Lázár szerint a látszat csal
Az LMP véleménye szerint a Fidesz “azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán”, mert a szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését és az aktanyilvánosság ügyét. Lázár szerint a Fidesznek nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon.
A Fidesz frakcióvezetője egy hétfői sajtótájékoztatóján Schiffer András korábbi, az ügynökügyről szóló előterjesztéséről azt mondta: “csupán egy gennyes folton szépségtapasz lehetne”. Lázár János közölte azt is, a kommunista diktatúrával való szembenézés minden esetben hitelesség kérdése, Schiffer Andrásnak pedig sem az előterjesztését nem tartja hitelesnek, sem őt magát nem tartja annak előterjesztőként. Kijelentette: érdemi különbséget kell tenni bűnös és áldozat között, a kérdést pedig az áldozatok oldaláról kell megközelíteni. Szerinte az a család, ahol a nagypapa nagykövet volt a korábbi rendszerben, az apa a rendszerváltáskor bankigazgató, az unoka pedig húsz évvel később országgyűlési képviselő, nem tekinthető áldozatnak.
Schiffer András megfogalmazása szerint “a Fidesz, úgy látszik, azért váltott át a mocskolódásra az elmúlt hetekben az ügynöktörvény kapcsán” mert ezzel az “egészen alpári kommunistázással és mocskolódással” kívánják az antikommunista szavazók figyelmét elvonni arról, hogy a párt valójában szőnyeg alá söpri az állambiztonsági múlt kérdését és az aktanyilvánosság ügyét. A politikus azt mondta, egészen biztos abban, hogy azok az emberek, akik húsz éve várnak arra, hogy tisztán lássanak az állambiztonsági múlt kérdésében, átlátnak a szitán.
Arra a felvetésre, hogy az ügyet nem akarja-e személyesen megbeszélni Lázár Jánossal, azt felelte, miután már nem az LMP frakcióvezetője, “nincs miről beszélnem vele”. Hozzátette, korábban több orgánum is a szemére hányta, hogy a legkülönbözőbb frakciókban ülő képviselőkkel is szót tud érteni, de “van az a szint, amire nem süllyed le az ember”. A politikus arra is kitért, hogy pártjuk üdvözli a Nemzeti Emlékeztet Bizottsága felállítását, de sajnálatosnak nevezte, hogy ahhoz az LMP illetve az ellenzék “nyomása” kellett. Egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy amikor az abban való szerepvállalásra független személyiségeket kérnek fel, akkor “nem Pozsgai Imrében és a hozzá hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyásban gondolkodnak”.
Ismét hangsúlyozta korábbi érvét, amely szerint az LMP azért is rendezni kívánja az állambiztonsági múltat, mert csak így lehet pontos képet kapni arról, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok “hogyan szőtték át” 1989-et követően a privatizáció folyamatát, a rendszerváltó pártokat és a média gépezetét. Kijelentette azt is, hogy csak azután lehet beszélni a következményekről, miután tisztán látnak abban, hogy az állambiztonsági hálózatok milyen szerepet játszottak az 1989-es átalakulásban.
Semmi se maradjon titokban
A Fidesznek nem érdeke, hogy bármi is titokban maradjon "a Kádár-rendszer bűneiből", a múlt lezárása nélkül ugyanis nem jöhet létre egy új magyar társadalom, a feltárás során azonban különbséget kell tenni bűnös és áldozat között - jelentette ki Lázár János kedden az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
"A rendszerváltozás óta egyetlen politikai párt maradt talpon, ez pedig a Fidesz, ezért erkölcsi kötelességünk, hogy a kommunista diktatúra bűneit feltárjuk, megnevezzük a felelősöket, lehetőség szerint felelősségre is vonjuk őket, és ugyanakkor semmi se maradjon titokban" - mondta a frakcióvezető.
Lázár azt mondta, ha a közeljövőben létrejövő Nemzeti Emlékezet Bizottsága azt javasolja majd, hogy a mágnesszalagokat és minden más, a nemzetbiztonságot nem sértő aktát is nyilvánosságra kell hozni, akkor lépni fognak. Szerinte egyébként a jelenlegi múltfeltárás a volt kommunista elit érdekeit szolgálja, ugyanis 22 éve az ügynökökről folyik a vita, azokról pedig alig esik szó, akik megrendelték az ügynöki munkát, a megfigyeléseket, akik irányították az apparátust. "Meg kell különböztetni a bűnöst és az áldozatot" - emelte ki.
A Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén úgy döntött: felkéri a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozását. A kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületnek még ebben a parlamenti ülésszakban, vagyis június végéig meg kell alakulnia. Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a kormány vállalja a kommunista múlt rendezésének jogszabályi előkészítésével kapcsolatos munkát, és azt el is fogja végezni.