Magyarország elmúlt negyedszázada kudarcos – Schiffer András szerint hiba volt Hadházy Ákost bevinni az LMP-be
- Látta a Figyelőben megjelent listát? Azoknak a nevét gyűjtötték össze, akik Soros Györgyhöz köthető szervezeteknek dolgoznak.
- Közép-Európában finoman szólva sem szerencsés dolog a listázás, okkal ébreszt fájdalmas emlékeket az emberekben.
- Van előzménye: a Magyar Idők egyik cikkében Szél Bernadett mellett önt is megemlítik, mint aki a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa volt.
- Jeleztem, ha konzekvensek akarnak lenni, akkor írják le azt is, hogy annak idején én Soros György pénzéből képviseltem Orbán Viktort. Azonkívül pedig még vagy három másik Soros-szervezetnek is dolgozott az irodánk a kétezres években.
- Mélyrepülés ez az ügy. A szakértők többsége egyetért abban, hogy a kampány is az volt.
- Szerintem is. 1990-ben már plakátokat ragasztottam, van összehasonlítási alapom. Állítom, ennyire színvonaltalan, tartalmatlan, szégyenletes kampány nem zajlott Magyarországon a rendszerváltozás óta. Tölgyessy Péter azt mondta, ezért az összes politikai szereplő felelős. Osztom a véleményét, de hozzátenném: aki hatalmon van, annak a kampány hangnemének, tartalmának meghatározásában nagyobb a felelőssége. Két éve talán a 168 Órának is azt jósoltam, nagyjából ez az eredmény születik, ha nem változik semmi. Fideszes képviselőknek anno elmondtam, lehet valós problémákat szürreális félelmekké nagyítani, de ha pusztán a szavazatmaximalizálásra hajtanak, akkor öt és félmilliós ellenszélben kell kormányozniuk.
- Már most tízezres tüntetésen követelik a választások megismétlését, a szavazatok újraszámlálását és csalást emlegetnek. Mintha a 2002-es választások után lennénk. Csak akkor a Fidesz követelte ugyanezt.
- Egy lényeges különbség azért van: akkor szorosabb volt az eredmény és az éppen bukott oldal volt hatalmon. Ráadásul Pintér Sándor belügyminiszternek a választások tisztaságáról szóló parlamenti beszámolóját a tömegeket uszító Fidesz megszavazta. Karácsony Gergely most nem állt ki az újraszámlálós kórus mellett, az ügyben tisztességes nyilatkozatot tett. A probléma az, hogy Orbánnak van narratívája, amely kapcsolja az embereket a múlthoz és a jövőhöz, bár a legrosszabb zsigeri indulatokat váltja ki – miközben az ellenzéknek semmilyen története nincs.
- Tölgyessy Péter azt mondja: nem biztos, hogy megéljük az Orbán-rendszer végét. Ő szerinte az apály mestere, ha hatalmának vége, nem kormányváltás, hanem rendszerváltás lesz.
- Én optimistább vagyok Tölgyessynél. A tisztelet, az együttműködés, a szolidaritás kultúrájának hiánya súlyos tehertétele a magyar politikának. De vannak a globalizációból fakadó pozitív jelek is: a rendszerváltás óta felnövekvő generációk szocializációs élményei nem pusztán az öröklött magyar valóságból fakadnak. Bár földindulásszerű győzelmet aratott a Fidesz, látszik, hogy az új generációk nem kérnek a gyűlöletre épülő szekértábor-logikából. Ha csak a negyven, vagy ötven alattiak szavaztak volna, teljesen másként nézne ki a parlamenti patkó. Már korábban is elmondtam: 2018-ban még nem, de 2022-ben már látszani fog ez a generációváltás a választási eredményekben. Orbán-ellenesség cementezi össze az ellenzék pártokat és nem az értékközösség. Ám ez a felnövekvő generációkra egyre kevésbé hat majd mobilizációs erőként, ahogyan az idióta kormánypropaganda sem
- Tulajdonképpen miért szállt ki a politikából? Hadházy Ákos szerint csak shortolta a választásokat, 2022-ben vissza akar térni.
- Nincs olyan fogadalmam, hogy 2022-ben visszatérek. Olyan sincs, hogy bármikor újrakezdem. Azt már korábban elmondtam, hogy 2018-2019-ig biztos nem vállalok párttisztséget, sőt, a nyilvánosság előtti szereplésemet is takaréklángra tettem ősz óta.
- Miért?
