Magyarország kormánya még több hatalmat akar

Határok lezárása – nem csak a menekültek, hanem mindenki előtt. Emberek áttelepítése. Kijárási tilalom elrendelése. Tömeges tiltakozások betiltása. Az internet- és mobil szolgáltatások leállítása. A polgárok kapcsolattartásának tilalma külföldiekkel. Terror szükségállapot esetén Orbán Viktor magyar miniszterelnök jobboldali-nemzeti kormánya mindezt megtehetné, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatát tartalmazó törvénytervezetét. A parlament következő ülésszaka februárban kezdődik majd.

A “terror szükségállapotot” egy mostanáig titokban tartott törvénytervezet elgondolkodtatóan egyszerűen definiálja. A kormány “jelentős terrorfenyegetettség vagy terrorcselekmény esetén” rendelhetné el. Ehhez nincs szükség a parlament hozzájárulására. Csak a 60 nap után esedékes hosszabbítás esetében kell a parlament kétharmados jóváhagyása.

A törvény feljogosítaná a kormányt arra, hogy rendeleti úton, korlátok nélkül kormányozzon. A rendeletekkel az ország vezetése “hatályon kívül helyezhetné egyes törvények alkalmazását, eltérhetne a törvényes előírásoktól, és egyéb különös intézkedéseket foganatosíthatna” – áll az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezetben. Az említett törvénytervezet felsorolja egy részét azoknak a “különleges intézkedéseknek”, amelyek meghozatalára a “terrorista szükségállapot” feljogosítaná a kormányt.

Az Orbán vezette kormánypártnak, a Fidesznek (Fiatal Demokraták Szövetsége) csak egy hajszál hiányzik a Magyar Országgyűlésben az e törvénytervezet elfogadásához szükséges kétharmados többséghez. Néhány tartalmi vonatkozás már akkor napvilágra került, amikor a múlt héten a Fidesz-frakció tárgyalásokat kezdett a törvénytervezetről más parlamenti csoportokkal. Az egész tervezetet azonban csak kedden tette fel az internetre Novák Előd, a szélsőjobboldali Jobbik parlamenti képviselője.

A nyilvánosságra hozott irat fejlécében az a megjegyzés áll, hogy a “2011. évi CXII. sz. törvény 38. paragrafusának (7) bekezdése alapján 2016.01.12-től 30 évig nem hozható nyilvánosságra”. A titkosítási záradék komoly kételyeket ébresztett a szakértők körében, mert az említett törvénycikk a honvédelmi törvény olyan szakaszára hivatkozik, amely a katonai titkokra vonatkozik. Teljesen abszurdnak tűnik ennek alkalmazása egy olyan törvénytervezetre, amelyet később úgyis a parlamenti nyilvánosság előtt tárgyalnak majd meg. Novák mindennek ellenére azzal dicsekedett, hogy lemond képviselői mentelmi jogáról, és vállalja a nyilvánosságra hozatal állítólagos jogi következményeinek „kockázatát”.

Az iratot akár azok a demokratikus ellenzéki politikusok is nyilvánosságra hozhatták volna, akik a frakciók közötti megbeszélések során ugyanúgy találkoztak már az irománnyal. Ezt azonban átaludták, ahogy sok mást is.

A jobbikos Novák tette akár ködgránátnak is tekinthető. A végén még majd jól is jöhet ahhoz, hogy a tervezet a Jobbik segítségével kismértékben módosítva, de a lényegét illetően változatlan formában keresztülmenjen a parlamenten. (Gregor Mayer Budapestről, 2016.01.22-én.)

Fordította: dr. Gonda László