Lapajánló – Meddig szívunk még?
Már nem is nagyon érdekes, hogy kicsoda Josip Tot és Kaya Ibrahim, meg az sem fontos, hogy hány ezer napja nem tudjuk a választ. Ezért hát ősrégi sorozatunkban elbúcsúzunk a két kiváló fantomférfiútól, viszont beemelünk egy új kérdést. Lapzártakor harmincegy napja nem tudjuk, hogy csaltak-e a trafikpályázaton. Önnek nem hiányzik a válasz? – kérdezi a 168 Óra, és egy pótkérdést is feltesz a címlapon: Meddig szívunk még? A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Orbán „sajnálatos kisiklásáról” szólva a vezércikkíró azon tűnődik: meggondolta-e a miniszterelnök, mit beszél? Ugyanis a náci Németország és a mai között párhuzamot vonni – a publicista szerint – több mint ízléstelen.
Áder János első elnöki évét elemzi a Cégünk jogásza című írás, amely azt latolgatja, melyik lehet Áder János igazi arca? „Kaptunk egy elnököt az új alkotmányhoz, amely folyamatosan változik. Kaptunk egy elnököt, aki néhány törvényt megmorog, de azt, ami pártjának igazán fontos, szó nélkül aláírja.”
A hatalom profitjáról beszél a 168 Órának adott interjújában Békesi László. A közgazdász, egyetemi tanár szerint a kormány durva jövedelemátcsoportosítást hajtott végre saját politikai támogatóbázisának megerősítéséhez. Békesi határozottan azt állítja: „Amíg kizárólag a hatalom megtartása és kiterjesztése a cél, semmiképp nem érhető el egy dinamikus és fenntartható növekedés.”
A 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői egy furcsaságról cserélnek eszmét: a GDP úgy nő, hogy csökken.
Lapunk elkísérte Bajnai Gordont Egerbe, programsorozatának egyik célállomására. Riportunkból kiderül: a hálózatépítés korántsem zavartalan, mert lesben áll a Hír Tv, a helyszínen feltűnik a jobbikos Zagyva György Gyula és kereplőkkel, sípokkal, gágogással a Bajnai ellen tüntetők maroknyi csoportja.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembehelyezi a jobboldal állításait és a tényeket. Ezúttal Orbán Viktor, Győri Enikő és Kumin Ferenc állításaira reflektál.
Buják Attila Boltosok című tárcariportja a külvárosi árkádsorra épült üzletecskék tulajdonosait mutatja be. A politika szépelegve mondja róluk: vállalkozók. A kicsi boltok kis tulajdonosai a boldog kilencvenes években arra vállalkoztak, hogy életben maradjanak. Ma az a kérdés: melyiküknek sikerül?
Egy kisfiú különórára indult, de sosem érkezett meg... Így kezdődik a történet, de Sándor Zsuzsanna írása nem csupán erről szól. Hanem arról, hogy tavaly több mint tizennégyezer esetben nyomozott a rendőrség eltűnt, elveszett fiatalok után. Hétszáz gyereket egy hónap után sem találnak meg, miközben a politikai vezetés bagatellizálja a súlyos társadalmi problémát. Írásunk címe: Hová tűnnek a gyerekek?
Nemrég jelent meg Dés Mihály Pesti barokk című könyve, amelynek nagy része a késő-Kádár-korban, a rendszerváltás környékén játszódik, de az író most aktuálpolitikai kérdésekről is beszél. Egyebek mellett ezt mondja: „A Fidesz kapzsisága, folyamatos törvényszegése nem szabályozható. Maguk sem tudják már, hol a határ, ameddig ez „ésszerűen” folytatható. De valami egyszer visszaüt, egyszer beomlik alattuk a föld, és ezen ők fognak a legjobban csodálkozni.”
A Mephisto-jelenséget, némely művész megfelelési kényszerét elemzi Koltai Tamás, megállapítva, hogy „A Hendrik Höfgenek ott tolonganak minden hatalomváltásnál, ahol stallumot, pozíciót és főleg pénzt osztanak.”
Ellenállni vagy azonosulni? A dilemmáról megkérdeztük a Mephisto címszerepét játszó Stohl Andrást, aki távozni készül a Nemzeti Színházból. Stohl véleményt mond, és visszakérdez: „Mi az oka, hogy csak akkor kezdünk üvölteni, ha már késő, ha már nincs tétje:”
A kulturális rovatban interjút olvashatnak a világsztár Matt Damonnal, beszélgetünk Ujj Mészáros Károllyal, akinek már vágószobában van egy nagyjátékfilmje, a Rókatündér.
Múltidő rovatunkban Bokor László írásából megtudhatják, miért kellett 56-ban egy epizódot kivágni a Filmhíradóból, miért érkezett aztán újabb parancs, hogy a kivágott jelenetet vissza kell ragasztani a kópiába.
A Glóbusz rovatban Aczél Endre Ausztráliáról ír annak apropóját, hogy az ország felszámolja budapesti követségét. Nagy vihart nem kavart a hír, de mindenesetre tény: a kontinensnyi ország a második legfejlettebbnek tekinthető a világon.
„Érvek szólnak olyan robotok létrehozása mellett, amelyek emberi közreműködés nélkül gyilkolnak.” Ez a mondat Barát József írásából való, amely a drónok háborújáról szól.
Végül pedig arról tájékoztatjuk önöket, hogy mit ír a német sajtó Orbán különös kifakadásáról. A Frankfurter Algemeine Zeitung például úgy véli: a magyar kormányfő Merkel és Steinbrück vitáját használta fel arra, hogy megmutassa, ha kell, Németországgal szemben is felveszi a kesztyűt.
