Lopott részek a minisztérium által rendelt tanulmányban
A szegedi egyetem nyugalmazott professzorának a könyvéből származhat a Fazekas miniszter ismerőse által negyvenmillió forintért a kazah mezőgazdaságról készített tanulmánya.
Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó cégtől (a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-től) vette a Földművelésügyi Minisztérium a kérdéses tanulmányokat a magyar–kazah mezőgazdasági együttműködésről.
A Népszabadság birtokába került e tanulmányok egy része, s ez alapján úgy tűnik, húszoldalnyi szöveget egy szegedi professzor juhtenyésztési tankönyvéből vettek át hivatkozás nélkül.
Az Index megkereste a könyv szerzőjét, Mucsi Imrét, aki szerint egyértelműen plágiumról van szó.
A tizenhatmilliós , több mint harminc éve Nurszultan Nazarbajev által vezetett ország mezőgazdaságáról azt is tudni például, hogy a központilag erőltetett öntözési programok miatt leapadt az Aral-tó és elszikesedett sok helyen a talaj – írta az Index.
A lap arról is értesült, hogy időközben a Kormány.hu oldalon magyarázkodó és a szegedi professzortól elnézést kérő szöveg jelent meg:
Nyilatkozat
2014-ben megkeresés érkezett a DE ATK Karcagi Kutatóintézethez mint a Flóra Konzorcium tagjához, hogy állítsunk össze egy tanulmányt, melyben keretbe foglaljuk azon gyakorlati ismeretanyagokat, melyeket a kazah juhtenyésztők beépíthetnek a mindennapi tevékenységükbe, illetve ez által prognosztizálhatóan elősegíthetik a kazah juhtenyésztés fejlesztését.
Az elkészült tanulmányt részünkről az első perctől nem szándékoztunk se tudományos, se körülményes stilisztikájú oktatási műnek elkészíteni. Ha annak készült volna, akkor a többnyire félnomád viszonyok között gazdálkodó kazah juhtenyésztők semmi hasznát nem vehetnék. Ennek a „hibánknak” tudható be, hogy az ismeretanyag logikai követhetőségét és a Kazahsztánban történő reprodukálhatóságát tartottuk szem előtt. A tanulmányban is kiemelt témakör Kazahsztán számára a magas genetikai értékű tenyészállatok beszerzése az EU-ból és keresztezés révén a juhállományuk teljesítményének várható növekedése. Mindez ugyanakkor óriási állategészségügyi kockázattal jár az esetlegesen behurcolt betegségek miatt. Ezen betegségek jó része Kazahsztánban teljesen ismeretlen, így felhívni rájuk időben a figyelmet kötelességünknek éreztük. Logikailag felépítve dr. Mucsi Imre foglalta össze az állatorvosi ismeretekből legátláthatóbban ezen kórokozók és paraziták részletes leírását és az általuk okozott kárt. A tőle származó rész nem tartalmaz ugyanakkor semmiféle kutatási eredményt, csak az egyes betegségek precíz leírását egymás után, amik ismerete elengedhetetlen a sikeres kazah juhtenyésztéshez. Személyesen ismerve dr. Mucsi Imrét, hiteles, kiváló szakembernek tartom. Megkövetem, hogy nem a tudományos cikkekhez hasonló módon idéztük, mint azt már számtalan esetben megtettük és tenni fogjuk.
Ezúton nyilatkozom, hogy valóban nem idéztük dr. Mucsi Imrét, úgy mint (Mucsi, 2010) valahol a szöveg között, a tanulmány végén sem, ezt mint a tanulmány „szerkesztője” magamra vállalom és a legrövidebb időn belül pótoljuk.
Nyilatkozom egyúttal, hogy ezért a tanulmány értékéből szerintem semmit le nem vonó idézéselhagyással kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztériumot és az általa megbízott Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-t semmiféle felelősség nem terheli.
Karcag, 2016.02.06.
Tisztelettel:
Dr. Csízi István
tudományos munkatárs