- Véletlenül sem akartam olyan színben feltűnni, hogy bármilyen formában befolyásolni akarom a párt politikáját. Sőt, kampányidőszakban a többi ellenzéki párttal kapcsolatban is tartózkodtam a bírálattól. Az utóbbi napok arról győztek meg, hogy ezt igen helyesen tettem. Visszatérve azonban az eredeti kérdésére. Az LMP-t saját szervezettségi üvegplafonja, tehát az állandó, minden választókerületre kiterjedő jelenlét hiánya is akadályozza a növekedésben. Ezt próbáltam megoldani. A szervezet ellenállt. Kudarcot vallottam ebben. Ez a helyzet.
- A bázisdemokráciával volt problémája?
- Ezt nem szívesen nevezem bázisdemokráciának.. Sokféle ember száll be minden politikai szervezetbe. Más pártokban viszont elképzelhetetlen mondjuk, hogy az utcáról belép valaki az adott szervezetbe és másnap kinyilatkoztat, útszéli stílusban támadja a párt vezetőit. A másik kiszállási pontom, a szervezettségi üvegplafon mellett, pedig az volt, hogy, 2015 elejétől kísérletet tettem arra, az LMP az orbáni narratívával szemben saját, zöld, rendszerkritikus történetet mutasson fel. A többség ezt vagy nem értette, s ebben akkor nyilván nekem is felelősségem van, vagy nem tartotta fontosnak, s ráadásul az a szellemi erőtér sincs meg ma Magyarországon egy ilyen globalizációkritikus gondolatkör körül, ami kiélezett kampányhelyzetben megtámaszthatja egy ilyen párt politikáját. Ez nagyon élesen jelentkezett amúgy a kampányfinisben
- Azt mondja, háttérbe vonult, mégis párttársa azt állítja, jelentős szerepe volt abban, hogy pártja a választásokra a különutas politika mellett tegye le a voksát. Ráadásul a kampány idején igyekezett informálisan gátolni az LMP-s visszalépéseket. Hadházy szerint Sallai R. Benedekkel együtt perrel fenyegették meg azokat, akik vissza akartak lépni.
- Tavaly tavasz óta teljesen kivonultam a párt életéből: sem döntéshozó fórumokon, sem pártrendezvényeken nem vettem részt, ezt amúgy néhány portál az ősz folyamán szóvá is tette. Szemenszedett hazugság a fenyegetés is. Sallai R. Benedek, az elnökség titkára jogi szakvéleményt kért több, jogász-végzettségű tagtárstól. Etikai okokból nem vállaltam a feladatot, mivel két éve még törvényes képviselője voltam a pártnak. Mások, így egy irodai kollégám is, azonban elkészítették. Ha valaki látott már ügyvédi szakvéleményt, pontosan tudja, hogy az soha nem lehet „fenyegetés”, mert nem egy százszázalékos megoldást vázol, hanem a lehetőségeket és azok következményeit. Egyébként azért is képtelenség az állítás, mert a privát véleményem, hogy az első visszalépő után amúgy is 150 millió forint állami kampánypénztől elesett a párt, így az utána lemondó többi jelöltet bajos is ezért felelősségre vonni. Egyebekben pedig, március eleje, a jelöltállítás vége óta egyetlen jelöltünket sem kerestem. Egyetlen jelölt volt, aki a visszalépés miatt felhívott. Neki elmondtam a véleményemet, majd az illető visszalépett
- Ki volt ő?
- Tenk András, a csepeli jelöltünk. Az LMP-t sokan még mindig hozzám kötik, úgy vélik, olyan dolgokért is én vagyok a felelős, amikre valójában akkor sem volt ráhatásom, amikor társelnök voltam. Mondjuk ez a gúzsba kötött helyzet is benne volt a 2016. nyári visszalépésemben. Tisztában voltam azzal, ha eltűnök, meghalok, vagy elmegyek Bhutánba, akkor is lesznek, akik valamiért engem hibáztatnak majd. Egyébként a választás idejére tényleg el akartam oda utazni, csak nem volt rá egymillió forintom.
- Miért pont Bhutánba?
