Lázár–Matolcsy-csörte Spéder körül

Szakmai köntösbe bújtatott erőpróba folyt a színfalak mögött az elmúlt években Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke között: egymásnak feszültek Spéder Zoltán és a takarékszövetkezeti integráció miatt. A 168 Óra úgy tudja, több fórumon is ellentétbe került a két szervezet, 2015 elején például a Nemzetgazdasági Minisztérium hívott össze egy egyeztetést, amelyen az MNB kész jogszabály-módosítási javaslattal állt elő, és azt akarta elérni, hogy a takarékszövetkezeti integráció és annak központi szervezetei pont olyan felügyeleti elbírálás alá essenek, mint a pénzügyi közvetítői szektor többi szereplője. Ám akkor a takarékszövetkezeti integráció felett bábáskodó Miniszterelnökség munkatársai azt mondták: a takarékok felügyelete teljesen rendben van, s nem szükséges változtatni a szabályozói környezeten. Az MNB nem sokkal később ismét arra kérte a Miniszterelnökséget, hogy gondolja át újra a javaslataikat, ám Matolcsy György levelére tavaly áprilisban újfent elutasító válasz érkezett, megerősítve, minden jól van úgy, ahogy van.

A Magyar Nemzeti Bank érvelése szerint a takarékszövetkezeti integráción belül a tagoknak nem kellett egyedileg megfelelniük olyan gazdasági követelményeknek, amelyek például az adott szervezet tőkéjével vagy likviditásával függtek össze. A mutatókat összevont alapon a magánbefektetők tulajdonában lévő Takarékbank mint az integráció központi bankja teljesítette, illetve e bank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) ellenőrizte és felügyelte a tagok működését. Az MNB szerint azonban – mivel a feladat komoly költségekkel jár, a Takarékbank pedig magánbefektetők tulajdonában van – az ellenőrzés mélysége és intenzitása inkább a profitcélokhoz igazodik. Az MNB pedig eszköztelen volt bármilyen probléma kezelésében, s úgy látta, akkor lesz nagy baj, ha a kockázatok összeadódnak és rendszerszintűvé dagadnak. Mint Matolcsy György Lázár Jánosnak jelezte, ha az integráció kizár egy szövetkezeti hitelintézetet, a betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) kell kártalanítania, ha pedig a fel nem tárt problémák miatt tömeges kizárásokra kerül sor, az komolyan meggyengítheti az OBA-t. Ahogyan Matolcsy írja: „Az elégtelen felügyelet árát végső soron nem az integráció, hanem a szektor fizeti meg.” Az MNB ezért már 2015 elején azt állította: elengedhetetlen a jogszabályok módosítása.

Lázár János szerint ugyanakkor a takarékszövetkezeti integráció előkészítése a siker alapja volt, a Takarékbank ugyanis teljes körűen átvilágította a takarékszövetkezeteket, s különösen figyelt arra, hogy a hitelintézetek eszközei és kötelezettségei megfelelnek-e az utolsó nyilvános mérlegüknek, s csak a jogilag, valamint pénzügyileg stabil takarékokat vették be az integrációba. A miniszter úgy érvelt 2015 tavaszán: azok a hitelintézetek, amelyek végül nem lettek tagok, szinte kivétel nélkül megszűntek, felszámolás alá kerültek vagy felügyeleti biztos irányítja őket. Lázár szerint a tőkemegfelelési mutatók miatt nem volt miért aggódni. „Ez is azt mutatja, hogy a szövetkezetek integrációjával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, illetve az elmúlt két évben végrehajtott lépéseket az idő maximálisan igazolta” – írta Lázár János tavaly áprilisi, lapunk birtokába jutott levelében. Azt sem látta problémának, hogy nem az MNB, hanem az integrációs szervezet figyelte a tagok működését s avatkozhatott volna be probléma esetén. Pláne azért nem, mert a Miniszterelnökség „nyilvánvalóan alkalmas és képes”, hogy a 2013-as, integrációról szóló törvény végrehajtását ellenőrizze. Merthogy „a Miniszterelnökség jelentős szerepet vállalt az integrációs folyamatot megalapozó stratégiai tervező és kodifikációs munkában”. Lázár hozzátette, a tárca a tulajdonosi jogok gyakorlója az SZHISZ-ben meghatározó szavazatszámmal rendelkező Magyar Fejlesztési Bankban is, illetve külön államtitkárságot hozott létre az integráció végrehajtásának ellenőrzésére.

Tovább is van. „Megjegyzem, nem értek egyet azzal, a levelében szereplő állítással sem, miszerint a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. mint profitorientált társaság nem lesz érdekelt a megfelelő ellenőrzésben” – válaszol pontról pontra az MNB felvetésére a Miniszterelnökség. Hozzáteszik: a Takarékbank „jogszabálynak megfelelő működését – értelmezésünk szerint – egyébként pedig a Magyar Nemzeti Bank is ellenőrizheti”, hiszen előzetes hozzájárulása szükséges egy takarékszövetkezet kizárásához.

Több mint egy év telt el az utóbbi levélváltás óta. Matolcsy György és Spéder Zoltán ellentéte a sajtóban is megmutatkozott. Spéder Zoltán médiaérdekeltségei teljes gőzzel mentek neki az MNB-alapítványoknak, s tárták fel a visszaéléseiket.

