Magyarból lassan 10 milliónál is kevesebb él

A természetes fogyás (26 183 fő) 1502-vel volt több a 2008-ban mért adatoknál. Január és október között 2,1 százalékkal született kevesebb gyermek mint egy évvel korábban; összesen 81 278 újszülött látta meg a napvilágot. Csekély mértékben ugyan – mindössze 0,2 százalékkal – , de mérséklődött a halálozások száma is az országban. A házasságkötések száma a tavalyi évhez képest nyolc százalékkal csökkent is.

Sz. Tóth János esztergomi szociológus szerint az általános népességcsökkenés a modern európai társadalmak jellemzője. Mint mondja, Magyarországon ennek hátterében pedig elsősorban a nem megfelelő népesedés- és családpolitika áll.

– Megfigyelhető a népesség elöregedése is, az egészségügyi intézményrendszereknek köszönhetően az emberek tovább élnek. Ami azonban ennél is nagyobb probléma, hogy csökken a születések száma. Ahhoz, hogy a népesség növekedjen, a szülőképes nőknek átlagban 2,1 gyermeket kellene világra hozniuk. Ehhez képest az átlag most 1,3 gyermek. A fiatalok későbbre halasztják a családalapítást. Továbbtanulnak, majd a karrierépítésen munkálkodnak és csak utána gondolkodnak el a gyermekvállaláson – mondta el Sz. Tóth János a Komárom-Esztergom megyei Hírportálnak, a

A szakember hozzátette: ahhoz, hogy növekedjen a népesség, az egész nemzet- és szociálpolitika megváltoztatására szükség lenne. A középpontba a családot kellene állítani, hiszen hiába szeretnének a fiatalok családot alapítani, ha nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek.

Lantódy Andreának novemberben volt a huszonnyolcadik születésnapja, azóta valahogy kicsit többet foglalkoztatja a gyermekvállalás gondolata. Ezt bizonyára – fogalmazott – az is befolyásolja, hogy a baráti körében már szinte mindenhol született kisbaba.– Én legalább két gyermeket szeretnék, de igazából három a kitűzött cél. Ez természetesen függ majd attól, mennyire tudjuk a párommal számukra biztosítani mindazt, amit szeretnénk. A megfelelő érzelmi háttér mellett gondolni kell az anyagiakra is.

Ganzer Andrea huszonhét éves, s szintén azt helyezi előtérbe, hogy már a gyermekvállalás előtt teljesüljenek a neveléshez szükséges egzisztenciális feltételek. – Gondolok itt a megfelelő családi háttérre, a saját ingatlanra is. Legkésőbb öt év múlva szeretném megszülni az első gyermekemet és legalább két gyerkőcöt szeretnék.

Tompa Gabriella huszonhárom évesen szerencsésnek érzi magát: már néhány éve együtt él a párjával, akivel közösen szeretnének családot alapítani. – Nem szabok különösebb feltételeket a gyermekvállaláshoz, egyedül csak azt tartom szem előtt, hogy be tudjam fejezni az egyetemet – fogalmazta meg alapállását.

– Mivel a gyermek isteni áldás, hiszem, hogy a neveléséhez szükséges körülmények is megadatnak. Nem gondolom, hogy előtte feltétlenül szükséges lenne a karrier kiépítése és az anyagiak maradéktalan megteremtése, ahogy ezt manapság a többség gondolja. Nyilván fontosak ezek a szempontok is, de sokkal többet ér egy lelkiekben, szeretetben gazdag családi közeg. És ahol egy gyermeknek jut, ott jut többnek is. Vannak szülők, akik saját érdekeiket tartják szem előtt, és nem gondolnak bele, hogy egy gyermek élete annál színesebb és boldogabb, minél több testvérrel oszthatja azt meg. Én a nagy család híve vagyok, 3-4 gyermeket szeretnék.

Ellenpélda a Duna túloldaláról, északi szomszédunkból

Valamivel jobb a helyzet a szomszédos Szlovákiában, ahol az elmúlt 15 évben 86 ezerrel nőt a lakosságszám. Ám a millennium évétől itt is mélyrepülés figyelhető meg. Jelenleg a népesség 5,4 millió körül mozog.

A lakosság 85,4 százalékát az elmúlt évben a szlovák nemzetiségűek tették ki, míg a magyar nemzetiségűek 9,5 százalékot, a roma lakosság pedig 1,9 százalékot képvisel. A fennmaradó hányadot a cseh, ruszin, ukrán, német, lengyel és más, ismeretlen nemzetiség teszi ki.

1993 óta figyelhető meg az a tendencia, hogy míg a szlovák, a magyar és a cseh nemzetiségű lakosság száma csökken, addig a romáké nő.

Az eddigi természetes népszaporulat csak akkor maradna meg, ha minden családban legalább két gyermek születne, azonban a Statisztikai Hivatal adatai szerint egy szülőképes korú nőre jelenleg átlagosan csak másfél gyermek jut.

Erőt, a jövőbe vetett bizalmat is ad a hit

A tatabányai Kiss Attila és felesége öt gyerkőcöt nevel, a legidősebb 11, a legfiatalabb 3 és fél éves. Mint mondja, mindig is nagy családot szerettek volna.

– Gyakorló katolikusok vagyunk, hiszünk abban, hogy ha ilyen sok gyermekkel áldott meg a jóisten, akkor a szükséges feltételeket is megteremti hozzá. A baráti körünkben is sokan így gondolkodnak. Bár bevallom, sokan furcsán néznek ránk, nem értik, hogy miért vállaltunk öt gyermeket, és való igaz, hogy a jelenlegi rendszer nem nyújt sok támogatást. A legfőbb pozitívuma a nagy családnak, hogy minden gyerkőc egy külön egyéniség. Sok örömöt, boldogságot és jókedvet hoznak az életünkbe – mondta Kiss Attila.