Lesöpörték az ellenzéki kifogásokat, az Alkotmánybíróság szerint semmi gond nem volt a rabszolgatörvény megszavazásával
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadása esetében – derül ki az Alkotmánybíróság ítélethirdetés előtt kiadott sajtóközleményéből.
A két törvényt december 12-én ellenzéki obstrukció és hangos tiltakozás mellett fogadták el. Az ülésen Latorcai János levezető elnök nem tudott feljutni a pulpitusra, a szavazógépek nem működtek, ellenzéki jegyző sem volt. Így az ellenzék megtámadta a jogszabályt, ezt utasította most el az Alkotmánybíróság. A fideszesek kártya nélkül szavazák meg a törvényeket – a Munka törvénykönyve rabszolgatörvény néven ismert módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény mellett több másikat is –, annak ellenére, hogy név szerinti gépi szavazást nem lehet tartani képviselői kártya nélkül.
Elutasító határozatában az Alkotmánybíróság azzal érvelt,
„a szakirodalom ismeri az obsrukció fogalmát, mikor az ellenzék a politikai céljai elérése érdekében rendeltetésellenesen használják a jogszerűen rendelkezésre álló jogaikat (például túlbeszélnek egy vitát, hogy húzzák az időt), de a nem jogszerű magatartás nem obstrukció. Az AB szerint nem következik a házszabályból, hogy az elnök ne vezethetné máshonnan az ülést, ellenzéki jegyzőt pedig a kényszerkörülmények miatt nem jelöltek ki.”
A szavazás módjában sem talált kifogásolnivalót a testület, mondván a vonatkozó eljárási szabályok nem mondják ki, hogy gépi szavazásnál kártyát kell használni. Szerintük az a képviselő felelőssége, hogy szavazáskor a helyén legyen, illetve más helyett ne nyomjon gombot.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője élőben közvetítette az ítélethirdetést:
Frissítés:
Az MSZP-Párbeszéd kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Alkotmánybíróság döntése miatt.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Tordai Bence tanulságosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság bejelentette, vizsgálni fogja a rabszolgatörvényt.
– Az Ab döntése ráadásul gyáva megoldás, mert kettéválasztották az ellenzék beadványát és csak a decemberi szavazás közjogi érvényességét vitató részről hoztak döntést, a tartalmi kritikákat egyáltalán nem vitatták
– fogalmazott.
Mint mondta, már csak az európai intézményekben bíznak, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
