Lett volna büntetőjogi szempontból járható út, de senki nem merte lehallgatni Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét

Február 7-én, szerdán 18 óra 25 perckor Kecskemét központjában elgázolták a 23 éves H. Adriennt. A nő életét vesztette. A hivatalos rendőrségi közlemény szerint a balesetet egy helyi járatú autóbusz okozta, amely „nem a gyalogátkelőn ütötte el a nőt”. Egy óra múlva újabb közleményt adtak ki, amelyben már az állt, hogy „az autóbusz a Piaristák terén ütötte el a nőt”. A csütörtök reggel kiadott rendőrségi tájékoztatásban pedig már az szerepelt: „A busz a haladása során a jelzőtáblával és útburkolati jellel ellátott kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érve – eddig tisztázatlan körülmények között – ütötte el a gyalogost.” Még aznap a rendőrség – annak ellenére hogy a zebra másik végén a kapitányság körkörös térfigyelő kamerája működik – szemtanúk jelentkezését kérte. Huszonnégy órával később a rendőrség helyszíni rekonstrukciót hirdetett, és bejelentette a környék lezárását, ám ezt végül lefújták, mert estére csendes demonstrációt szerveztek az áldozat emlékére.

A baleset helyszíne melletti Stop, Soros! cityreklámot ismeretlenek letakarták egy molinóval, amelyre a következőt írták: „Közvilágítást–Biztonságos Közlekedést Most!”

Míg a megemlékezés zajlott, a város másik végén, a Halasi úti felüljáró tövében egy zebrán újabb gázolás történt: a négysávos út közepén – ott, ahová már nem terjed ki a LED-es fény – elütöttek egy férfit; súlyos sérüléseket szenvedett.

Nem csoda, hogy a rendőrségi kommunikáció zavarról tanúskodik: november óta tizenkét gázolás történt a városban. A helyiek egy része szerint a balesetek oka, hogy csúcsforgalomban kevés a rendőr a közterületeken, mások viszont egyértelműen a látási viszonyokat teszik felelőssé.

Falusi Norbert, az LMP városházi képviselője a múlt év végén közlekedésbiztonsági akciót indított, amelynek keretében több mint száz láthatósági zászlócskát helyeztek ki a gyalogátkelőhelyekre. Király József, az MSZP frakcióvezetője pedig januárban összehívta a közgyűlés illetékes bizottságát, hogy megtárgyalják, miként lehetne elejét venni az újabb tragédiáknak. Király szerint az, hogy valamennyi baleset kora este, sötétedéskor történt, igazolja: a gyalogátkelőhelyek megvilágítása nem megfelelő. Homoki Tamás alpolgármester az ülésen kijelentette, Kecskemét közvilágítása megfelel a jogszabályban előírt határértékeknek. Ennek ellenére a bizottság úgy döntött, úgynevezett okos zebrákat kell telepíteni, amelyeken mozgásérzékelő segítségével működésbe lép és villogni kezd egy LED-sor.

Fotó: A szerző felvétele

Megkérdeztünk néhány szakembert, mi az ellentmondás oka, és ha a fényérték megfelelő, miért rosszabbak a látási viszonyok. Azt válaszolták, hogy

a korábbi halogén lámpatestek lényegében „elkényeztették” a szemet, erős és nagy fénysátorral világítottak, amire a LED-es kandeláberek nem képesek.

Utóbbiak fényértéke csak közvetlenül a lámpatest alatt teljesíti a határértéket, miközben sugárzási területük sokkal kisebb, hiszen lényegében szúrt fényt adnak maguk elé. A problémát csak a kandeláberek sűrűbbé tételével lehetne megoldani (a távolságot annak idején a halogénekhez számolták ki), de nem biztos, hogy új lámpatartók kihelyezése belefért volna a takarékossági célú korszerűsítésbe – az ugyanis jócskán megnövelte volna a költségeket.

– A 2013-ban uniós forrásból korszerűsített kecskeméti közvilágítás megfelel a műszaki követelményeknek, ezt független laboratórium is ellenőrizte, és az akkor még francia tulajdonban lévő hálózatüzemeltető, az EDF Démász azt szintén megfelelőnek találta, és mindezek ismeretében adta hozzájárulását a kivitelezéshez – mondta lapunknak Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét fideszes alpolgármestere, hozzátéve: a vállalkozói szerződés nyilvános. Ugyanakkor 2014 júniusában egy olyan beszámoló került a közgyűlés elé a fejlesztésről, amely tartalmazta azt is, hogy a nyertes él az akkor hatályos közbeszerzési törvényben biztosított lehetőséggel, s ajánlatában elkülönítve szerepeltette az üzleti titkot tartalmazó dokumentumokat. Ezek kivételével az ajánlati dokumentáció szintén nyilvános.

