Magyar állam, a fekvőrendőr
A korábbi rendszer miatt lejáratódott a terv fogalma Magyarországon, de az ország nem működhet megfelelően hosszú távú stratégia nélkül - mondta el a Pulay Gyula az ÁSZKUT főigazgatója. A "Közpolitikai kihívások az új évtizedben" című konferencián résztvevők egyetértettek abban, hogy össze kell hangolni az uniós pénzek elosztását, az állami stratégiai programokkal és a területi tervekkel. Nyugaton ez már megy, de nálunk csak programok születnek, amelyekből vagy lesz valami, vagy nem.
Jelenleg az állam "fekvőrendőr szerepet tölt be", vagyis szétterül, irányítás helyett fékez, és megkerülhető - mondta Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének főigazgatója.
Hangsúlyozta, hogy lehetetlen helyzet az, hogy Magyarországnak van stratégiai terve az uniós pénzek elköltésére, a hazai nemzetgazdasággal kapcsolatban viszont nincs. Szerinte a tervezést törvényi szinten kellene szabályozni, ennek végrehajtására pedig ki kellene jelölni, esetleg külön létrehozni egy intézményt. Ez akár már néhány éven belül létre is jöhetne - tette hozzá.
A tervek megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy a jelenlegi szétaprózódott önkormányzati rendszer nem alkalmas arra, hogy a gyakorlatban is megjelenjenek a programok. Kiemelte azonban, hogy szerintük nem az önkormányzatok jogainak csorbítására van szükség, csak a stratégiák összehangolására. Fontos, hogy az önkormányzatok előre lássák, milyen forrásokkal, térbeli és időbeli lehetőségekkel rendelkeznek majd - fogalmazott hozzátéve, hogy az olyan hosszú távú tervezés, ami figyelembe veszi a helyi és központi érdekeket is, felülírhatja a kizárólag politikai meggyőződésből eredő döntéseket. Szerinte a "csúcsminisztériumok" rendszere akár alkalmas is lehetne az összetett gondolkodású tervezésre.
Átfogó nemzetgazdasági terv létrehozásához mindenképpen kistérségeket kell kijelölni, ezek viszont lehetnek akár régiók, akár megyék is - mondta. A régiós szint viszont elkerülhetetlen az eu-s pénzek elosztása miatt - tette hozzá. Ha van megyei szint, akkor viszont ott kell a döntéseket meghozni - utalt a főigazgató a megyejogú városokra, amelyek teljes önállóságot élveznek, így a megye a legerősebb településeket "veszíti el".
Pulay Gyula az elmúlt 20 évet úgy jellemezte, hogy Magyarország integrálódott ugyan az európai-, és a világgazdaságba, de nem zárkózott fel oda. A kormányzati szektort pedig nagynak, de nem hatékonynak nevezte.
A főigazgató elmondta, hogy még soha nem tekintették át a kormányok, hogy milyen erőforrások állnak Magyarország rendelkezésére, és ehhez milyen jövőkép társulhatna. A rengeteg stratégia - Konvergencia Program, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Roma Integrációs Évtized stb. - nem logikai sorrendben jöttek létre, hanem az uniós követelések alapján.
Pulay Gyula rámutatott arra is, hogy ellentétben Nyugat Európával Magyarországon a korábbiak miatt teljesen lejáratódott a tervezés fogalma. Az emberek úgy tekintenek erre, mint egy minden körülmények között végrehajtandó, kőbe vésett szentírásra - fogalmazott a főigazgató hozzátéve, hogy mást kell látni a tervezés folyamatában. Nyugaton a terv része a stratégiai gondolkodásmódnak.
Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy olyan rendszert kell kialakítani, ami ötvözi az alulról felfelé való építkezést a felülről lefelé való döntéshozatallal. Az önkormányzatok és az állam közös gondolkodás a cél - tette hozzá.
Az ÁSZKUT-nak a konferencián bemutatott tanulmánya három irányú cselekvés-sorozatot vázol fel. Eszerint először az állam szerepének megújítását szolgáló jogalkotási programot kell elkészíteni, második lépés az intézményi rendszer és a tervező apparátus létrehozása - ez utóbbiak minden minisztériumban helyet kapnának, végül pedig létre kell hozni a tervezést segítő információs rendszert.
