Magyar ARMAGEDDON jöhet

Ne a hír hozójára, hanem a hírre haragudjatok! Lesz államcsőd?

Nagy pofonokba fogunk beleszaladni. Aki ismer az tudja, hogy (nem politikai értelemben) jobboldali gondolkodású vagyok. Emellett azóta vagyok csak lelkes Fidesz szavazó amióta egy közgazdasági analfabéta, egy igazi balfék lett a miniszterelnök, aki kormányzása első 100 napjában több hülyeséget csinált mint a többiek az azt megelőző 10 évben. Őt egy paranoid skizofrén őrült követte, aki felhatalmazás és támogatottság hiányában is képes volt átütő eredményt elérni: lenullázni és kinyírni a két politikai oldalból egyet, a sajátját.

A baloldal elértéktelenedése, hitelvesztése után egy remény maradt. A Magyar „NEW HOPE”, egy erős karizma akinek volt tapasztalata, nemzetközi ismertsége, befolyása és nem utolsósorban olyan felhatalmazása, amely által egyedül, ellenzékkel való viaskodás nélkül bármit megtehetett volna. Bármi jót. Történelmi lehetőség és történelmi felelősség.

A hazai problémák közgazdasági értelemben véve olyan pofon egyszerűek, hogy a 9 éves kislányom is érti, hogy mi miért nem jó.

Eladósodottság (állami és privát szférában is), a teljes lakosságon belül dolgozók és ezen belül is a privát szférában dolgozók aránya, szociális (vagy inkább szocialista) rendszer problémái, műveletlen földek, túl nagy feketegazdaság, túl sok kórház, túl sok önkormányzat túl sok választott képviselővel, túl sok felesleges hivatal túl sok motiválatlan hivatalnokkal....Túl sok finanszírozási igény a piacokról, túl magas kamatok.

Igen, miközben úgy költekezünk túl, hogy nem igazán vagyunk jóléti állam, mindenki (a túlzott kedvezmények igénybe vevői is) úgy érzi, hogy keveset kapott.

Túl jól élünk. Nem én és nem te, nem is ők, hanem mi. Túl sokat költünk, túl kevesek által megtermelt javakból. Ezért kérünk kölcsön. És aztán megemeljük az elvonás mértékét azon kevesektől akik még termelnek és még többet költünk. Aztán megint kérünk kölcsön.

A túlköltekezés árát a kis és középvállalkozások, valamint a bérből és fizetésből élő középosztály fizeti meg nagyobb részben. Magas adóterhek, a lehető legbonyolultabb bürokratikus adórendszer, magas hitelkamatok. A kérdés, hogy mit lehet még elvenni tőlük? Az orvosok már elvándoroltak, az egyetemekről kikerülő ifjú generáció pedig nem is gondolkodik hazai karrierben.

Intézkedések sorozatával letöröljük a hazánkban működő bankokat és ezzel a finanszírozási lehetőségeket is a föld színéről. Jól megadjuk nekik. Nem kell sorolni a gyomrosokat, bank adók, moratórium, rögzített árfolyam.

Nem lesz hitel.

Nem lesz termelés sem.

Nem is kell igaz? Majd megoldjuk. Majd a Takarékszövetkezetek fognak finanszírozni. És ők honnan szereznek pénzt ? Az államtól? A piacokról? Kétlem!!

A remény halott. A költségvetés ugyanolyan gyenge mint az előző években. Kétségkívül elindultak jó folyamatok, de le is álltak. A bejelentett reformok nem valósultak meg. Közben a külső környezet is rosszabb lett, még egy-két nem várt saller is érkezett (pl: áfa döntés).

Nemzetközi megítélésünk Ukrajnával és Albániával vetekszik. Ugyanúgy hatalmas a hiány mint évekkel ezelőtt.

A cikk folytatása itt olvasható: