lengyel konfliktusok, pénzügyi visszaélések miatt került bele a javaslatba, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy támogatást kaphassanak az államok. Ahogyan az Európai Bizottság fogalmaz,
az új gyakorlat megvédi az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.
Az újonnan javasolt eszközök lehetővé teszik az EU számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, elfogadásáról az Európa Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt. Vagyis nem kell hogy mindenki egyetértsen vele. A tervezet szerint 15 tagállam, az uniós lakosság 65 százalékát képviselő országok szavazatával akadályozhatnák meg a támogatások kifizetését.
A javaslat szerint ha egy tagállam kormánya nem megfelelően működteti a pályáztatással és közbeszerzésekkel foglalkozó intézményeit, ügyészsége és nyomozó hatóságai nem járnak el alaposan az uniós pénzekkel kapcsolatos csalásgyanús ügyekben, nem garantálja a bíróságok és az ítélkezés függetlenségét, nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az uniós források gyanús elköltéseinél, vagy nem működik együtt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával (OLAF) és az új uniós ügyészségével, akkor lemondhat a támogatásokról.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált a javaslatra, hogy „készen állunk a megtárgyalására”, ugyanakkor az európai ügyészséghez való csatlakozás szerinte szuverenitási kérdés. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, Magyarországnak és Közép-Európának sem jogállamisági, sem költségvetési vitától nem kell félnie. Szerinte a jogállamiság ügyében Magyarország különösen nyugodt lehet, mert 2013-ban teljesen átvizsgálták, és „papírunk van arról, hogy a jogállamiság rendben van”.
Oettinger és Juncker a tervezetet bemutató sajtótájékoztatónMivel még nincsenek meg a részletes szabályok, nem lehet pontosan tudni, miként működik a büntetés a gyakorlatban. Az európai uniós támogatásokat a magyar kormány és a költségvetés minden esetben előfinanszírozza, vagyis a nyertes pályázóknak első körben az állam fizet, és csak később, számlák alapján kapja meg a pénzt az uniótól. Így előfordulhat, hogy a költség végül az államháztartásra marad, ha valami miatt Brüsszel visszatartja vagy megvonja a támogatásokat.
A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat. Szerinte a migránsoknak „egyetlen centet” sem kellene adni, ezt mindenki oldja meg a saját büdzséjéből. Mint mondta, hosszú lesz a vita, de mivel a hét évre szóló közös költségvetést egyhangúlag kell megalkotni, amíg a magyarok azt nem mondják, hogy mehet, addig nincs büdzsé.
Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő, Orbán Viktor egyik hangos bírálója másképp látja a helyzetet: – Groteszk, hogy az európai adófizetők pénzét az illiberális elitek hiúsági projektjeire fordítják. Ezek a kormányok átpolitizálták országuk jogszolgáltatását, aláásták a demokrácia önvédelmi rendszereit és igyekeznek ellehetetleníteni a civil szervezetek és a szabad sajtó tevékenységét – hangoztatta.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke higgadtan mutatta be a tervezetet, mint mondta, az új költségvetés lehetőséget ad arra, hogy a jövőt egy, a szolidaritás által összekötött 27 tagból álló, új és nagyratörő unióként alakítsák a tagállamok. Hozzátette,
a költségvetés megmutatja, hogyan lehet többet elérni kevesebből.
Szerinte a jó gazdasági széljárás biztosít némi mozgásteret, de nem kímél meg attól, hogy néhány területen megtakarítások jöjjenek.
Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos szerint a költségvetési javaslat valójában az uniós hozzáadott értékről szól. Még többet fordítana olyan területekre, ahol egyetlen tagállam nem tud egymaga boldogulni, vagy ahol hatékonyabb a közös fellépés, legyen az kutatás, migráció, határellenőrzés vagy védelem.
Az Európai Bizottság összességében 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tartalmazó, hosszú távú költségvetést javasol a 2021 és 2027 közötti időszakra, ami az EU27-ek bruttó nemzeti jövedelme 1,11 százalékának felel meg. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró, ami, figyelembe véve az inflációt, lényegében megfelel a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti költségvetésnek. A pénz elosztásával olyan területekre fordítanak nagyobb figyelmet, mint a kutatás és az innováció, a fiatalok, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem, s amelyek hozzájárulnak a jövőbeli jóléthez, fenntarthatósághoz és biztonsághoz. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület költségvetése például megkétszereződik.
Előnyben lesznek például az egész Európa legjobb kutatóit összefogó élvonalbeli kutatási projektek, a nagy infrastruktúrákat vagy a digitális kihívásokat követő témák.
