Levágott fejek

A tavaly fennállása húszéves évfordulóját ünneplő honi menekültügyi rendszert legutóbb 2008-ban szervezték át. Az ekkor bevezetett új szabályozás nyomán teljesen megváltozott a békéscsabai tábor feladatköre. A békési megyeszékhely szűrőszerepet kapott, s ennek révén minden Magyarországra érkezett menekült elsőként ide kerül. A zárt táborban 15-30 napig maradnak, ahol menekülésük okairól kérdezik ki őket, emellett szociális ügyekben kapnak felvilágosítást, s elvégeznek rajtuk minden szükséges egészségügyi vizsgálatot.

Innen Debrecen a következő állomás, ahol 60 nap alatt eldől, megkapják vagy sem a menekült státuszt, s ezt követően még egy évig lehetnek a bicskei tábor lakói.

Székely Bélától, a békéscsabai menekülttábor vezetőjétől megtudtuk, hogy 2008-ban és 2009-ben a legtöbben bizonytalanságokkal teli Koszovóból és a háború sújtotta Afganisztánból érkeztek Magyarországra. 2008-ban mintegy háromezren fordultak meg náluk, míg 2009 már valamivel többen, mint négyezren. Tavaly előtt 116 kérelmező érkezett Afganisztánból, s több mint felük menekült vagy befogadotti státuszt kapott. Míg 2009-ben csaknem megtízszereződött a létszám, a menekültek negyede a háború sújtotta országból érkezett! Csaknem ezer afgán állampolgár jött így Magyarországra, s ennek nyomán elsőként a békéscsabai menekülttáborba.

Megtudtuk, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak arra nézve nincs semmilyen információja, hogy a hazánkban elutasított kérelmezők hova mennek tovább, visszakerülnek-e szülőhazájukba, vagy sem.

A kivégzésekről szóló háromperces videófelvételt még az ősz folyamán mutatta meg cikkírónknak Székely Béla, a békéscsabai menekülttábor vezetője.

„Milyen az idegzete?” – kérdezte, miután megbeszéltük a tábor húszéves történetét. Akkor még nem sejthettük, miről van szó. Aztán számítógépén lejátszotta a tavaly tavasszal a békési megyeszékhely táborába érkezett afgánok mobiltelefonjairól letöltött felvételt.

A videó első félpercében ijesztően rémült arcú és megkötött kezű, szakállas, bajszos férfiak néznek bele a kamerába. De aligha tehetnek másként, hiszen fogvatartóik igen erőteljesen erre utasítják őket. Hat-nyolc embert látni. Aztán két markos, minden bizonnyal tálib harcos megfogja, és egyenként felemeli őket. Ekkor látszik, nem csak a kezüket, hanem a lábukat is szorosan megkötötték. A földdel párhuzamosan, afelett mintegy egy méterrel tartják őket, arccal lefelé.

Eztán odamegy hozzájuk egy harmadik férfi, és egy közepes méretű késsel elvágja a megkötözött emberek torkát, majd a mozdulatsort folytatva, szakszerűen, levágja fejüket. Földöntúli, férfi sikítást hallani közben. Fröcsköl, ömlik a vér. A kegyetlen kivégzés végén a megcsonkolt testet a hóhérok nagy nyugalommal a hátával leteszik a földre, a levágott fejet pedig erre helyezik rá. Itt látszik, hogy a borzalmas kínok között kivégzettek emberek egy részének fennakadt a szeme, másokét lehunyva látjuk. Megszokhatatlan és sokáig kísértő látvány a levágott fejű, megcsonkolt embereké.

„A menekültügyi eljárásban nem hivatkoztak a felvételre, vélhetően szimpátiát akartak kelteni a tábor személyzetében helyzetük megítélése iránt. Nem nyilatkoztak semmit a felvételek eredetéről, ezek az interneten elérhető videók” – nyilatkozta írásban feltett kérdéseinkre a felkavaró felvételekkel kapcsolatban Ördög István, a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal (BÁH) menekültügyi igazgatója.

Megtudtuk, hogy az Afganisztánból érkezettek nem mondták, hogy közük lenne a felvételhez, nem ismerik az azon szereplő elkövetőket és áldozatokat, így a felvétel keletkezési körülményeit sem. A felvételek Afganisztán tálib uralom alatti területein készülhettek, azonban nem beazonosítható: mikor, hol, s azt sem, kik szerepelnek rajta.

A BÁH vezetői szerint az internetes videómegosztó portálokon számos ilyen anyag hozzáférhető, mi azonban csak ezen felvételeknek a törölt tárhelyeire bukkantunk.

Daragó Rékától, a BÁH sajtószóvivőjétől megtudtuk: a menekültügyi hatóságnak a hivatalban működő dokumentációs központ szolgáltat hiteles országinformációt. Ezek forrása brit Belügyminisztérium és az amerikai Külügyminisztérium országjelentése, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság anyagai, Amnesty International-, Human Rights Watch-jelentések, a magyar Külügyminisztérium, valamint a tagállamok által lefolytatott tényfeltáró missziók anyagai. Minden esetben friss, néhány hónapos dokumentumokról van szó.

A magyar menekültügyi hatóság – tekintettel az afganisztáni biztonsági helyzetre – minden esetben vizsgálja a kérelmező személyi körülményeit. (Ezek gyakorta változnak.) A nemzetiségi, vallási és ún. sérülékeny csoportba tartozását együttesen értékelik az eljárásban, mert a fenyegetettségi szint Afganisztánon belül régiónként eltér. Akadnak olyan térségek, ahol csak egyes csoportok vannak kitéve zaklatásnak.

Azt a látottakkal kapcsolatban senki nem állította, hogy manipulált, vagy trükkfelvételekről van szó. Afganisztán tálibok uralta térségeiben, ha nem is mindennaposak, de nem elszigeteltek az ilyen kivégzések. Az ezeket megörökítő felvételeket a tálibok veszik fel és terjesztik. Mindez figyelmeztetés. A durva üzenet, hogy így tesznek azokkal, akik együttműködnek a hivatalos afgán kormánnyal, vagy a NATO-csapatok bármelyikével.

Egy, az afgán menekülthelyzetet ismerő, név nélkül nyilatkozó szakember kérdésünkre azt mondta, ha bárki zsebében egy dollárt találnak a tálibok, vagy egyszerűen csak feltételezik, hogy együttműködik az amerikaiakkal vagy a külföldi csapatok bármelyikével, akkor könnyen hasonló sorsra juthat.

Az ügyben a videófelvételt a magyar hatóságnak átadó afgán menekültekkel nem tudtunk beszélni. Már régen elmentek Békéscsabáról, nem tudni, hol vannak. A kétszáz fő befogadására alkalmas tábor ma is teljes kapacitással működik. Nem messze a békési megyeszékhely belvárosától.