Magyarország: felkelés a semmiből Orbán miniszterelnök ellen
Frusztrált tanárok becsatornázták a polgárok felgyülemlett haragját: a kormány számára hirtelen veszélyessé vált a pedagógusok tüntetése – írja a Boris Kálnoky, a Die Presse munkatársa.
A múlt szombat időjárása egyáltalán nem volt elég kellemes a tüntetéshez. Hűvös volt, és nyirkosság. S egyébként első pillantásra az alkalom sem volt különlegesen fontos. Elégedetlen tanárok tüntettek. A tüntetők mégis teljesen megtöltötték a budapesti parlamentépület előtti teret, egymást érték az esernyők. Harmincezer emberről beszéltek a szervezők. Ha csak fele annyian lettek volna, akkor is ez volt másfél év óta a legnagyobb méretű tiltakozás az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány ellen.
Bár valamennyi közvélemény-kutatás népszerűsége csúcsán, 50 százalékot messze meghaladó támogatottsággal mutatja a kormányzó Fideszt, a pártnak hirtelen konfrontálódnia kell egy a semmiből kialakult felkeléssel. Az egész néhány héttel ezelőtt egy miskolci gimnázium tiltakozásával kezdődött. Innen érkezett január elején az egyik tanár, Pilz Olivér által fémjelzett hosszú, nyílt levél az újságok szerkesztőségeibe, miután a hatóságok korábban nem reagáltak a tanárok panaszaira.
A szerző szerint az oktatás területén semmi nem úgy működik, ahogyan működnie kellene (és ami működik, az is csak azért, mert a pedagógusok áldozatot hoznak). A tanárok fizetése túl alacsony (pedig a kormány viszonylag jelentős mértékű emelést adott). Az új központi tanterv ostoba, és túl nagyra törő. Túl sok az óra, de ezeken keveset tanulnak, mert a kritikus gondolkodás helyett a hangsúly a lexikális tudáson van. Mindenekelőtt azonban túl sok a bürokrácia. Minden csekélységért a nem rég létrehozott központi felügyeleti szervhez, a KLIK-hez kell fordulni, amely gyakran nem válaszol, viszont olykor megfeledkezik a gázszámlák kifizetéséről is. Emiatt egy iskolának rövid időre be is kellett zárnia.
Valójában tipikus tanártüntetés, ahogyan bármikor, bármelyik országban bekövetkezhetne. Ez a levél azonban teljesen váratlan tiltakozási lavinát indított el. 17 iskola vállalt szolidaritást. Hetek óta nyilvános tüntetések zajlanak, tanárok beszélgetős műsorokban beszélik ki szívből jövő indulataikat. A hétvégén megjelent egyik közvélemény-kutatás pedig azt mutatja, hogy a megkérdezettek 76 százaléka igazat ad a tanároknak.
Derült égből olyan tiltakozási hullám jött létre, amely sokkal több mindent sodor magával, mint csupán az iskolákkal kapcsolatos félelmeket. A tervezett internetadó elleni 2014 őszi hatalmas felháborodásra emlékeztet. Akkor az oda vezetett, hogy a kormány visszavonta a tervet.
A kormány gyors engedményeket ígér
A kormány most is gyors engedményeket ígér. Az illetékes államtitkár asszonyt egy férfi váltotta fel. A kisebb, spontán beszerzések céljaira az iskolaigazgatók minisztériumi bankkártyát kapnak. A tiltakozások vezetőivel kerekasztal mellett tárgyalnak.
Valóban vannak valós problémák: a központi iskolafenntartó, a KLIK egy bürokratikus monstrum. A „túl sok a központosítás” szemrehányása azonban alapjában véve arra a törekvésre vonatkozik, amellyel kormány minden lehetséges területen központosítani akarja a hatalmat és a közigazgatást. A tüntetéseken Orbán miniszterelnököt nem csak a közoktatás hiányosságai miatt szidalmazták. Diktátornak is nevezték – világos, hogy a szervezők az egész kormány bukását szívesen látnák. Több mint 5000 iskola van Magyarországon, közülük 17 vett részt a tiltakozásokban. Túl kevés ez ahhoz, hogy veszélyes legyen Orbán számára? Mindenesetre hirtelen láthatóvá vált a jó közvélemény-kutatási eredmények felszíne alatt – amelyet Orbán a menekültválságnak köszönhet- a sok elégedetlenség.
Fordította: dr. Gonda László
