Listázná az Orbán-kormány a tiltakozó egészségügyi dolgozókat?

Nem kérdés, hogy a kabinet szeretné elkerülni, hogy az egészségügyben forrongjanak az indulatok a választások előtt, ám a korábban januári sztrájkot bejelentő szakszervezeti tagság névsorának esetleges bekéretése inkább a megfélemlítés, mintsem a megegyezés eszköze lehet.

2018. január 8., 19:56

Szerző:

Megdöbbentő, rémisztő Facebook-bejegyzést tett közzé a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. 

Soós Adrianna volt az, aki – mint arról a 168 Óra is beszámolt – már december közepén jelezte: az eddigi emelésekkel együtt is az állami foglalkoztatottak fizetésének átlaga alatt marad az egészségügyben dolgozók bére. Ahhoz, hogy a keresetük elérje az átlagos szintet, legalább még egy negyven százalékos emelésre lenne szükség. „Ebben a helyzetben most csak az a jó, hogy nem írtuk alá ezt a bérmegállapodást, így minket nem köt semmi" – mondta, hozzátéve:

„mi ugyanis a legutóbbi küldöttgyűlésünkön már arról határoztunk, hogy a jövő év elején meghirdetjük a sztrájkkészültséget, ha addig nem lesz érzékelhető béremelés."

Most Soós Adrianna posztjából kiderül, hogy az állami egészségügyi ellátórendszerhez tartozó, egziztenciálisan kiszolgáltatott intézményvezetők kérték a sztrájkot belengető szakszervezet vezetőjét, hogy adja ki a tagjaik névsorát. Ezt a FESZ-elnök megtagadta, s a következőket tudatta szakszervezete tagságával:

Mint megírtuk, hogy kezd betelni a pohár az egészségügyi szakdolgozóknál, miután az orvosi asszisztensek és ápolók többször megígért bérrendezése is hagy kívánni valót maga után. Néhány hete ugyanis kiderült, hogy az egészségügyi szakdolgozók most is úgy kaptak fizetésemelést, hogy a bérük nem lesz magasabb. 

A helyzet tarthatatlansága miatt Soós Adrianna december közepén jelezte, januárban ők is sztrájkba kezdhetnek.

Korábban az egészségügyben is bevezették a garantált bérminimumot, vagyis azt az összeget, aminél kevesebbet senki nem kereshet nyolcórás munkával. Ezt 161 ezer forint nettóban határozták meg, vagyis összekötötték a szakmunkás-bérminimummal. Azonban – és itt jött az első trükk – azoknak a dolgozóknak, akiknek nem érte el a fizetése a fenti határértéket, nem felemelték a bérét, hanem fizetéskiegészítést kaptak az államtól. Magyarán: aki korábban 131 ezret vitt haza, az ettől kezdve ugyanígy kapta a 131 ezres fizetését, plusz az államtól 30 ezer forintnyi kipótlást. Így jött ki a 160 ezer. Innen már nem olyan nehéz kitalálni, mit is emeltek 12 százalékkal: a fizetést. Ami – a fenti példával számolva – 131 ezerről felugrott 147 ezerre. Mivel azonban így sem éri el a 160 ezres limitet, az állam továbbra is kipótolja, igaz, immár csak 14 ezerrel. A végeredmény a 12 százalékos emelés után 161 ezer forint.

Nem megbecsülik, inkább megfélemlítenék a betegágyak mellett dolgozókat?

Arról is beszámoltunk, noha nyomatékosan kérték, decemberben a kabinet még csak nem is reagált érdemben a kérdésekre, ahogyan nem kaptak választ az ágazati szakszervezetek arra sem, hogy még 2017-ben üljenek velük tárgyalóasztalhoz. Noha jelenleg is fennáll a sztrájk lehetősége, a kabinet azzal igyekszik nyugtatgatni, hogy 2018-ban és 2019-ben 8-8 százalék lesz a béremelés az egészségügyben. Kérdés, vajon a szakdolgozók által ténylegesen hazavitt összeg is emelkedik-e.

Nem kérdés, hogy a kormány szeretné elkerülni, hogy az egészségügyben forrongjanak az indulatok a választások előtt, ám a szakszervezeti tagság névsorának esetleges bekéretése inkább a megfélemlítés, mintsem a megegyezés eszköze lehet.