- Mert az a legboldogabb társadalom. Régi ismerősöm a Magyar-Bhután Baráti Társaság elnöke. De nem akarom megkerülni a Hadházy-féle vagdalkozás kérdését.A NER elleni az első tüntetést, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése idején, én jelentettem be. Hadházy Ákos ekkor a Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselője volt. Utcai tüntetéseken vettünk részt, a parlamentben mentünk neki a rendszernek. Sem az alaptörvény, sem az új választójogi törvény elfogadásakor, sem pedig a KÖZGÉP közbeszerzéses „sikertörténeteinél” Hadházy Ákos nem érezte úgy, hogy ki kell lépnie a Fideszből. Pedig akkor lett vége a jogállamnak, nem a trafikügy idején, amikor ő egyébként becsülettel, kockázatokat vállalva szembement a sajátjaival. Azt nyilatkozta akkor, hogy neki nagyon pozitív volt Ángyán és Schiffer kiállása az elveik mellett ahelyett, hogy egyéni érdekeiket nézték volna és Schiffer még a pártszakadást is vállalta ezzel, pedig ha ott igent mond, húsz évre rendben van az egzisztenciája. Én ekkor kerestem meg Hadházy Ákost és az elveimet azóta sem cseréltem le.
- Ön vitte be Hadházyt az LMP-be.
- Mint ahogy sokakat másokat is. Az ember elkövet hibákat.
- Miért van ez a feszültség önök között?
- Egyszerűen nincsenek közös dolgaink. Viszont nem szeretném személyeskedéssel helyettesíteni a politikai vitákat. A 2014-18-as ciklusban három kongresszusi határozat született arról, hogy az LMP 2018 tavaszán 106 jelölttel megy neki a választásnak. Az utolsóhoz, 2016. nyarán nekem már nem volt közöm, egyik előterjesztője pedig éppen Hadházy Ákos volt. Tavaly november végén, a párt listaállító, kecskeméti kongresszusán lett volna szerintem az utolsó pillanat, amikor ezt a vitát racionális keretek között le lehetett volna játszani. Úgy tudom, ez nem történt meg.
- Ekkor fogalmazott meg harminc jelölt egy olyan petíciót, hogy lemond, ha tárgyalnak más pártokkal?
- Nem tudom . De szerintem ez egy későbbi történet lehet.
- Emögött is az ön hatását sejtették.
- Persze, meg a migránsokat is én hoztam Röszkére. Vicces, mert az elmúlt hónapokban azt is írogatták, teljesen megszűnt a befolyásom a pártra. Az igazság ez utóbbihoz van közelebb. Lehet engem diabolizálni, lehet belőlem ellen-Sorost faragni ellenzéki oldalon, de több száz párttag nem miattam tartott ki az elvei mellett már 2013-ban sem, hiába az én arcommal lett úgymond eladva a függetlenségi stratégia a nyilvánosság előtt. Sokan kapacitáltak, menjek el Kecskemétre, hogy majd jól szólaljak fel a választási együttműködés ellen. Higgye el, személyes jelenléttel, egy szenvedélyes kongresszusi beszéddel mindennél hatékonyabban lehet egy párt irányát befolyásolni. Csak nekem addigra ettől el ment a kedvem. Stílszerűen Paksra mentem Kecskemét helyett , ahol megfagytam és ráadásul el is verték a Vasast.
- Bárhogy is volt, ma sokan azt állítják, a Fidesz kétharmadához döntően az vezetett, hogy az LMP visszalépésre képtelen volt.
- Számomra inkább az az őszi arculati, pozícionálási fordulat volt nehezen emészthető, ami a werberi stratégiának köszönhető. Ennek lényege, legalábbis kívülről így látszott, az volt, hogy az LMP ráhajtott az MSZP és a DK szavazótáborára. Nem volt meglepő, hogy az érintettek ki akarták védeni a létüket fenyegető támadást. Itt már régen nem kormányváltásról szólt a játék, hanem az ellenzéki dominanciáról. Ezután blame game kezdődött: bármi is legyen a választás eredménye, az LMP a hibás . Az összefogós játékból ugyanis az LMP soha nem tud jól kijönni, főleg ha közben el sem magyarázza a választóinak, miért tart ki az önálló indulás mellett: ha 6 helyen lép vissza, akkor miért nem 16 helyen, ha 16-on, miért nem 56-on, egészen addig, amíg nem méltóztatik megszűnni. Ahogyan egy régi tagtársunk fogalmazott: az ellenzéki ellenfeleinknek mindig hosszabb lesz a késük. A párt zöld, globalizáció-kritikus arculata eközben kikopott, egyszerűen nem lehetett megkülönböztetni az LMP mondanivalóját a többi ellenzéki pártétól. Ezt fontosabbnak tartottam, mint a visszaléptetéses bohóckodást. Már 2011-től elmondtam Mesterházynak és Puchnak, később Vonának is: hagyjuk abba ezt a koordinálásos mantrát. Mindegyik pártnak van egy kemény magja, amely a legkisebb együttműködést is árulásnak tartja. Akkor lesz sikeres az ellenzék, ha a kemény magot is megtartja és lehetőséget biztosít azoknak a választóknak is, akik számára elsődleges a kormányváltás és másodlagos a párthűség. Erről beszéltem az utolsó, szeptemberi belpolitikai interjúmban is. Ehhez nem kutyakomédia kell az utolsó hetekben, hanem minimális bizalom és a háttérben két éves kommunikációs és kampány-koordináció az ellenzéki pártok között. Miért gondolja bárki komolyan, hogy ha mondjuk Hajdú Mária visszalép, akkor a budai jobboldali konzervatív szavazóréteg, amelyik megelégelte, hogy a Habony Művek fullba tolja a kretént, majd Bauer Tamást választja? A Momentum és a Kutyapárt is olyan szavazókat hozott a fülkékbe, akik másra nem adták volna a voksukat.
