„Magyarország soha nem lesz kívülálló”
Martonyi János, a gyakran bírált Orbán-kormány külügyminisztere, szilárdan kitart az EU-csatlakozás céljai mellett – és „sikeresnek” tartja saját diplomáciai tevékenységét. A politikus Christian Ultschnak adott interjúját teljes terjedelmében közöljük.
Die Presse: Éppen most adott át egy érdemrendet Michael Spindelegger-nek az „erkölcsi támogatásért”, amelyet „a nehéz helyzetekben” Magyarország konzervatív kormányának nyújtott. Milyen konkrét segítségre gondol Ön?
Martonyi János: Ön nagyon jól tudja, hogy számos területen, így a médiában is, erőteljes politikai kampány folyik Magyarország ellen. Számos barátunktól jelentős támogatást kaptunk, elsősorban a politikai családunk részéről, az Európai Néppártoktól. Nagyra tartom Michael Spindelegger -t. Bár osztrák érdekek is érintettek voltak, mindig a megértő párbeszéd légköre volt az uralkodó.
Die Presse: Az osztrák bankok meglehetősen csalódottak. Magyarország meghosszabbította a bankadót, ahelyett, ígéretéhez híven felére csökkentette volna.
Martonyi János: Nem várjuk el a bankoktól, hogy örvendjenek. Azt várjuk tőlük, hogy az országban maradjanak. A közös érdekünk: egy sikeres magyar gazdaság.
Die Presse: Nem gondolja, hogy veszélyes lehet Magyarország számára, ha továbbra is elriasztja a befektetőket? A befektetőknek bizalomra van szükségük.
Martonyi János:Teljes mértékben egyetértek. Mi kifejezetten bátorítjuk a befektetőket. Azonban nem titkoljuk, hogy előnyben részesítjük a termelőszektorba, az iparba történő befektetéseket, amelyek munkahelyeket teremtenek.
Die Presse:Osztrák vállalatok, olyanok, mint a Saubermacher, nem érzik magukat felbátorítva, hanem inkább fenyegetve. Az új magyar hulladékfeldolgozási törvény miatt attól tartanak, hogy kisajátítják őket.
Martonyi János:Ezt a témát most vitatjuk meg. Nem akarok részletekbe menni. Az eltelt 20 év tapasztalatai miatt a közösségi szolgáltatások esetében óvatosabbak lettünk. Ami a legfontosabb az, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani. Ha probléma van, akkor majd korrigáljuk a vonatkozó törvényeket.
Die Presse: Nem egyszerű az Ön foglalkozása. Az Ön kormánya az első naptól kezdve bírálatoknak van kitéve. Nincs még elege abból, hogy Önnek kell mindent simára vasalnia?
Martonyi János: Köszönöm, ezt elismerésnek veszem. Nem egyszerű a foglalkozásom. De hogyha visszatekintek az elmúlt két évre, azt kell mondanom, hogy sikeres voltam.
Die Presse: Valóban azt hiszi, hogy a nemzetközi elismertség csúcsára jutott már Magyarország?
Martonyi János: Ezt nem állítom. Csak azt állítom, hogy nagyon sokat tudtunk tenni a haladásért.
Die Presse: Milyen mérce szerint?
Martonyi János: Valamennyi szomszédunkkal nagyon jó a viszonyunk. Én már voltam egyszer külügyminiszter: a mostani regionális kapcsolataink lényegesen jobbak, mint akkor voltak.
Die Presse: És milyen a kapcsolatuk Romániával? Ponta miniszterelnök felhívta a figyelmet a magyarországi nacionalista tendenciákra, és meg akarta akadályozni Kövér parlamenti elnök beutazását.
Martonyi János: A román-magyar kapcsolatok még sohasem voltak olyan jók, mint az elmúlt két évben. Jelenleg átmeneti szakaszban vagyunk: amióta új kormány van Bukarestben, nem fejlesztettük tovább a kapcsolatainkat, de nem is estünk vissza. A vasárnapi romániai választások után majd messzebbre tekintünk.
