Lázár János szomorú, mert Brüsszel nem fizet a határkerítésért
– Elutasította az Európai Bizottság a kormány kérelmét, nem hajlandóak segíteni Magyarországnak a határkerítés költségeinek felével – közölte csütörtökön, a 104. kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sajnálatosnak és meglepőnek tartja a döntést, hiszen szerinte a határzár az Európai Uniót védi, így nem volt túlzott a magyar kormány kérése, miszerint Brüsszelnek ki kellene fizetnie mintegy 135 milliárd forintot Magyarországnak.
Szeptember végén a Népszava írt arról, hogy a kormány nem tud pontos elszámolást adni a Brüsszellel kifizettetni kívánt határvédelmi költségekről. Szeptember 4-én fordultak kérdésekkel a kormányhoz, több tárcához, köztük a Belügyminisztériumhoz (BM), hogy megtudják, pontosan miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérte a magyar kormány.
A miniszterelnök ugyanis – mint emlékezetes – levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Calude Junckerhez, és úgy fogalmazott: „Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje.” A kérdésekre egyedül a BM reagált, ők is csupán annyit, közérdekű adatigényléssé minősítik át megkeresést. Ennek határidejét pedig egyszer meghosszabbították, majd pedig Pintér Sándor a Népszavának megküldött és a parlament honlapján egyszerre közzétett válaszában is csak egy táblázatot közölt.
Ebből márpedig az Orbán Viktor által korábban konkrétan megnevezett határkerítés, valamint a határvadász egységekre fordított összegek nem derülnek ki.
A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot számolnának el. Ebből 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, idén viszont – noha menekült lényegében nem is jött az országba – az év első hat hónapjában 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek el „határvédelmi költségekre”. A legnagyobb tétellel, két év alatt 99 milliárddal a rendőrség számolt, az elszámolásból azonban az is kiderül, hogy a második legnagyobb költséget, összesen 83,8 milliárd forintot a „büntetés-végrehajtás” jegyzi, magyarán a kormány a menekültek fogva tartására költött el ennyit – idén például hat hónap alatt 33 milliárd forintot.
Arra egyébként már szeptember eleje óta számítani lehetett, hiszen az Európai Bizottság illetékesei ezt többször is egyértelművé tették: Brüsszel nem fizet kerítésekért és falakért. Ennek ellenére Lázár János kifakadt a kormányinfón, szerinte ugyanis Magyarország intézkedései már csak azért is indokoltak, mert Európán továbbra is jelentős a migrációs nyomás, ráadásul szerinte Brüsszel éppen ma is olyan döntést hozott, mellyel újabb ötvenezer menekült (a miniszter szóhasználatában migráns) tagállamok közötti szétosztásáról döntött.
Az Európai Parlament nagy többséggel, a jobb- és baloldali frakciók közötti egyetértéssel elfogadta az új közös európai menekültpolitikáról szóló javaslatot. A DK képviselői igennel, a fideszesek nemmel szavaztak – tájékoztatott a párt. Niedermüller Péter és Molnár Csaba uniós képviselők szerint nagy előrelépés történt ma a menekültügy közös európai kezelésében, a döntés szerint ugyanis többé nem kizárólag a tagállamokra hárul a menekültügy megoldásának felelőssége. Mindezt az unió pénzéből, az unió irányítása mellett kell megoldani. Az EU ezzel nemcsak a menekültválság megoldása felé tett nagy lépést, hanem sakk-mattot adott Orbánnak is, aki a közös európai fellépés elutasításával Magyarországra terhelné a menekültügy kezelését – fogalmaztak. A DK felháborítónak tartja, hogy a fideszesek a közös európai fellépés ellen szavaztak. „Úgy tűnik, hogy Orbánék nem tudnak a menekültekkel való riogatás nélkül élni, mert nem lenne ki ellen hergelniük a magyarokat a választási kampányban” – fogalmaztak.
