LMP-s trükk: lehetséges az együttműködés Gyurcsánnyal is

Az LMP új frakcióvezetője a szorosabb kapcsolat előfeltételeként azt nevezte meg, hogy a másik két párt nézzen szembe a 2002-2010 közötti kormányzás örökségével.

A Lánchíd Rádió felvételét a

Magyar Nemzet Online oldalán hallgathatja meg.

Már megvan a "trükk", hogy hogyan váltják le Orbánt?

Feltehetően "felemás" politikát folytat majd az LMP a 2014-es választásokig - legalábbis erről árulkodnak a párt hétvégi kongresszusán meghozott döntések. Az LMP stratégiáját nagyban befolyásolja majd az új választási rendszer, amely miatt együtt is indul az ellenzéki erőkkel, meg nem is - írta a Népszava.

Az LMP hétvégi kongresszusán azt ugyan nem döntötték el, hogy milyen szövetségi politikát folytatnak az ellenzéki pártokkal, azt viszont egyértelműen megmutatták, hogy fél szemmel az új választási rendszert is figyelik, amikor stratégiai döntéseket hoznak. Erről árulkodik legalábbis, hogy az LMP-sek - bármennyire a régebbi pártok és személyek elutasításával alakultak meg - nem tudták egyértelműen kimondani, hogy nem működnek együtt az ellenzéki pártokkal.

A szövetségi politika eldöntéséhez a kongresszus kétharmadának szavazata szükséges, az együttműködést elutasító javaslat viszont nem kapott ennyi szavazatot - magyarázta Jávor Benedek az Indexnek adott interjújában.

Párton belül viszont feltehetően figyelembe vették az új választási törvénynek azt a sajátosságát is, amelyet László Róbert ír le Political Capital blogjában. A választási szakértő ugyanis arra mutatott rá, hogy miután könnyebb lesz jelölteket állítani, elképzelhető, hogy egy körzetben túl sok politikus küzd majd a voksokért. Ez azonban egyértelműen a Fidesznek kedvezne, ezért - ha a szavazatmaximalizálás vezérli az ellenzéki pártokat - inkább összefognak és mindenhol azt a jelöltet indítják el, aki a legesélyesebb.

"Három, legfeljebb négy politikai erő feloszthatja egymás között a százhat egyéni választókerületet úgy, hogy minden egyes választókerületben csak egyikük gyűjti a szelvényeket. Arra kell csak figyelniük, hogy 27 jelöltje minden pártnak legyen, és hogy azok lefedjenek Budapest mellett legalább kilenc megyét. Ha ez sikerül, mindegyikük országos listája felkerül a szavazólapra, amelyekre minden - belföldi és külhoni - szavazókörben voksolni lehet. Egyéniben viszont nem harcolnak egymás ellen: néhány kivételtől eltekintve mindenhol csak egyiküknek lesz jelöltje" - írja László Róbert.

Más a helyzet azonban az országos listával, ahol a választók valószínűleg kisebb hajlandóságot mutatnák az átszavazásra. Országos listát ezért minden párt külön indítana. Ahhoz, hogy a pártjukat kereső tömegeket az urnákhoz lehessen szólítani, tényleges választási lehetőséget kell számukra biztosítani.

Jávor Benedekkel új korszakot nyit az LMP?

Jávor Benedek személyiségénél fogva egy kevésbé konfrontatív politikus, mint Schiffer András, de félreértés az ő frakcióvezetővé választását az LMP stratégiai irányváltásaként értelmezni - mondta el a

NépszavánakVarga Áron a Policy Solutions politikai elemzője. Szerinte a hétvégi kongresszus egyértelmű tanulsága, hogy az LMP továbbra sem kíván közeledni a baloldali parlamenti pártokhoz, és - legalábbis egyelőre - mindennél fontosabbnak tartja fenntartani és megerősíteni önállóságát. A stratégia tehát ugyanaz marad, míg a stílus némileg finomodhat. Ez a finomodás egyébként az "Új ellenállás" és az utcai politizálás erősítésének meghirdetése után nem feltétlenül használ az LMP-nek - tette hozzá. Látszik, hogy az LMP-ben van egy ellentét a frakció "reálpolitikusai" és a tagság jelentős többsége között a szövetségi politikával kapcsolatban, de ez nem billent el az előbbiek javára.

Hasonlóan látja a helyzetet Szomszéd Orsolya a Nézőpont Intézet elemzője is, aki szerint az LMP a frakcióvezető-cserével visszatér a gyökereihez: nemcsak megőrzi a mozgalmi jegyeket, de rájuk is erősít, ezt mutatja az utcai politizálás hangsúlyozása, a civilek felé fordulás. De szervezeti működésében is marad a bázisdemokrácia talaján, nem válik centralizálttá. Továbbra is hisznek benne, hogy lehet más a politika, elutasítják a háttéralkukat, és keményebben kritizálhatják a kormányt - fogalmazott.