Az OLAF – közölte az alpolgármester – lehetőséget adott az önkormányzatnak arra, hogy észrevételeket tegyen a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban. A megállapítások azonban semmilyen formában nem érintik sem a fényforrásokat, sem azok fényerősségét, miként nem kifogásolják magát a szerződést sem.

Szeberényi Gyula Tamás azt mondta: az OLAF-megállapítások egy része „olyan körülményekre vonatkozik, amelyek az önkormányzattól függetlenek, egy másik részük pedig feltételezésekre, nem pedig tényekre épül”. Az alpolgármester hangsúlyozta, nem életszerű, hogy összefüggés lenne az elmúlt hónapok balesetsorozata és a fényforrás között, hiszen a kivitelezés már évekkel ezelőtt befejeződött.

Mindenesetre Szigetvári Viktor bűnpártolás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az Együtt politikusának véleménye szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda 2016-os, kartellezés bűntettének gyanúja miatt indított vizsgálata során tudatosan nem akarták feltárni a nyilvánvalót tényeket, a valódi cél az volt, hogy tisztára mossák Tiborcz Istvánt és társait.

Szigetvári feljelentésének eredménye aligha kétséges. Bizonyosra vehető, hogy nem fognak találni olyan – a nyomozásban részt vevő – zsarut, aki ma azt vallaná, voltak ugyan egyértelmű bizonyítékok, de azokat felsőbb utasításra el kellett tüntetniük, annak érdekében hogy a vizsgálat eredménytelenül végződjön.

A feljelentésből következő büntetőjogi minősítések

Csalás: Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.

Gazdasági csalás: Gazdasági csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

Hűtlen kezelés: Ezt a bűncselekményt az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.

Hivatali visszaélés: Hivatali visszaélést az a hivatalos személy követ el, aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.

Horizontális kartellezés: Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más, összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettét követi el.

De vajon lehettek-e egyáltalán olyan perdöntő bizonyítékok, amelyek a mostani feljelentésekben felsorolt bűncselekményeket akkor még igazolhatták volna? Egy, az akkori nyomozásban részt vett rendőr Szigetvári bejelentésére mindössze annyit mondott: „Feljelenteni is tudni kell!” E megállapítása szerinte áll a korábbi eljárásra is, amelyet 2016. május 25-én szüntetett meg bűncselekmény hiányában a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya. Az ügyben akkor három feljelentést egyesítettek, valamint az OLAF is becsatolt egy hangfelvételt, amelyről szakértő állapította meg: azt többszörösen megvágták.

Az egyik beadványban Schiffer András akkor még LMP-s parlamenti képviselőként, a kalocsai, a mezőhegyesi, valamint a szekszárdi közvilágítás-korszerűsítés közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban tett gazdasági csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést. Véleménye szerint az Elios Zrt.-nek korábban „voltak személyi összefüggései” az előkészítésben részt vevő pécsi Sistrade Kft.-vel, így a pályázat lebonyolítása során összejátszhatott a kiíró és az ajánlattevő. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője ugyanakkor az Elios keszthelyi közvilágítás-korszerűsítésével kapcsolatban tett csalás gyanújával feljelentést. Tényi István, a Fidesz notórius beadványkészítője az Elios valamennyi, addig lezajlott közvilágítási projektjének a kivizsgálását kérte hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Tborcz István és Orbán Viktor

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

A rendőrség akkor lefoglalta a projektek dokumentumait, és adatokat kért be a közbeszerzési eljárások felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, valamint a Miniszterelnökségtől. Az iratok szerint az eljárások szabályszerűen zajlottak, a felügyeleti szervek illetékesei csak kisebb hibák javítására és hiánypótlásokra szólították fel az érintetteket. A Közbeszerzési Hatósághoz, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz közérdekű bejelentés, panasz, jogorvoslati kérelem a tenderekkel kapcsolatban nem érkezett.