Die Presse:Az EU egy politikai unió irányában mozog. Magyarország nem részese az euró övezetnek. Tart-e Ön attól, hogy az új fejlődés következtében Magyarország kívülálló marad?
Martonyi János: Magyarország soha sem lesz autszájder az EU-ban. Biztos, hogy nem fogjuk megakadályozni az euró övezetet abban, hogy tovább erősítse a stabilitását. De azt sem fogjuk megengedni, hogy az EU-n belül tűzfalat emeljenek a különböző csoportok közé. Hiszen egy napon Magyarország is az euró övezet tagja lesz majd.
Die Presse: Az Ön miniszterelnöke, Orbán, a nemzetek Európáját akarja, mások egy szövetségi államot vizionálnak. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni?
Martonyi János: Mindig elutasítottam a szövetségi állam vagy a nemzetek Európája közti vagy ez, vagy az döntést. Ennek talán 15 évvel ezelőtt volt időszerűsége. Ma teljesen más lehetőségek látszanak. Vannak területek, amelyeken előre kell mennünk: erősítenünk kell a pénzügyi fegyelmet, létre kell hozni a bankuniót, jobban kell koordinálnunk a gazdaságpolitikát és jobban meg kell erősítenünk az európai intézmények legitimitását, mint tettük ezt mostanáig. Egyidejűleg osztom Orbán nézetét is: a nemzeti identitás mindig erősebb lesz az európainál.
Die Presse: Az EU pénzügyi kereteire vonatkozó eredeti javaslat szerint Magyarországnak a jövőben le kellene mondania a kohéziós alapokból érkező támogatások 30%-áról. Mi az önök ellenjavaslata?
Martonyi János: Már vannak kijavításra vonatkozó javaslatok, de ezeket még nem akarjuk nyilvánosságra hozni. Számunkra elvi kérdésekről van szó. Mi a kohéziós alapok célja? A gazdagoktól a szegényekhez akarjuk-e átcsoportosítani a forrásokat? Vagy a körülményeket a gazdagok számára szeretnénk jobbá tenni és a szegények számára rosszabbá? A jelenlegi modell a jólétben élőket részesítené előnyben.
Die Presse: Nem ért azzal egyet, hogy az ilyen időszakban, mint amilyen a mostani, az EU-nak is kötelessége a kiadások csökkentése?
Martonyi János: Ezzel abszolút nem értek egyet. Európa többlet értéket nyújt, és ezt meg is kell finanszíroznunk. Ha nem nyújt többlet értéket, akkor hagynunk kell az egészet. Én támogatom a németek azon elképzelését, hogy a pénzt hatékonyabban kell elkölteni, de ezért nem kellene kevesebbet kiadni.
Die Presse: Az Ön pártbeli kollégája, az Európai Parlament alelnöke, Surján László azt javasolta, hogy az EU-Bizottságnak is takarékoskodnia kell. Mi erről a véleménye?
Martonyi János: Nem lenne túl okos dolog tőlem, ha kommentálnék egy ilyen javaslatot...
Die Presse: Magyarország el akar fogadni egy kínai üzletemberek által inspirált törvényt, amelynek értelmében mindenki tartózkodási engedélyt kaphatna, aki befektetne 250 000 eurót. Ez igen csak szokatlan eljárás.
Martonyi János: Szerte a világban több tucat olyan ország van, köztük Nagy-Britannia is, amelyek már évek óta eszerint járnak el. Ezekben az esetekben ez megszokott dolog. Csak Magyarország vonatkozásában válik problémássá az, amelyet mások esetében minden kommentár nélkül tudomásul vettek. Ebben az esetben kétféle mércét alkalmaznak.
Die Presse: És honnan eredhet ez a kétféle norma?
Martonyi János: Nem tudok rá válaszolni. Nem vállalkozom erre. Mindenkinek magának kell véleményt alkotnia.
Fordította: dr. Gonda László
