Lázár: Még idén kivezethetik a letelepedési kötvényt

Lázár János arra a kérdésre, hogy szavaznának-e újra az Alaptörvény-módosításról a letelepedési kötvény kivezetése után, azt mondta: „ez nem óvoda”, és Brüsszelben még decemberben döntés várható menekültkérdésben, amelyben „egyelőre nem nekünk áll a zászló”.

A miniszter a jobbikos érvekre reagálva azt firtatta, miért kellene az ország hitelezésének kérdését összekötni a bevándorlással. Hozzátette: a letelepedési kötvényhez kapcsolódó tartózkodási engedélyeket szigorúan ellenőrzik.

Magyarország csatába száll

Lázár János szerint Magyarország december 16-án, az európai uniós csúcson „csatába száll”, hogy a bevándorláspárti politikát megakadályozza.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten azt mondta, ebben a csatában fontos eszköz lett volna a magyar kormány kezében az Alaptörvény módosítása, amit az ellenzéki pártok saját, pitiáner érdekeik miatt megakadályoztak. Ami ezután következik, azért az ellenzéket is terheli a felelősség – hangoztatta.

Hozzátette: jövő héten az igazságügyi miniszter javaslatot tesz a jogi helyzet tisztázására.

Lázár János össznemzeti ügynek nevezte ezt a kérdést, és szerinte ha mégis lesz bevándorlás Magyarországra, akkor gazdasági visszaesés lesz, romlani fog az emberek életkörülménye és a biztonság is.

Azt mondta, a bevándorláspárti és bevándorlásellenes politika talán „sorsdöntő csatája” lehet az Európai Tanács december 16-i ülése. Ott két javaslat szerepel napirenden – ismertette –, az egyik az Európai Bizottságé, amely meg akarja szervezni a bevándorlást. A másik a szlovák javaslat, amelytől azt várják, hogy megállítsa a bevándorlást – tette hozzá.

Egy jobb világ közeledik

Egy jobb világ közeledtét várja a magyar kormány az Egyesült Államok új elnökének megválasztásával – értékelte Donald Trump megválasztását Lázár János. Kijelentette: a kormány reménye, hogy korrekt partnerség alakulhat ki a két ország között.

Emlékeztetett: Magyarországnak ugyan voltak eddig vitái az Egyesült Államokkal, de nem annak népével, hanem az amerikai Demokrata Párttal. Szerinte ezek abból adódtak, hogy a Fidesz és a nemzeti oldal nem értett egyet velük abban, milyen értékek mentén szervezze újjá az országot 2010 után, de a magyar kormány bevándorlásellenes politikáját is kritika érte.

Az új elnökséget azonban új kezdetnek tekinti Magyarország, és az a világ számára is reményekkel teli lehet – fogalmazott.

Pharaon-ügy: minden a legnagyobb rendben

A Ghaith Pharaon ügyét firtató kérdésre elmondta: az információs hivatalt felügyelő miniszterként hétfőn részt vett a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol meghallgatta a hírszerzési és elhárítási szervezetek jelentését. Az itt hallottakból annyit árult el: Pharaon 2014 októberében két alkalommal is kért vízumot. A vízumkérelemhez mellékelt személyi dokumentumokban szereplő születési adat nem volt azonos a körözésben szereplő születési adattal, a beazonosításhoz pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal az Egyesült Államok illetékes hatóságaihoz fordult ujjlenyomatokat kérve.

Kérték azt is, hogy az amerikaiak a körözésükbe vegyék fel azt a születési dátumot, amely a magyarországi beadványokban szerepelt, de ezt máig nem tették meg – tette hozzá. A kapott ujjlenyomatok beazonosításra alkalmatlanok voltak, az ismételt kérésre még nem kaptak újabbakat – mondta Lázár János.

Az ülésen tisztázták: Pharaon szabályosan lépett be Magyarországra, a magyar hatóságok – a bevándorlási hivatal és az elhárítás – jogszabályszerűen járt el. Ez persze nem zárja ki azt, hogy ez a személy ne lenne azonos azzal, akit keresnek, de nem is erősíti meg – tette hozzá.

Megítélése szerint az amerikai hatóságok is láthatták Pharaon azon kérését, hogy beléphessen a schengeni területre, Németország pedig azt nyilatkozta, hogy érdekeivel ez nem ellentétes.

Miért a Jobbikhoz fordult az amerikai nagykövetség egy parlamenti felszólalást kérve az ügyben, és miért nem a belügyminisztertől kérte a letartóztatását? – tette fel a kérdést. Hogy ezt a feltételezést mire alapozza, Lázár János Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalására utalt, amely szerint a Jobbik képviselője tisztában volt azzal, hogy az amerikai nagykövet mit mondott a belügyminiszternek.

A miniszter beszámolt arról is, hogy az ülésen szó volt a Magyar Nemzeti Arcvonal ügyéről is, ezzel kapcsolatban azonban a rendőrség belső vizsgálatának lezárulásáig csak annyit árult el: a Terrorelhárítási Központ minden lépésüket kontroll alatt tartotta.