Schiffer András csatolta azt az ominózus hangfelvételt, amelyet az akkor még Fidesz-tag Hadházy Ákos készített a szekszárdi polgármesteri hivatalban egy 2012-es önkormányzati frakcióülésen. E felvételen elhangzik Mancz Ivette-nek, az Elios Zrt. közvilágítási ágazatvezetőjének neve, akit Szekszárd polgármestere ott helyben fel is hívott, hogy pontos számszaki válaszokat tudjon adni a képviselői kérdésekre.

Nos, a Nemzeti Nyomozó Iroda határozata szerint „a vizsgált hangfelvételen semmiféle arra utaló közlés, kijelentés vagy adat nem hallható, hogy olyan tárgykörben zajlott volna egyeztetés, amely a piaci verseny korlátozására irányult vagy arra alkalmas lett volna”.

Hadházy tanúkénti kihallgatása során elmondta: a szekszárdi önkormányzat a szükséges önerő előteremtésének finanszírozását előzetesen egyeztette, de ezt az állítását a finanszírozó Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány és a felügyeleti szervek is határozottan tagadták. Az önkormányzati képviselők, a hivatali dolgozók kihallgatásai, valamint a jegyzőkönyvek áttanulmányozása során sem került elő olyan személyi vagy okirati bizonyíték, amely alapján a bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerült volna.

Az OLAF által csatolt hangfelvétel a szakértők szerint többszörösen összevágott, manipulált anyag volt, amelyen beszélgetéstöredékek szerepeltek, és azon általánosságban beszélgettek. A feljelentésben szereplő önkormányzatokról és személyekről azonban nem esett szó, senki nem utalt rájuk. A nyomozás során született

olyan tanúvallomás, amely szerint a Sistrade Kft. – a vállalkozás tulajdonosa, Hamar Endre előzőleg az Elios Zrt.-ben is tulajdonos volt – által készített műszaki beavatkozási tervet az önkormányzat kétszer is kifizette, valamint hogy a Tender-Network Zrt. teljesítés nélkül számolt el költséget a tanulmánytervért, de a nyomozás ezeket az állításokat is megalapozatlannak találta.

A rendőrség tehát nem talált sem csalásra, sem hivatali visszaélésre utaló adatokat, s ezeknek a büntetőjogi kritériumai sem álltak fenn, hiszen a beruházások megvalósultak, és valóban komoly megtakarítást jelentettek az önkormányzatoknak. A jogi szabályozás alapján legfeljebb a közbeszerzési eljárás során a versenytársak közötti összehangolt magatartás, vagyis a horizontális kartellezés gyanúja merült fel a projektek kapcsán. A 2016-ban lezárt nyomozásban ezért kihallgatták az ajánlattevőket, de az összejátszást sem a vallomásaik, sem más adat nem támasztotta alá.

Az OLAF legutóbbi jelentése kapcsán is ez lehetne az egyetlen, büntetőjogi szempontból járható út, már ha lenne olyan vállalkozó, aki jegyzőkönyvbe mondaná, hogy lebeszélték az indulásról, illetve egyeztettek vele az ajánlatáról.

A nyomozásban részt vevő egyik informátorunk szerint ennek 2016-ban még utána lehetett volna járni az ügyben érintett szereplők megfigyelésével, lehallgatásával – de vajon ki merte volna erre alapozva Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és üzleti körének lehallgatását kérelmezni?

Egy, a közbeszerzésekben jártas szakember szerint nagyon sok vállalkozás már eleve abból is ért, hogy ki tesz ajánlatot egy tenderen, hiszen e területen is működik a „szél ellen nem érdemes” bölcsessége.

Az új nyomozásban még nincs fejlemény.

„Az OLAF igazságügyi ajánlásai során minden esetben alkalmazott protokoll szerint a Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22. napján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást. A bűnügyben nincs terhelt” – közölte Gyugyi Csilla, a főügyészség szóvivő ügyésze.

Írásban megkerestük a közvilágítás-korszerűsítési tenderek OLAF-vizsgálóit is azzal, hogy hány önkormányzat válaszolt az észrevételeikre, mi a sorsuk az összegyűlt anyagoknak a továbbiakban, mennyiben függnek a megállapításaik és az esetleges szankcióik a hazai nyomozó hatóságok határozataitól, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre. 

Barátok közt

A szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a gyakorlat, amelyet feltárt az OLAF, az Európai Csalás Elleni hivatal az Elios-ügyben. A 24.hu megszerezte a jelentés szövegét, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás lehetősége is felmerül. A dokumentum szerint a LED-es közvilágítás-korszerűsítési eljárásokat manipulálták, csalásokat, összeférhetetlenségeket tártak fel a vizsgálat során. Ezért 43,7 millió euró, vagyis több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az OLAF.