Az elemző szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy Jávor Benedek retorikájában kevésbé lesz támadó az MSZP-vel, DK-val szemben, mint Schiffer András, aki sokszor "odamondogatott" a baloldali pártoknak is. "Ha viszont az LMP tartja magát a stratégiai döntéshez, akkor mindenfajta közeledésnek a látszatát is kerülnie kell. Kérdés, hogy ebben egységesek és következetesek tudnak-e maradni" - mutatott rá Szomszéd Orsolya. Úgy vélte, a Fidesz elvileg egy megosztott ellenzéki oldalban érdekelt, ám ha az LMP egy jobboldal felé nyitott, karakteres, hiteles alternatívát tudna kínálni, megszólítva a jelenleg elbizonytalanodott kormánypárti szavazókat, az nyilván nem lenne kedvező a Fidesz számára.

Az ellenzéki kerekasztal is sok az LMP-nek?

Az LMP a hétvégi tanácskozás után azt is egyértelművé tette, hogy nem vesz részt a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal munkájában. "Pedig ellenzéki kerekasztalnak tagjai lesznek olyan politikai alakulatok is - így a Szolidaritás vagy a 4K! - amelyek az LMP-nek arcvesztés és stratégiai vita nélkül is szövetségesei, partnerei tudnának lenni. Az LMP is taktikázhatott volna hozzájuk hasonlóan úgy, hogy független pártként részt vesz a tárgyalásokon. Ezért a távolmaradás nem feltétlenül jó döntés az LMP részéről - a párt a kerekasztal tagjaként is deklarálhatná a függetlenségét" - hívta fel a figyelmet Varga Áron.

Szomszéd Orsolya szerint ugyanakkor az ellenzéki kerekasztal még alig körvonalazódik, nem világos, mit is jelent valójában, mi a célja. "Túlságos heterogénnek tűnik, kevésbé valószínű, hogy sok kérdésben közös nevezőre tudnak jutni a résztvevők, így az LMP részéről racionális, hogy jelenleg a maga útját járja, semmint a nevét adja egy bizonytalan keretű vállalkozáshoz" - mondta a Népszavának.

Akikkel már senki sem számol...

Teljesen kimarad az ellenzéki együttműködésből a Jobbik, amely a hétvégén újabb meglepő kijelentéssel borzolta a kedélyeket. "Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzeti szocialisták, de demokraták sem vagyunk" - mondta pártja eszmeiségéről Vona Gábor pártelnök szombaton a Jobbik évindító rendezvényén.

Varga Áron szerint a Jobbik egyes politikusai a választási kampányban - és azt követően is - sokkal radikálisabb dolgokat is mondtak, mint, hogy ők nem demokratikus párt. Elég például, ha a cigányellenes vagy antiszemita állításaikat idézzük. "A Jobbik azonban ezzel a mondattal átlépte a "rendszerkritika" határait, és egyértelműen rendszerellenes pártként definiálta magát" - fogalmazott a Policy Solutions elemzője, aki arra is rámutatott, hogy a nyelvpolitikai küzdelemben a Jobbik mindig erős volt, ezt mutatja - függetlenül ennek társadalmi kárától - a "cigánybűnözés" kifejezés elterjesztése is.

Szerinte egy új választási rendszerben éppen akkor győzhető le a Fidesz legnagyobb eséllyel, ha van egy önálló és erős, de a Fidesznél és a baloldali blokknál gyengébb Jobbik. A kutatások alapján ugyanis a szélsőjobb több szavazót von el ugyanis a jobboldaltól, mint a baloldaltól. Azért is érdemes a baloldali pártoknak a Jobbik nélkül nekivágniuk a Fidesz elleni választási küzdelemnek, mert egy technikai koalíció többet árthat e pártok hitelességének, mint amennyi hasznot hozna az együttműködés.

Szomszéd Orsolya szerint bár a demokráciába vetett bizalom alacsony volta miatt, és a mostanában növekvő EU-ellenesség következtében szimpatikus lehet sokak számára, amit a Jobbik képvisel, ám a tényleges szavazás egészen más helyzet, a kormányzást már nem biztos, hogy rájuk bíznák. A Jobbikkal való összefogás eddig sem volt komoly opció a többi ellenzéki erő számára, hiszen nem elég a Fidesz legyőzésére összefogni, kormányzóképes alternatívát kell kínálni.