"Magyarország a diktatúra és az államcsőd szélére jutott"

A konzervatív Le Figaro szerint az Európai Bizottság megtette "az első politikai lépést az ügyetlen magyar miniszterelnökkel szemben", ami a "nyitánya lehet egy olyan erőjátéknak, amely gyorsan mozgósíthatja az európai fővárosokat és képviselőket Strasbourgban". Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentése csak "a figyelmeztető lövése volt egy, - úgy tűnik - előre eltervezett kampánynak az egykori antikommunista hős félresiklásával szemben". A lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy az Európai Unió eddig - csak félszavakkal - a sajtó és az ellenzék megregulázását hányta a budapesti vezető szemére. Az EU-t azonban most már nyugtalanítja az is, hogy Orbán Viktor pártembereket helyezett a függetlennek tartott intézmények élére, s Brüsszel attól is tart, hogy "egy nap arra ébred, hogy egy Hugo Chávezt vagy egy Aljakszandr Lukasenkát talál a Duna-parton" - hangsúlyozta a lap. A "második, azonnali sortűz politikai jellegűnek ígérkezik" - fogalmazott Jean-Jacques Mevel az Európai Bizottság által kilátásba helyezett figyelmeztető levelekre utalva, amelyekben Brüsszel három, közelmúltban elfogadott törvény "átírását akarja Orbántól kikényszeríteni". A lap kitért arra is: a miniszterelnök jelezte, hogy kész tárgyalni. Miután ahhoz, hogy 2012-ben fizetőképes maradjon, szüksége van az EU és az IMF legalább 15 milliárd eurós hitelkeretére - állította a tudósító. Hozzátette: "Az elvárt változtatásokra viszont nem tett ígéretet". A Le Figaro szerint az Ausztriával szembeni szankciók kudarca után ugyanakkor "senki nem hiszi, hogy a luxemburgi bírák ítéletével való fenyegetés megijesztené a magyar miniszterelnököt". A keményebb hanggal az Európai Bizottság "a két másik európai zászlóaljat", a Parlamentet és a tagállamokat összefogó tanácsot akarja az arénába hívni - írta a Le Figaro, s arra is felhívta a figyelmet, hogy "eddig sem Németország, sem Magyarország szomszédai nem fejezték ki érzéseiket, az pedig talán döntő lehet Orbán Viktor jövője szempontjából".

A liberális Le Monde is azt hangsúlyozta, hogy Brüsszelből az első fellépés a magyar kormánnyal szemben költségvetési és pénzügyi kérdésekben történt, amit sajnálnak azok, akik azt szerették volna, ha a szerződések védelmezőjeként az Európai Bizottság inkább a demokratikus elvekért emel szót. Jean-Pierre Stroobants, a lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy Orbán eddig süketnek mutatkozott, amikor Brüsszel a leginkább vitatott - az igazságszolgáltatást, a médiát vagy a személyes adatok védelmét érintő - intézkedések revíziójára kérte, "nem is beszélve a szomszédos országokban élő magyaroknak adott jogokról". A lap szerint az Európai Bizottság ezekben a kérdésekben egyelőre még húzza az időt, de valójában már végzett a magyar jogszabályok elemzésével. Amennyiben Orbán nem hajlandó továbbra sem változtatni az álláspontján, elképzelhető, hogy Magyarországnak január 17-től más szankciókkal is szembe kell néznie. Az viszont egy hosszadalmas és bonyolult folyamatot indítana el, amelyhez valamennyi tagállam belegyezésére szükség lenne - mutatott rá az MTI szerint a Le Monde.

A L'Express budapesti riportja szerint Orbán Viktor lassanként minden hatalmi ágat maga alá rendel, s miközben "demokratúra" jön létre Európa szívében, az egyéb gondokkal küszködő uniós országok késlekednek a fellépéssel. Az Operaház előtti kormányellenes tüntetés kapcsán Axel Gyldén cikkíró úgy vélte, hogy a köztelevízióban tapasztalható "hivatalos félretájékoztatás" jól illusztrálja a hangulatot Magyarországon, "ahol Daniel Cohn-Bendit európai képviselő szavai szerint másfél éve egy jobboldali Hugo Chávez uralkodik". Orbán a Fidesz kétharmados parlamenti többségének köszönhetően 2010 áprilisa óta egyszemélyi vezetőként kormányoz, s olyan politikát valósít meg, amely egymás után iktatja ki a hatalmi ellensúlyokat: a médiát, az igazságszolgáltatást, a jegybankot. "Egy kissé megalomániás célja az is, hogy rendszerét tartóssá, a politikai váltógazdaságot pedig teljesen vagy majdnem lehetetlenné tegye, és hogy mindenekelőtt olyan grandiózus személyiségként vonuljon be a történelembe, aki alapjaiban határozta meg hazája sorsát" - fogalmazott a politikai hetilap. "Magyarország már nem felel meg egyértelműen egy olyan jogállam kritériumainak, ahogy azt Európában érteni szokás. Nem egy olyan rendőrállamról van szó, mint Lukasenka Fehéroroszországa, de másfél év alatt ... Magyarország a diktatúra és az államcsőd szélére jutott" - fogalmazott egy európai diplomata a lapnak. A L'Express szerint az Európai Unió jelenleg válaszút előtt áll. Magyarország szankcionálása ugyanis összerántaná Orbán Viktor táborát és azokat, akik a Magyarország elleni összeesküvés-elméletet hirdetik. A szankciókról való lemondás viszont azt jelentené, hogy az EU feladja a demokratikus politikai Európáról alkotott elképzelését - írta a lap.