Ma 90 éves Ferge Zsuzsa

Ferge Zsuzsa 1931-ben született Budapesten. 1953-ban szerez Közgazdaságtudományi egyetemi diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Közgazdaságtudományi diplomája (1953) mellett a statisztika, szociológia, szociálpolitika terén működött. Fő érdeklődési, kutatási és tanítási területei a társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek, oktatás-nevelés, szociál-és társadalompolitika, szegénység, az átalakulás társadalmi hatásai. A kandidátusi cím (1968) és doktori cím (1982) után 2002 óta a MTA rendes tagja. Tagja az Európa Akadémiának, a European Academy of Yuste-nak, az Edinburgh-i Egyetem díszdoktora.

1995-ben Széchenyi-díjat, 1996-ban Pro Urbe-díjat, 2001-ben Hazám-díjat, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 2007-ben Nagy Imre érdemrendet, 2010-ben Európai polgár dijat, 2011-ben a Magyar szociológiai Társaság életműdíjat, 2017-ben Lukács György díjat és Mensch díjat kap.

1953 és 1968 között a KSH munkatársa, 1960-tól a Rétegződéskutató osztály vezetője. 1968 és 1988 között MTA Szociológiai Kutató Intézete, Társadalompolitikai osztály vezetője, tudományos főmunkatárs. 1988 és 1996 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet, Szociálpolitika Tanszék vezetője, 1996-tól ugyanitt egyetemi tanár, 2001-től Professor Emeritus. Több külföldi egyetemen tanított.

16 könyv szerzője, ugyanennyi szerkesztője, mintegy 300 magyar és külföldi tanulmány szerzője. Számos civil szervezet alapítója, tagja, vezetője volt. 2005 és 2011 között a gyerekszegénység elleni munkában vesz részt, az MTA Gyermekszegénység elleni Nemzeti Program Iroda vezető szakértője volt. Az Irodát (ami a programot fejlesztette, alkalmazta és a segítőket képezte) 2011-ben a kormányzat megszüntette. 

Múlt évben a 168 Óra is meginterjúvolta. Akkor azt mondta: 

Olvasom a vitákat arról, hogy a járvány után megújul-e majd a világ. Én a kétkedők közé tartozom. Az emberiség átélt már háborúkat, természeti katasztrófákat, s bár úgy tűnt, hogy tanul ezekből valamit, igazából semmi nem változott. Sőt. Már Vörösmarty Mihály is megírta: „S midőn azt hinnők, hogy tanul/ Nagyobb bűnt forral álnokul/Az emberfaj sárkányfog-vetemény”. És ez azóta is így van. Pedig a jelenlegi koronavírus-járványból is lehetne tanulni, például a környezetvédelem fontosságát, a természettel szembeni alázatot, több szerénységet, de azt gondolom, a gazdasági érdekek megint mindent felül fognak írni. Vagy gondolja, hogy a benzinlobbi önmérsékletet tanúsítva azért fog küzdeni, hogy minél kevesebbet autózzunk, és próbáljunk meg továbbra is otthonról dolgozni? Nem nagyon tudom elképzelni.

Nemrég a Partizán életút-interjút közölt vele:

 (Kiemelt kép: 168 Óra archív)