Legális útja lesz az előrébbjutásnak a kórházi várólistákon

Magyarországon évente 32487 halálozást, azaz minden negyedik halálesetet megfelelő népegészségügyi intézkedésekkel meg lehetett volna előzni — derül ki a legfrissebb Egészségjelentésből. A nemzetközi statisztikák szerint Magyarország összességében a harmadik, ezen belül a magyar nők az első, a magyar férfiak pedig a harmadik helyen szerepeltek legutóbb az EU 28 tagországa között abban a rangsorában, amelyben a megelőzhető halálesetek számát vették lajstromba.

Azokat a haláleseteket összesítették, amelyeket hatásosabb népegészségügyi beavatkozásokkal, szűrővizsgálatokkal, illetve az életmódot, a társadalmi-gazdasági helyzetet és a környezet javítását célzó intézkedésekkel ki lehetett volna védeni. Ezeket összevetették azokkal az esetekkel, amikor az egészségügyi ellátás érkezett későn, azaz nem a szűrés, hanem egyéb rendszerbeli hibák miatt veszítettek el életeket, és kiderült: a szűrőprogramokkal kétszer annyi halálesetet lehetett volna elkerülni, mint az ellátás hiányosságai miatt. Ez azt mutatja: a szűrésekkel lehet a leghatékonyabban ezeket a tragédiákat megelőzni.

Fotó: MTI

Felismerve ezeket a tényeket, úgy tűnik, a kormány megfogadta a népegészségügyben dolgozó szakemberek jelzéseit, életbe lépett ugyanis az első, a szűrésen való részvételt honoráló törvény, amely szerint az intézményi várólistára, illetve a betegfogadási listára történő felkerülés meghatározott időpontjától el lehet térni azok esetében, akik részt vettek  szervezett népegészségügyi szűrésen. Azaz annak, aki kétévente részt vett a 45-65 év közötti nők emlőszűrésén, a 25-65 közötti nőket érintő méhnyak szűrővizsgálaton, vagy a 2019-ig országossá váló, 50-70 év közöttiek székletvérminta-vizsgálaton alapuló kétévenkénti vastag- és végbél szűrővizsgálatán, kikerülnek a hagyományos várólistáról, vagyis hamarabb juthatnak ellátáshoz.

Bővebbet még nem tudni, mert az EMMI tájékoztatása szerint a részletek szabályozásának szakmai előkészítése még tart, erről egyelőre nem adnak információt. A hír mindenesetre az intézkedések kezdeményezőit is meglepetésként érte, ők ugyanis az alapellátási modellprogram tapasztalatai után azonnal letették a javaslatot a döntéshozók asztalára, de eddig nem tudták, hogy elképzeléseik nyitott fülekre találtak.

Dr. Papp Magor, a svájci modellként elhíresült program szakmai vezetője szerint a javaslat egy eleme volt a várakozási idő rövidítése, ami fontos pozitív visszajelzés lehet azoknak, akik igenis tettek, tesznek egészségükért.

Fotó: Nehéz-Posony Kata

„A részletek meghatározásánál lényeges szempont, hogy senkit ne érjen egészségkárosodás akkor, hogyha a listán valaki elékerül, vagyis a várakozási ideje ne lépje túl az egészségi állapotát már veszélyeztető időtartamot. Fontos viszont értékelni azt, ha valaki együttműködő az egészsége megőrzésében” – mondja a szakmai vezető, aki szerint már most is létezik gyakorlati példa arra, hogy az együttműködést honorálja a rendszer. A háziorvosok például azokat a krónikus betegeket, akik rendesen szedik a gyógyszereiket, jók az értékeik, nem rendelik havonta vissza, hanem elég csak negyedévente elmenniük a receptjeikért. De ugyanez igaz a szakorvosi ellátásban, ahol ilyen esetekben egy évre előre megkapja a beteg a szakorvosi véleményt, s nem kell havonta, kéthavonta elmenni a többnyire túlzsúfolt rendelésekre.

Papp Magor szerint azért is sürgetők az ehhez hasonló intézkedések, mert a svájci modellprogram eredményei is bizonyították: a szűrővizsgálatok valóban hatékonyak. „A négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrórégióban létrehozott 4 praxisközösség 24 praxisának közreműködésével megvalósuló program nyolcvan százalékos átszűrtséget ért el. Összesen 12 százalékkal csökkent a szakrendelőbe küldöttek száma, sok betegnél diagnosztizáltunk magas vérnyomást, ezen felül 26 százalékkal sikerült csökkenteni a rosszul beállított célértékű hipertóniás betegek számát, továbbá számos cukor- és daganatos beteget emeltünk ki. Számításaink szerint pedig évente csaknem 7000 haláleset lenne elkerülhető az alapellátás hatékony, prevenciós fókuszú szolgáltatás-bővítésével” – tette hozzá Papp Magor.