Az Elioshoz 2009 és 2015 áprilisa között Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje több minőségben is kötődött, de Simicska Lajosnak is volt érdekeltsége a cégben. Az OLAF szerint az Elios „különböző forrásokból” kapott információkat a kiírandó önkormányzati projektekről, és összejátszhattak egy mérnöki tanácsadó céggel, a Sistrade Kft.-vel. Ez a cég volt az önkormányzatok uniós pályázatainak előkészítője. Hamar Endre, a Sistrade vezetője korábban az Eliosban is tulajdonos volt, Tiborcz tőle vette át az ügyvezetést. Az Átlátszó négy éve írta meg: „Hamar április végéig a Green Investments Kft.-n keresztül ötven százalékban tulajdonosa volt az Eliosnak. Április végén pedig Tiborcz vásárolta be magát a Green Investments Kft. megszerzésével az Eliosba.” A ‌24.‌hu szerint a „költségbecslést valótlan adatok alapján, mesterségesen felduzzasztották, a kiírást pedig úgy irányították, hogy az a kivitelező nyerjen, amelyik kapcsolatba hozható az önkormányzati tenderek tanácsadó cégével”.

Az OLAF 35 projektet vizsgált, 17 pályázatnál találták úgy, hogy az érintettek szervezett bűnözési mechanizmust építettek ki. A 2012-es pályázatokat úgy írták ki, hogy azokon csak az Elios győzhessen. Minden pályázatot úgy adtak be, hogy éppen megfeleljenek a feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse az önkormányzat. Az OLAF szerint a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott dokumentumokat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Más cégeknél is találtak összeférhetetetlenséget: Bánsági Zsófia cége, a Tender-Network Kft. néhányszor az Elios projekttanácsadója volt. Projektmenedzseri szerződést kötött Hódmezővásárhellyel, s tanácsadó volt a kivitelező Eliosnál is. Az OLAF-jelentés összesen hét tanácsadó cég és több magánszemély érintettségét nevezte meg. Az ügyészség elrendelte a nyomozást az ügyben.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly év végén találkozott Tiborczcal egy kávézóban, erről titokban fotó is készült. Lázár az ezt firtató újságíró kérdésre azt mondta: „Tiborcz Istvánt ismerem polgármesterkoromból. (…) Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt.” Az OLAF szerint az Elios úgy nyerte el a megbízást, hogy 2008-ban nem volt bevétele, 2009-ben pedig csak kilencmilliós forgalmat bonyolított le, tapasztalatlan volt a közvilágítás kiépítésében. Miután győzött a tenderen, a versenytársát bízta meg az alvállakozói feladatokkal. Ez volt az első láncszem a sorban, ez után az Eliosnak már volt szakmai referenciája. A DK azóta bűnrészesség miatt feljelentette Lázárt. Megkérdeztük néhány érintett önkormányzat − Hévíz, Kalocsa, Zalaegerszeg, Mezőhegyes, Dunaújváros, Vác − polgármestereit, jegyzőit arról, hogy elégedettek-e a közvilágítás korszerűsítését végző Elios Innovatív Zrt. munkájával. Megfelelő erősségű fényt biztosítanak-e az új lámpák? Azt is szerettük volna megtudni, indítottak vagy terveznek-e indítani vizsgálatot az ügyben, hogy a hivatal dolgozói, az önkormányzat képviselői mindent a jogszabályoknak megfelelően tettek-e. Levelünkre egyik polgármesteri hivatal sem válaszolt.

Az ellenzék és több lap is kérte az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát, ahogy a 4-es metró vizsgálatánál is tették, de ez lapzártánkig nem történt meg. A HVG.hu arról számolt be: Zalaegerszegen az ellenzék kezdeményezésére megszavazták, hogy kikérik a kormánytól a jelentést, és nyilvánosságra hozzák. A városban egymilliárd forintos fejlesztést hajtott végre az Elios. Nem sokkal később a hivatal jelezte, a fideszes képviselők visszatáncoltak, azt állították, rossz gombot nyomtak meg a szavazáskor.

A Polt Péter vezette ügyészség közleményben jelezte: megalapozatlan állítások jelentek meg a nyilvánosságban az OLAF-jelentéssel összefüggésben, s az új nyomozás hosszú ideig elhúzódhat.

Pungor András