Lapajánló – Milyen Magyarországot akarunk?
Milyen Magyarországot akarunk? Harminc értelmiségi válaszol a 168 Óra körkérdésére, köztük művészek, színháziak, filmesek, koreográfusok, írók, tudósok, közgazdászok, de pedagógus és jogász is. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Egy másik összeállításban ugyancsak harminc értelmiségi véleményt idézünk fel 1990-ből, amelyek a rendszerváltás tavaszán jelentek meg a 168 Órában. Az összeállítást emlékeztetőnek szánjuk. A miniszterelnök ugyanis kitörölte az emlékezetéből az 1990-es rendszerváltást és az alkotmányos demokráciát. Az idézetgyűjtemény memóriapróba az olvasóknak, történelmi lecke a „fiúknak”, akik belemámorosodva a hatalomba elfeledkeztek az Ady-vers legfontosabb soráról: „Ez az ország mindnyájunké.”
Ady-, Vörösmarty- és Petőfi-vers is olvasható a most megjelent 168 Órában, amelyben szóba kerül egy fontos kérdés: szabad-e szidva szeretni a hazát?
A furcsa aktualitást az adja, hogy az alaptörvény negyedik módosításában szerepel a nemzeti méltóság sérelmének tilalma is, ami a nemzetostorozó, a nemzetet bíráló, néha elátkozó szerzőket kitagadhatja a tantervből. Erről is beszélgetünk Grecsó Krisztián íróval, aki azt mondja: a hatalom nem azonos sem a nemzettel, sem a hazával.
Kitől kell félteni a sajtó szabadságát? Bolgár György egyszerűen válaszol: a hatalomtól. Rádiós kollégánk kifejti, jelenleg nincs sajtószabadság, ez ugyanis nem szabad, hanem háborús állapot, és a Médiahatóság ugyanúgy fittyet hányhat a bírósági ítéletekre, mint Orbán Viktor az Alkotmánybíróságra.
Bosszútól vezérelt megoldásnak tartja az alaptörvény módosítását több alkotmánybíró. Ez derül ki Pungor András riportjából. Kollégánk ugyanis a nyilatkozatstop ellenére több, névtelenséget kérő bírával is beszélt.
„Miért van a kormánynak szüksége egy tizenöt oldalas módosításra egy negyvenöt oldalas alkotmányhoz, amely alig több mint egy évvel ezelőtt lépett hatályba?” A kérdést egy amerikai professzor tette fel a The New York Times hasábjain, és mivel az illető nemzetközi viszonylatban a magyar alkotmányosság legjobb ismerője, érdemes megpróbálkozni a válasszal. Ezt teszi a publicista Mészáros Tamás, aki úgy gondolja: nem az alkotmányellenes alkotmánymódosítás volt az Orbán-kormány utolsó merénylete a magyar demokrácia ellen.
Illegális pénzbehajtásból élt, majd alkalmi munkaadója meggyilkolásában segédkezett az az ember, aki a Fidesz-székház védelmére kelt március 7-én, miután a tüntetők bevetették magukat az ingatlan udvarára. Ezt a hírt kommentálják a 168 Óra internetes fórumának vitázói. Egyikük megjegyzi: „Az alvilág is a politika kiszolgálója lett.”
A Glóbusz rovatban Aczél Endre Venezueláról ad helyzetképet, Kasza László pedig arról ír, hogy a nagy német politikai zűrzavarban különös problémával küzdenek a szociáldemokraták.
A Levélhullás rovatban jelent meg Haraszti Miklós és Aczél Endre levélváltása Mark Palmerről. Szokás szerint tájékoztatjuk önöket a világsajtó Magyarországról szóló cikkeiről.
Ha visszalapoznak a tartalomjegyzékhez, olvashatják a 168 Óra rövid márciusi üzenetét a hatalomnak.