- Közvéleménykutatási adatok szerint az LMP szavazók döntő többsége kormányváltást akart. A Publicus Intézet a választás előtt azt mérte, tíz LMP-szavazóból nyolc kész a balra való átszavazásra. A Závecz Research pedig azt állította, az LMP-szavazók körében 29 százalékról 65 százalékra nőtt azok aránya, akik baloldali jelöltre voksolnának.
- Nem érdekelnek a kutatások, amikor már eredmények vannak. A 2014-es Összefogás pártjai bő kétszázezer szavazót veszítettek, az LMP tábora százharmincezerrel bővült és felkerült a térképre a Momentum, meg a MKKP. A 6-7. kerületben az LMP szavazók döntő többsége a DK-s Oláh Lajosra szavazott. Szekszárdon viszont erősebb lett a Fidesz, pedig az MSZP-s visszalépett Hadházy javára. Aki az LMP-t- vagy a Momentumot, Kutyapártot - választotta mégis, annak a tudatában tette ezt, hogy a csapból is a legesélyesebb jelölt-cimű játék, meg a Fidesz-bérencség vádja folyt. Amíg az ellenzék úgy gondolja, hogy a választói csoportok krumpliszsákok a pártvezérek hátán, akiket ide, vagy oda lehet cipelni és kiborítani egy asztalra, s így elvitatja tőlük a morális döntés képességét, Orbánnak mindig kétharmada lesz.
- A választások előtt pillanatokban az LMP elnöksége döntésképtelen lett, széthullott, a párt válságban van. Sallai R. Benedek rátámad Hadházyra, aki kórházba kerül. Mi folyik itt?
- Szomorú a történet. Nem tudom mi történt pontosan és én nem szeretnék prejudikálni. Az biztos, hogy egy politikusnak olyankor is meg kell őriznie a méltóságát, ha egy hétköznapi helyzetben már lendülnének a kezek. Én mindenesetre az elmúlt egy évben elengedtem és inkább kívülről elemeztem az LMP-sztorit. A gyászmunkán már túl vagyok.
- De az ön gyereke is a párt.
- Sokkal fontosabb elvégezni azt az elemző munkát, hogy mi idézte elő a NER-t, miért tud ennyire stabil maradni a választók többségének szemében. Aztán a munka eredményeként egy globalizációkritikus, ökopolitkai narratívát kell állítani a NER-ével szemben.
- Elengedi a Hadházy-történetet is? Azt mondta, beperli őt az állításaért.
- Két dilemmám van. Nem néz ki túl ízlésesen, ha egy parlamenti párt két korábbi vezetője pereskedik egymással. Ráadásul Hadházyt a mi ügyvéd irodánk, éppen a már említett szakvéleményt készítő kollégám képviseli egy ügyben.
- Kudarcos történet ez az LMP-sztori. A párt életében már történt egy szakadás, amitől most sem állnak távol. Keserű a szájíz a választás után.
- Ezt lehet mondani, amennyiben Magyarország elmúlt negyedszázada kudarcos. Az LMP volt ugyanakkor az első párt, ami rácáfolt arra a dogmára a rendszerváltás után, hogy zöldmezős beruházással legfeljebb milliárdok segítségével lehet bejutni a parlamentbe. A pártszakadás után mindenki leírt minket, mégis talpon maradtunk. Mindkétszer reményt adtunk, hogy érdemes a köz ügyeivel foglalkozni és ez érték a párt későbbi történetétől függetlenül. . Büszkék lehetünk arra is, hogy a magyar parlamentben elhangozhattak kapitalizmus-kritikus és zöld gondolatok. Újra lehetett nyitni az aktanyilvánosság kérdését is. Nem érzem feleslegesnek és kidobottnak a saját elmúlt tíz évemet sem. De kétségtelen, én sem ide akartam eljutni.