– Gyuri nagyon kiakadt ezen a támadássorozaton, s ezt meg is mondta Orbánnak – mondja egy, a politikai folyamatokra és az FHB körüli mozgásokra jól rálátó informátorunk, hozzátéve, a miniszterelnök egyetértett Matolcsyval.
Azt nem tudjuk, hogy Orbán Viktor egyik legjobb barátja, Matolcsy György elleni támadásoknak mekkora szerepük van a Spéder-ügy kirobbanásában, de az biztos, hogy mindketten személyes sértésnek vették, ami történt. Mindenesetre idén június elején váratlan gyorsasággal megszavazta az Országgyűlés a takarékszövetkezeti integráció felügyeletének a jegybank alá rendelését, s a napokban az is kiderült, hogy a rendőrség és az adóhatóság már 2016 eleje óta vizsgálódik Spéder Zoltán érdekeltségeinél. Úgy tudjuk, az MNB ugyancsak idén, az év elején indított átfogó vizsgálatot az FHB-csoportnál. Lázár János viszont, mint aki semmit sem tud a vizsgálatokról, még a napokban is kitartott barátja mellett, aki szerinte „minden támadást ki fog védeni és túl fog élni”.

– A Quaestor-csőd jelentéktelen apróságnak fog tűnni amellett, ami felszínre kerülhet, ha borul a Spéder-birodalom – állítja egyik informátorunk. Szerinte rossz úton járnak, akik csupán karaktergyilkosságot látnak az ügy mögött. – Orbán azt mondta, itt a vége, átvertél, túlzottan önálló lettél, nem védünk tovább, s elengedte Spéder kezét. Most pedig hagyja, hogy a bűnöst megbüntessék.

Forrásunk szerint Orbán még nem is tudja, mi mindenről nem tájékoztatták őt, és egyetért Demján Sándorral, aki a kisemberek pénzét félti Spéderéktől, bár úgy véli, a nagyvállalkozó is túl későn eszmélt. Ami Lázár Jánost illeti, informátorunk szerint nem tudott a Spéder körüli ellenőrzésekről, ami abból a szempontból is meglepő, hogy ő felügyeli a titkosszolgálatok egy részét. Hozzátette, szerinte nyomozni sem kell Spéder körül, elég egymás mellé tenni a nyilvánosan elérhető céginformációs adatokat, s azonnal látható a pénz útja.

Úgy tudjuk, a Magyar Nemzeti Bank az idei év elején vizsgálatot indított az FHB-csoportnál, és ennek alapján fontolgatja, hogy a közeljövőben tőkebefektetési csalás gyanújával feljelentést tesz. Információink szerint a már sokszor emlegetett 2012-es és 2013 eleji eurókötvény-kibocsátással kapcsolatban sikerült bizonyítaniuk, hogy csalás történt. Az összesen 112 millió eurós kötvények miatt egyébként az MNB napokkal korábban már kiszabott egy 105 millió forintos piacfelügyeleti bírságot az FHB Jelzálogbankra, mondván, a kibocsátó félrevezető információt tett közzé a jegyzéskor azzal, hogy azt állította: a kötvények kibocsátása nem magyarországi befektetők számára történt. Az újabb vizsgálatok vélhetően feltárták, hogy első körben kik is voltak valójában a vevők. Nem tudni, hogy egyéb visszásságokat is feltárt-e az ellenőrzés, de több beszélgetőpartnerünk is egybehangzóan állította, a kötvények már rég nem annak a magyarországi érdekeltségekkel rendelkező üzletember tulajdonában vannak, aki elsőként jegyezte őket.

Hogy véletlen-e, vagy a nagy terv része, de éppen júliustól kell Magyarországnak átültetnie a jogrendjébe azt az uniós rendeletet és irányelvet (MAD II., MAR), amely a jelenleginél jóval szigorúbban bünteti majd a piaci visszaéléseket. Az Európai Unió hivatalos lapja szerint a 2014-ben elfogadott, a piaci visszaélésekről szóló rendeletet 2016. július 3-án kell életbe léptetniük a tagállamoknak.

A piaci visszaélésekről szóló új szabályozást a büntető törvénykönyvbe, illetve a tőkepiaci törvénybe ülteti át a magyar törvényhozás. Bár nálunk jelenleg is szabadságvesztés jár a bennfentes kereskedelemért és a tőkebefektetési csalásért, de az új rendszerben sokkal súlyosabbak lesznek a büntetési tételek. Sőt: bővül a felügyeleti hatóságok eszközrendszere is, például bekérhetik a távközlési szolgáltatóktól a telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat, de beléphetnek a vizsgált személyek otthonába, irodájába is, és bizonyítékokat foglalhatnak le.

Lapzártakor a legfrissebb hír a Magyar Nemzeté: a lap úgy tudja, a Spéder érdekeltségeiben tartott házkutatások során olyan hangfelvételeket foglaltak le a rendőrök, amelyeken vezető fideszes politikusokkal, mások mellett Orbán Viktorral és Rogán Antallal folytatott beszélgetések hallhatók.