Komoly viták várhatók a megtakarításokat illetően. A bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegihez képest öt-öt százalékkal kevesebb pénz jusson az agrárpolitikára és a kohéziós politikára. Az indoklás szerint ezek a szakpolitikák korszerűsítésen esnek át, s biztosítható, hogy kevesebb forrással is eredményesek legyenek. Az agrártámogatások esetében Magyarország az egyik legnagyobb vesztese lehet a változásnak, hiszen fajlagosan, a Közös Agrárpolitika keretében mi hívjuk le a legnagyobb támogatási csomagot. Évente a GDP másfél százalékának megfelelő közvetlen támogatás érkezik a mezőgazdaságba, amit kiegészítenek a vidékfejlesztési beruházási támogatások. Ez a pénz az elmúlt években arra volt elég, hogy mentesítse a mezőgazdaság teljesítményét a nagy ingadozásoktól, amit akár az időjárás, akár a piaci körülmények okoznak.
A költségvetés szerkezete egyértelműbbé válik. A jövőben a jelenlegi 58 helyett 37 program fut majd, új integrált programok összefogásával. Létrehoznak egy új, reformtámogató programot, amely összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel pénzügyi és technikai támogatást kínál minden tagállamnak a kiemelt reformok végrehajtása érdekében. Emellett megjelenik a korábban már ígért segítség az euróövezeti belépéshez, ugyanis létrehoznak egy konvergenciatámogató programot, amely célzottan biztosít pénzt az euróövezeten kívüli, a közös valutához való csatlakozás előtt álló tagállamok számára. Létrejön egy beruházásstabilizáló csomag, hogy fenntartsa a beruházási szintet nagy sokk esetén is. Ez kezdetben az uniós költségvetés keretében legfeljebb 30 milliárd eurót kitevő hiteleket jelent, amelyekhez a kamatköltségek fedezésére a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás társul. A hitelek pénzügyi többlettámogatást nyújtanak olyankor, amikor az államháztartások túlfeszítettek, és fenn kell tartani a kiemelt beruházásokat.
A költségvetés főbb irányvonalaiból jól látszik, hogy az Európai Biztosság eltökélt, hogy felhúzza a leszakadó régiókat, és hogy Európa egységesebben tudjon megjelenni a nemzetközi versenyben.
Mindeközben átalakulás előtt áll az eurózóna is. A tagok közötti együttműködés minden korábbinál szorosabb lesz, s egyértelműen látszik: aki kimarad, az EU perifériájára szorul. Nemcsak a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket tekintve, de abban az esetben is, ha egy újabb válság miatt dönteni kell, kiket segítsenek meg először. Ezért is érdekes a magyar kormány álláspontja. E szerint jelenleg nem szükséges megkezdeni a tárgyalásokat az eurózónához való csatlakozásról. A félelem vélhetően abból ered, hogy Orbán nem akarja, hogy egy közös pénzügyminiszter vigyázza, mit csinál, közös monetáris kamatpolitikát kelljen követnie, vagy lemondania Európa egyik legmagasabb áfakulcsáról. Az sem vonzó számára, hogy kívülről szóljanak bele a magyar költségvetésbe, tegyenek javaslatokat kiigazításokra. Ugyanakkor
jogos a német és a francia elvárás, miszerint ha valaki pénzt kap, akkor tanúsítson költségvetési fegyelmet is.
Az eurózóna mellett Európa szociális lába is változik. Új szabályok körvonalazódnak a foglalkoztatás, a szociálpolitika, a munkakörülmények szabályozása vagy a bérek területén. Az EU nagy államai azt akarják, hogy amikor az állampolgárok az országok között akár dolgozóként, akár diákként vagy nyugdíjasként mozognak, biztosított legyen számukra a jóléti rendszerek átjárhatósága, ne váljanak kiszolgáltatottá, ne csorbuljanak a jogaik.
Ezzel párhuzamosan az országok közötti együttműködések is egyre hangsúlyosabbá válnak. Sokkal több olyan projekt lesz – például a környezetvédelem, a digitalizáció vagy a munkaerő-szabályozás területén −, amelynél össze kell fogniuk az államoknak, és nem az egyéni, hanem az európai érdekek mentén kell megoldást találniuk. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy mindenütt ott legyen, aktívan részt vegyen a munkában, különben csak távoli szemlélőként nézheti végig, ahogy az EU fejlett államai végleg elhúznak mellette.
