Lengyel zászlók a magyar nemzeti ünnepen
Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 164. évfordulójának alkalmából a Parlament előtti Kossuth Lajos téren csütörtök reggel, ezzel megkezdődött az állami ünnepségsorozat. Budapesten ma több rendezvény, ellenzéki tüntetés is lesz.
Jó hangulatban zajlanak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami programok, rendkívüli esemény nem történt – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A zászlófelvonáson több mint ezren, a Múzeumkertben ötezren voltak, a Várban tízezernél is több érdeklődő van. A Parlamentben fél tizenkettőig 4600-an jártak.
Reggel felhúzták a nemzeti lobogót
Az ünnepi eseményen - amelyet több száz ember kísért figyelemmel a helyszínen - a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselői és a diplomáciai testület tagjai - írta az MTI.
Az ünneplő tömeg tapssal köszöntötte a közjogi méltóságokat, akik az Országház főbejáratának lépcsőjén, történelmi zászlók előtt tekintették meg az állami lobogó felvonását és a katonai díszszázad menetét.
Ezután a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével. A múzeumnál beszédet mond Tarlós István főpolgármester, és fellép többek között a Honvéd Táncegyüttes.
Amikor az ünnepi menet tagjai elindultak az Alkotmány utcából a Múzeumkertbe, Lengyelországból érkezett szimpatizánsok mintegy 200 fős csoportja csatlakozott hozzájuk. Ők lengyel nemzeti zászlókat és Gazeta Polska feliratú transzparenseket tartottak a magasba. A "tömegben" alig lehetett látni magyar zászlót.
A Societas felvilágosítja a lengyeleket
A Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom lengyel nyelvű brosúrát osztogatott a Nyugatiban, amely a kedves köszöntésen túl elmagyarázza a vendégeknek, hogy becsapták őket és Orbán Viktor nem érdemel szimpátiát. A szervezet a
Facebookon közzétetteannak a szórólapnak a szövegét, amit a Nyugati pályaudvaron osztogattak.Tarlós és Lázár is beszélt
Március 15-e a keleti énünk, a megzabolázhatatlan, lázadó énünk ünnepe; amely nemet mond a szolgaságra, amely vakmerő, szabad és bátor - fogalmazott március 15-i ünnepi beszédében Lázár János (Fidesz) polgármester Hódmezővásárhelyen. A Fidesz frakcióvezetője a haza, a szabadság és a bátorság hármasát méltatta ünnepi gondolataiban.
Budapest főpolgármestere beszédében kiemelte, hogy a főváros új vezetői nem félnek hozzányúlni több évtizedes tabukhoz; "nem rettenünk vissza, amikor a város működését szinte ellehetetlenítő hagyatékkal kell szembenéznünk, vagy amikor a sokszor egymással is ellentétes egyéni ambíciók kuszaságában kell a köz érdekét szolgálnunk" - mondta, hozzátéve, hogy ebben az 1848-as ifjak példamutatása is segít.
A szabadság akkoriban függetlenséget, önrendelkezést és választójogi törvényt jelentett - mondta, majd úgy folytatta: az elmúlt években ugyanakkor Magyarországon "egyeseknek egészen furcsa dolgot jelent, a fővárosban például szabad volt a közjót, a többségi érdekeket naponta lesöpörni az asztalról, szabad volt gyanútlan járókelőket gumilövedékkel lövöldözni, szabad volt szemetelni, graffitizni, és szabad volt a hajléktalanoknak szabadon ott meghalni és úgy, ahogy akartak".
Ünnepi beszédében arról is szólt, hogy a magyarság mindig egyénien vizsgálta, szűrte meg az európai sorskérdéseket, s ez nincs másként ma sem. "A színességére büszke Európa ugyanakkor valamiért szűnni nem akaró aggodalommal figyeli nemzeti öntudatunk szűrőjén lepárolt válaszainkat, pedig soha nem voltunk rosszabbak másoknál - ma sem vagyunk azok, - és nem akarunk rosszat senkinek" - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy "egyszerűen csak szeretjük a hazánkat és úgy gondoljuk, hogy ezt egy nagyobb közösség hasznos tagjaként is meg szabad tennünk".
A városvezető kitért arra is, hogy vannak néhányan, akik "arcukra a hazaféltés téves vagy hamis álarcát öltve látszataggodalmaikkal kürtölik tele a világot". Ennek kapcsán kijelentette: lehet a regnáló hatalmat szeretni vagy nem szeretni, de a nemzet tagjaként a nemzetet nem szeretni vagy a nemzetnek ártani bűn és súlyos hiba. A kétkedőknek azt üzente, nincs mitől félniük, s hangsúlyozta: "senkinek ne legyen kétsége, hogy Európához akarunk tartozni".
Semjén Zsolt: 1848 hitet és erőt ad
Hitet és erőt ad 1848 - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Veszprémben a forradalom és szabadságharc 164. évfordulóján megrendezett ünnepségen.
– A márciusi ifjak története büszkeséggel tölthet el minden magyart: érdemes ehhez a nemzethez tartozni, hiszen mi mentünk Európa élén, és azok a gondolatok, amelyeket 1848 hirdetett meg, a legelőremutatóbb, legprogresszívebb gondolatok voltak egész Európa számára - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Pontosan ugyanaz volt a feladat a magyarság előtt, mint Szent István idején, 1848-ban, 1956-ban vagy akár ma is: az önálló, szuverén állam megteremtése és a szükséges reformok megvalósítása - fogalmazott.
A Milla tüntet Orbán Viktor beszédével egyetemben
Akárcsak a Milla ellenzéki tüntetése, Orbán Viktor beszéde is 3-kor kezdődik. Fél 2-kor indul a fideszes Békemenet a budai Várból a Kossuth térre, ahol a miniszterlenök szól hozzájuk. Az egymilliós civil tüntetés is 3-kor kezdődik a Szabad sajtó úton. Az MSZP Esztergomban kezdett 1-kor, a DK az Egyetem téren 2-kor. A Jobbik nagygyűlése fél 4-kor kezdődik a Deák téren
