LMP: itt a titkos potenciál!

Az LMP tavaly az európai parlamenti választáson lett ismert a szavazók előtt azzal, hogy majdnem sikerült átlépni a bejutáshoz szükséges küszöböt. Idén pedig sikeresen országos listát állítottak, és céljuk bejutni a magyar parlamentbe. A fő üzenetük a nevük: Lehet Más a Politika. De lehet-e ennyire más a politika, hiszen a párt szinte arctalan, úgy tűnik, mintha nem is lenne vezetője. Schiffer András ezzel szemben azt mondja: a pártnak van vezetője, van egy tizenhárom tagú választmánya, négy szóvivője, és a magyar választási rendszernek megfelelően megnevezte mind az országos lista első helyén álló személyeket, mind pedig a megyei, illetve fővárosi listák vezetőit.

Az LMP listavezetője szerint el kell gondolkodni azon, jó volt-e Magyarországnak, hogy a választóknak az elmúlt években kizárólag olyan politikai pártokkal volt dolguk, amelyek egy-egy emberre épültek. Kérdésünkre, hogy nem lett-e volna célszerűbb a kampányban legalább valakit fókuszba állítani, hogy az ismeretlenséggel is küzdő párt jobban megragadjon a választók fejében, Schiffer András azt mondta, szeretnék bebizonyítani, hogy valóban lehet más módszerekkel politizálni. Hozzátette: nem akartak importárut vásárolni, mert azt látták, hogy nem húzóneveket, hanem „lehúzó neveket” kaptak volna, ezért az európai parlamenti választáshoz hasonlóan ezt a kampányt is saját erejükből akarták megvívni.

Folyamatosan változó párt

A felmérések szerint ugyanakkor Schiffer András a legkevésbé ismert miniszterelnök-jelölt, az LMP listavezetője azonban azt mondja: az ismeretlenség nem jelent gondot, sőt óriási potenciál, mert sokszor megelőlegezett bizalom is kötődik hozzá. Az LMP színeiben most olyan emberek léptek a politikai porondra, akik korábban nem pártpolitizáltak, hanem különböző szakmákban, társadalmi mozgalmakban szereztek hitelt.

Kérdésünkre, hogy a parlamentből is lehet-e működtetni ezt a fajta bázisdemokráciát, illetve a demokratikus, kollektív vezetést, Schiffer András hangsúlyozta: az LMP egy folyamatosan változó és vitatkozó párt. Azon vannak, hogy megteremtsék azokat a csatornákat, amelyeken egy parlamenti frakcióval is rendelkező párt folyamatos kapcsolatban tud lenni a saját tagságával, illetve a támogatóival. Schiffer András emlékeztetett arra, hogy a kopogtatócédulák gyűjtését is úgy tudták sikerre vinni, hogy a viszonylag kis létszámú teljes jogú tagság mellett több ezres támogatói bázis épült fel a párt köré. A listavezetőnek nincs kétsége, hogy a belső kohéziónak köszönhetően az LMP frakciója készen áll gyorsan reagálni egy-egy parlamenti vitában is.

12 pont és 200 oldal

Az LMP programja több mint kétszáz oldalt tesz ki, és viszonylag későn került nyilvánosságra. A késésnek Schiffer András elmondása szerint egyrészt technikai oka van: a párt úgy vélte, akkor kell a választási programot bemutatni, ha már biztos az országos lista. A másik ok pedig az LMP sajátos belső politikai, szervezeti kultúrájából következik, a programon ugyanis vitatkoztak. A program hosszúságát pedig azzal indokolta, hogy szeretnék komolyan venni a választópolgárokat. Ebbe a hozzáállásba pedig nem fér bele egy két oldalon összefoglalható jelszógyűjtemény.

Mindemellett március 15-én meghirdettek tizenkét pontot, amely rövid, „lebutított zanzája” volt a programjuknak. A párt nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóság, az igazságosság és a részvételi demokrácia fogalmára, ebből a hármasból következik, hogy az életminőséget helyezik az előtérbe. Ebbe ugyanúgy beletartoznak az egészséges élelmiszerek, mint az egészséges ivóvíz, termőföld és levegő. A párt fontosnak tartja azt is, hogy a közjavak igazságosan oszoljanak meg egy társadalomban. Az alsó tized, amelyik tartósan kívül rekedt a magyar társadalom közjószágaiból, integrálódjon a politikai közösségbe. A részvétel pedig azt jelenti, hogy „semmit rólunk nélkülünk”, vagyis mindenkinek legyen beleszólása abba, hogy például egy adott városban milyen rendezési terv születik.

Nem bal, nem jobb, ökopolitikai párt

A Kossuth rádió kérdésére, hogy be lehet-e azonosítani az LMP-t a magyar politikában eddig ismert fogalmak – baloldali, jobboldali, liberális – szerint Schiffer András azt mondta: tudatosan kívül akartak maradni az elmúlt húsz év bal-jobb felosztásából. A baloldal nagyjából azt jelentette az elmúlt húsz évben, hogy ki, milyen érzelmi, szociális közelséget érez a Kádár-rendszerhez, a jobboldal pedig ennek az ellentettje volt. Az LMP viszont – tette hozzá Schiffer András –a 21. század, a jövő nemzedékének a Magyarországáról szeretne beszélni, ezért nem akarja a párt sem a jobb-, sem a baloldalon elhelyezni magát. Az LMP ökopolitikai pártként határozza meg magát. „Ez azt jelenti, hogy amikor szabadságjogokról, az emberi méltóság, a jogállami intézmények védelméről van szó, akkor liberálisak vagyunk, amikor a közösségek önrendelkezéséről, a kulturális hagyományok megóvásáról van szó, akkor konzervatívok, és akkor, amikor a társadalmi igazságosság, a nemzedékek közötti igazságosságról beszélünk, akkor pedig az új baloldali hagyományok folytatói vagyunk” – fogalmazott Schiffer András. Ebbe belefér olyan klasszikusan baloldali törekvés, mint a minimumjövedelem bevezetése, vagy a radikális jobboldali szándék, mint a multinacionális cégek vagy a globális gazdaság elleni hangsúlyos fellépés.