Ma elbúcsúztatták Ferenczi Krisztinát
„Felcsút tele őrző-védőkkel, azt gondolják, a sajtó ezzel elintézhető. Az én esetemben nem jött be, pedig mindent megpróbáltak, hogy elkergessenek” – mondta Ferenczi Krisztina oknyomozó újságíró 2014 tavaszán a Népszavának adott interjújában, a Narancsbőr című könyve megjelenése után.
„A demokrácia őrkutyáját farkaskutyákkal akarták elűzni. Hiszen oknyomozó újságírásról van szó. Mégis, döbbenetes tapasztalat, hogy azt elképzelik, ilyen egyszerűen megoldható. Hogy azt hiszik, egy stadion, ilyen monstrum sutyiban úgy fölépíthető, hogy senki nem látja. Ennyire képtelen a világképük. Néha nagyokat kacagtam, kicsit kellemetlen volt, amikor a telefonomat ki akarták tépni a kezemből, benyúltak a kocsiba” – így nyilatkozott Ferenczi Krisztina 2014 tavaszán a Népszavának.
Ferenczi Krisztina hosszan tartó, súlyos betegség után július 16-án hunyt el.
Ferenczi Krisztina 1950. december 9-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdte színészi pályáját. Később játszott a Radnóti Miklós Színpadon, a József Attila Színházban, Pécsen, Békéscsabán, Szegeden. Közben elvégezte az ELTE magyar szakát is.
Miután 1990-ben a szegedi színháztól elbocsátották Ruszt József művészeti vezetőt és munkatársait, Ferenczi még eljátszotta ott Anna Karenina szerepét, majd ő is távozott. Szabadfoglalkozású színésznő lett, közben könyvet írt 1989-ben elhunyt férje, Tímár Béla színművész és rendező emlékére.
1994-ben jelent meg Előjáték a sajtószabadsághoz című kötete.
Éveken át oknyomozó újságírói munkát végzett. Dolgozott a Népszavának, az Átlátszónak, állandó szerzője volt a Népszabadságnak. 2006-ban jelent meg Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve, majd 2014-ben a Narancsbőr című kötete. Idén a Szüretet újra kiadták.
