LMP: Kritikus a helyzet

Jávor Benedek, az LMP szóvivője elmondta: olyan agrárszabályozási és agrártámogatási rendszer létrehozására van szükség, amely versenyképessé tudja tenni a magyar termelőket a hazai piacon. Ma olyan harmadik világbeli termelőkkel kell versenybe szállniuk, akik gyakran az elemi munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat is figyelmen kívül hagyják. A nagy távolságból importált élelmiszer szállítása ráadásul jelentős környezeti terheléssel – például széndioxid-kibocsátással – jár.

A szóvivő szerint az elmúlt évek élelmiszerbotrányai bizonyítják: az élelmiszerlánc hosszának megnövekedése biztonsági kockázatot is jelent. Az LMP többek között azt szeretné elérni, hogy előnyben részesüljenek a társadalmi és környezeti szempontokon alapuló, fenntartható gazdálkodási módszerek, erősödjön meg az élelmiszerbiztonságot ellenőrző Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Ugyancsak erősíteni kell a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveit, az állategészségügyi hatóságokat és a népegészségügy szolgálatot. Elő kell segíteni az ezek közti együttműködést és az információáramlást, hogy megakadályozzák a kétes eredetű és minőségű, egészségre ártalmas élelmiszerek hazai piacra való beáramlását. A párt szerint ösztönözni kell a helyi kereskedelmet, a helyi növényfajták nemesítését, fenntartását és termelését. Le kell bontani az ennek útjában álló, sokszor az Európai Unió irányelveinél is szigorúbb, felesleges szabályozókat. Meg kell teremteni a termelőket és a fogyasztókat legrövidebb módon összekötő élelmiszerkereskedelmi útvonalakat.

A sajtótájékoztatón magyar és külföldi élelmiszereket kínáltak. Az asztalhoz ülők összeszámolhatták, hány kilométert tett meg reggelijük, mire a tányérjukra került. A szigorúan magyar termékeket választók 290-400, a külföldi élelmiszerekkel próbálkozók 18200-20850 kilométert számoltak a teljes reggelire. Az LMP szerint könnyen belátható, hogy a több ezer kilométerről származó élelmiszerek szállítása növeli a szén-dioxid kibocsátást és az egyéb környezetszennyezést, emellett a termények jelentősen veszítenek a tápértékükből, miközben „frissességüket” vegyszerekkel biztosítják.

Rosszul elosztott támogatások

A párt szerint az elmúlt kormányok hibája a vidék helyzetének ellehetetlenítése, a helyzet mára kritikussá vált. A legrosszabb helyzetbe a kis falvak sodródtak, de mára gyakorlati-
lag minden más vidéki kistelepülés is egyre aggasztóbb állapotban van. Megoldandó probléma, hogy nem ésszerűen működik a mezőgazdasági támogatások rendszere. A támogatások jelentős része a termelők igen kis százalékához jut el. A részlegesen megvalósított rendszerváltás eredményeként a volt termelőszövetkezetek átalakulásakor sokszor olyanok tettek szert jelentős földtulajdonra, akik jövőképében nem az ágazat foglalkoztatási szempontjai vagy az egészséges élelmiszer előállítás volt a cél, hanem a vagyonszerzés. Ennek eredményeként a több ezer hektáros nagygazdák politikai érdekérvényesítő képessége megnőtt, a támogatási rendszereket lobby-eszközökkel a maguk gazdálkodási méretéhez igazítják, mialatt kisgazdálkodók sokasága hagyta abba gazdálkodását, így a mezőgazdaság foglalkoztató ereje kritikusan lecsökkent.

Az LMP javaslatot tett a földmoratórium meghosszabbítására. A párt azt szeretné elérni, hogy a földpiac megnyitását felkészülten, fenntartható vidékstratégiával várja az ország, és megakadályozhatók legyenek a további spekulatív szándékú földfelvásárlások. 2011-ben lejár a földmoratórium - a termőföld tulajdonlásának átmeneti korlátozása - határideje, melyet az Európai Unióhoz való csatlakozás idején sikerült kiharcolni. Csakhogy a hazai szabályozás és a mezőgazdaság a párt szerint nem készült fel a megnyíló földpiac okozta változásokra. A szabad földvásárlás lehetőségének megjelenése változatlan szabályozás mellett beláthatatlan károkat okozna a magyar agráriumnak, és súlyos válságot idézne elő – állítják.

A kormány hosszabbítana

Gráf József szerdán bejelentette: a magyar agrárgazdálkodók és földtulajdonosok érdekében, három évvel meghosszabbítaná a kormány a külföldiek magyarországi földvásárlásának 2011-ben lejáró tilalmát. Az agrárminiszter az

MR1 Kossuth Rádió szerint úgy fogalmazott: nem tartja reménytelennek, hogy erről sikerül meggyőzni az Európai Uniót. Gráf József szerint az Európai Bizottságnak benyújtandó kérelem indokai világosak, például az uniós átlaghoz képest még mindig nagyon alacsonyak a magyarországi földárak. A tárcavezető úgy véli: a felzárkóztatáshoz még négy-öt év legalább kellene, a vásárlási tilalom jövő évi lejártáig érdemben nem lehet változtatni.

Mint mondta, csökkentek a különbségek, de még mindig óriási terhet jelentenének a magyar gazdálkodóknak, ha a mostani duplájáért, vagy két és fél, háromszoros árért kellene itthon is földet vásárolniuk. Ez az egyik alapvető oka az indítványnak, a másik az, hogy elavult a magyar földtörvény. Gráf József szerint a földtörvényben az unió más országaiban már működő szabályokat kell megfogalmaznunk, például arra, hogy ki vásárolhat földet. Tehát képzettséghez, helyben lakáshoz, az önkormányzat engedélyéhez vagy például az Agrárkamara hozzájárulásához is lehetne kötni a földvásárlás jogát.