Magyar Lajos-díjjal tüntették ki a Szervusz Ausztria szerkesztőjét, Szászi Júliát

Magyar Lajos-díjjal tüntették ki kedden Szászi Júliát, a Szervusz Ausztria rovatszerkesztőjét. Péchy Blanka színművész 1986-ban hozott létre alapítványt első férje, néhai Magyar Lajos emlékére, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége javára.

A díjban – az alapítványtevő akarata szellemében – azok a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén legalább tíz éve dolgozó újságírók részesülhetnek, "akik elérik azt a magasra helyezett mércét, amit a folyamatos szellemi és erkölcsi felelősséggel járó újságíró hivatás méltán megkövetel. Például: jó szimatú tájékozottságot, sokirányú műveltséget, elmésen fogalmazott igényes magyar stílust, haladó szellemű szilárd meggyőződést, szorgos kutatóhajlamot".

A díjakat, mint arról kedden az MTI beszámolt, ötfős kuratórium ítéli oda, amelynek elnöke dr. Bencédy József, az ismert nyelvész. Az elismeréseket minden évben november 25-éhez, Magyar Lajos születésének évfordulójához kapcsolódóan adják át.

A díj átadásakor Bencédy József laudációjában többek között elmondta: Szászi Júlia az MTI-ben töltötte újságírói pályájának nagyobbik részét, munkatársként, tudósítóként, szerkesztőként dolgozott, az utóbbi 18 évben pedig előbb a hírügynökség, majd a Magyar Hírlap, végül tíz éven át a Népszabadság tudósítójaként Bécsből küldte jelentéseit, majd amikor a Népszabadság nemrég több más poszttal együtt a bécsit is megszüntette, a 168 óra által létrehozott első országspecifikus online kiadvány szerkesztését vállalta el.

A magyar sajtóban kevesen vannak, akik olyan mélységben, olyan sokoldalúan, olyan sok műfajban és olyan magas színvonalon dolgoztak egy külföldi poszton – és olyan hosszú időn át –, mint Szászi Júlia Bécsben – fűzte hozzá a kuratórium elnöke. A napilapoknak küldött tudósításain túl, amelyekben kiemelt hely jutott a szomszéd ország kultúrájának, szellemi életének, más orgánumokban, így a 168 órában is sűrűn jelentkezett, jelentkezik tartalmas írásaival.

Valamennyiben bizonyította, hogy vérében van a tudósítói érzék, az a képesség, hogy "tolmácsoljon" két kultúra, két társadalom között, felismerje, ami odahaza is fontos lehet – így, bár főleg egy országból keltezte írásait az utóbbi két évtizedben, számos hazai témával is foglalkozott. Mindehhez választékos stílus és a magyar nyelv gondos alkalmazása párosul munkásságában, írásai gördülékenyek, élvezetes olvasmányt jelentenek.

Bécsről Szászi Júlia írta az egyik legeredetibb riportkönyvet, A császárvárost már németre is lefordították – emelte még ki a díjazottat méltatva Bencédy József. Arcok a Lajtán túlról című kötetében sikeres ausztriai magyarokat mutatott be izgalmas interjúkban. A Szervusz Ausztria portál, amint arról bárki megbizonyosodhat, aki rákattint, igazi egyszemélyes hírlappá vált rövid idő alatt – így az online újságírás lehetőségeit is bizonyítja újabban.

Magyar Lajos díjat kapott kedden Matula Ágnes, a Duna Televízió szerkesztő-műsorvezetője is, aki magas színvonalú közművelődési, kulturális, nyelvészeti műsoraival érdemelte ki a díjat.

Mint arról az MTI beszámolt, Bencédy József, az elismerések odaítéléséről döntő kuratórium elnöke az ünnepségen felhívta a figyelmet arra az aggasztó jelenségre, hogy noha a sajtó a köznyelv művelésének egyik letéteményese, az utóbbi években rosszabbodott a helyzet ezen a téren. "Romlik a kiejtés a rádióban és a tévében; gyorsuló beszéd, éneklés, pontatlan hangképzés zavarja a megértést" – sorolta, kiemelve, hogy a díjazottak milyen magas fokon beszélik, használják anyanyelvüket.

A díjazottakat üdvözölte és méltatta Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke is.

(B.D.)