Lapajánló – Új pólus
A 168 Óra címlapján Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese, aki azt állítja, új politikai pólus van kialakulóban az ellenzéki oldalon, mert szerinte „óriási a tábor, amelynek nagy része szavazni fog, csak még nem tudja, kire, viszont ha elindulnak egy irányba, teljesen felborítják a politikai térképet”. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Interjút adott a 168 Órának a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, Berend T. Iván, aki hosszú évek óta az Egyesült Államokban él, magyar ügyekkel – nyilvánosan - nem foglalkozik, amit az átalakuló unió (és benne Magyarország) újabb válságos éveiről mond, mégis áthallásos. Például ezt mondja: „Európában számos párt, kormány működik, amely szívesen játszik a tűzzel, gyújtogatva az uniós tetőt. Sikerük tragikus következményekkel járna, és nemcsak gazdaságilag.”
Mészáros Tamás vezércikke Magyarország gazdasági helyzetét elemezve egyenes következtetésre jut. Arra ugyanis, hogy „a kormány gátlás nélkül, megalázó cinizmussal félrevezeti a közvéleményt”.
Bár még igen messze van a következő választás, máris elkezdődnek a találgatások: melyik politikai alakulat melyik másikkal kötne szövetséget, kikkel lépne koalícióra és kikkel nem? Már az is kérdés: kerülhet-e a Fidesz olyan helyzetbe, hogy szüksége legyen a Jobbikra? A politikai elemzők némelyike ezt nem tartja kizártnak, és egyikük arra figyelmeztet, nem ártana, ha a Fidesz és a Jobbik fű alatti együttműködését a baloldal is felfogná.
A 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői azt a hírt kommentálják, hogy csökkent a GDP, nő az infláció.
Lapunkban már kétszer is foglalkoztunk azzal, miért nem védte meg a kényszernyugdíjazott bírákat a Magyar Bírói Egyesület. Most dr. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája fejti ki véleményét, és határozottan állítja: „A kormány egy önkényes döntéssel gyakorlatilag lefejezi a bíróságokat, ezért erőteljes ellenállásra van szükség.”
Beszélgettünk Ókovács Szilveszterrel, az Operaház vezetőjével, akinek kormánybiztosi megbízatása augusztus végén megszűnik, de a körülötte dúló viharok nem érintették megítélését kormánykörökben. Ezért aztán azt a címet adtuk az interjúnak, Ókovács az Operában: Jött, ment, marad.
Biszku és Csatáry címmel adtuk közre azt a beszélgetést, amelyet Gellért Ádám nemzetközi jogásszal folytattunk. Biszku és Csatáry „esettársítása” különösnek tűnhet, de a fiatal kutató úgy látja: mindkét elkövető jelképes elszámoltatása fontos eszköze a múlt lezárásának.
Vajon mit jelenthet Orbán Viktor „más típusú politikai rendszerekkel” való fenyegetőzése? Erre a kérdésre válaszol Koltai Tamás publicisztikája, amelynek címe: A krakéler kardja.
Milyen mentális tréningek vannak a magyar sportolók világsikerei mögött? Munkatársunk erről kérdezi Kovács Krisztina sportpszichológust.
Portrét adunk Nemes János gyermekkardiológus főorvosról, aki gyógyított Dél-Amerikában, a Fülöp–szigeteken, Kenya nyomornegyedeiben, kicsit újságíró is; tudósított Kalkuttából, interjút készített Teréz anyával. Hős vagy csak egy kalandvágyó, segíteni akaró hedonista? Erről szól Pungor András Száguldó orvos című írása.
Nemrégiben még az ország vicces buszvezetőjeként ismerték meg Bócsa Viktort, akinek gyerekkori álma volt a buszvezetés, ám a BKV-nál nem értékelték a humorát és elküldték. Portréját Herskovits Eszter rajzolta meg Az ajtók záródtak címmel.
Múltidő rovatunkban Kulcsár István az oroszországi tiszti puccskísérletre emlékezik, Aczél Endre a távol-keleti eseményeket elemzi, Heltai András pedig Németországról ír, ahol a civiltársadalom egyre határozottabban száll szembe a neonácikkal.
Végezetül, ha arra kíváncsiak, hogy mit ír a világsajtó Magyarországról, azt is megtudhatják most már hosszú hetek óta futó rovatunkból, amelynek címe: Mi újság?
