Magyar civil szervezetek nem, csak nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldiek fektethetnek a magyar államba

Miközben az Államadósság Kezelő Központ egy állampapírba való befektetési lehetőségtől is megfosztotta a nonprofit civil szervezeteket, amelyeket Orbán Viktor egyre inkább igyekszik démonizálni, a Direkt36 által föltárt újabb letelepedésikötvény-botránynak, úgy tűnik, semmiféle következménye.

„Köztudott, hogy mostanában a biztonságos, belátható lejáratú befektetések (bankbetétek, állampapírok) kamatlába határozottan alatta marad az infláció mértékének. Ennek következtében – pláne, ha a tranzakciós illetékkel kövérre hizlalt számlavezetési díjakat is figyelembe vesszük – a kockázatmentes befektetések negatív reálhozamot élvezhetnek. Üdítő kivételt jelentenek a Prémium Állampapírok, amelyek szerény, de a mostani hozamsivatagban megbecsülendő reálkamatot garantálnak boldog tulajdonosaiknak. Februárig e papírok vásárlói magánszemélyek és nonprofit szervezetek lehettek. Most az Államadósság Kezelő Központ lezárta az összes folyamatban lévő sorozat értékesítését, és olyan új sorozatokat bocsátott ki, melyek tulajdonosainak köréből a nonprofit szervezeteket kizárta” – írta Balázs György, az Ökotárs Alapítvány Facebook-oldalán. A civil ernyőszervezet pénzügyi vezetője azt írja e határozott lépés konzekvensen szolgálja a legfontosabb nemzetpolitikai céljaink gazdasági támogatását, anyagi eszközöket von el az ördögtől való civil szervezetektől, és forrást biztosít további stadionépítésekhez.

Az Ökotárs Alapítvány által megosztott poszt szerint „Isten kegyelméből dicsőségesen uralkodó kormányunk Államadósság Kezelő Központja a napokban úgy találta helyesnek, hogy megfossza a civil szervezeteket a pozitív reálkamatot biztosító állampapírok vásárlásának jogától”.

Valóban minden egybevág a kormányzati kommunikációs hadjárattal. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Kovács Zoltán már tételesen cáfolt, sőt, egyértelműen hazugságnak bizonyult állításokkal próbálta ismét befeketíteni a civileket. A kormányszóvivő szerint hangfelvételek igazolják, hogy nemzetközi hálózatba szerveződött erők akarják eltántorítani Magyarországot a bevándorlást ellenző politikától, a Soros-féle szervezetek pedig a választási kampányba is beavatkoznak civil szervezeteken vagy a politikát formáló sajtón keresztül.

Volt olyan szervezet, amely külföldi kormányokat akart fölhasználni gazdasági és politikai céljai érdekében, mások illegálisan gyűjtöttek adatot a migránsokról – hazudta Kovács Zoltán, majd rögtön hozzátette azt is: a kormánynak be kell zárnia azokat a jogi kiskapukat, amelyek az ilyen szervezetek működését lehetővé teszik

Mindeközben, a Központ, vagy más állami illetékesek nem tűnnek ilyen szolgálatkésznek, ha valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelentő kötvényesekről, azaz a letelepedési kötvénybizniszről van szó. Miután kiderült, hogy húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt, a kormányzat egyetlen illetékese, ahogyan a hatóságok sem adnak érdemi választ azokra a kérdésekre, amelyeket a Direkt36 tárt fel. Méghozzá – mint megírtuk –, hogy a magyar hatóságok letelepedési kötvény fejében vízumot adtak el két, körözés alatt álló személynek, így Atiya Khourynak is, aki az Egyesült Államok szerint illegális olajüzletekből származó pénzzel támogathatta Basár al-Aszad kormányát. A letelepedési kötvényeseket a magyar titkosszolgálatok ellenőrizték – hangzott el Lázár János csütörtöki kormányinfóján, ahol a kancelláriaminiszter hangoztatta, hogy a szolgálatok mindenkit átvilágítottak, és nagyon körültekintően jártak el.

Lázár János azonban nem válaszolt a Direkt36 által föltárt problémákra, az újságíróknak azt mondta, hogy kérdéseikkel az ügyben eljáró hatóságokat kérdezzék. A hiba csak az, hogy éppen ilyen alapon lehetett volna kérdezni a kancelláriaminisztert. Ő felel ugyanis a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalért, ez pedig az Alkotmányvédelmi Hivatallal, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal közösen világította át a kötvényvásárlók személyi hátterét. 

Persze nemcsak Lázár felelőssége kérdés, hiszen a letelepedési államkötvény-biznisz valójában egy nagy feltalálóhoz, Rogán Antalhoz köthető, aki az elmúlt napok eseményei után kifejezetten bujkálni látszik a sajtó elől. Okkal, hiszen beszámoltunk már arról is, hogy Rogán ügyvédje tízmilliárdot, Fidesz-közeli cégek 155 milliárdot szakítottak a letelepedési kötvényeken. A program ötlete Rogán fejéből pattant ki még 2012-ben. Hivatalosan arról szólt, hogy külföldiek magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ha eleinte 250, aztán 300, utána pedig 350 ezer euróért (átszámítva hozzávetőlegesen 110 millió forintért) jegyeztek a letelepedési kötvényből. Ez sok, főleg távol-keleti üzletember számára joggal tűnhetett vonzó lehetőségnek, a nem túlságosan drága kötvényjegyzés fejében ugyanis az egész Európai Unióban szabadon mozoghatnak, alapíthatnak cégeket és köthetnek üzleteket. Arról nem is beszélve, hogy a futamidő lejártával Magyarország mindenkinek visszafizeti a 350 ezer euróját, hiszen államkötvényről van szó, amellyel egy-egy kötvényvásárló a magyar államnak adott hitelt. 

Nem is csoda tehát, hogy a propagandaminiszter titokban érkezett a belvárosi nyugdíjasokhoz is, amikor Orbán Viktor ott riogatott, azonban a Jobbik-közeli N1 stábja elkapta néhány kérdés erejéig. A lényeg: készül-e már a börtönévekre: