Lapajánló – Egy tévés családtag
A 168 Óra címlapján Vitray Tamás, aki lapunk megjelenésével egy időben ünnepli 83. születésnapját. Érdekes és megfontolandó dolgokat mond a 168 Órának adott interjúban. Például ezt: „Nem hiszek az úgynevezett kemény kérdésekben. Nem a kérdés teszi izgalmassá a beszélgetést, hanem az, ahogyan reagálok arra, amit hallok.” Politikai témáktól a magyar tévés kultúra doyenje igyekszik távol tartani magát, és ez ügyben is kiegyensúlyozott véleménye van: „Ha egy regnáló hatalomnak megvan az eszköze ahhoz, hogy túlerőben lévő sajtóját irányítsa, az ellenoldal óhatatlanul hajlamot mutat, hogy a saját elfogultságait helyezze ezzel szembe.”
Kedves olvasóink, önök már értesülhettek arról, hogy a Brit Média Kft. többségi részesedést szerzett a lapunkat kiadó Telegráf Kft.-ben, de sokan kíváncsiak arra is, mi van a hír hátterében. Ezt mondom el a vezércikk helyén megjelenő szerkesztőségi dossziéban, megköszönve aggódó érdeklődésüket és számítva a további figyelmükre, észrevételeikre, együttműködésükre.
Göncz Árpád temetése alkalmából írt publicisztikát Szénási Sándor. Az írásból kiderül, hogy Göncz megtörhetetlen volt, és makacs, négyszemközt sem mondott mást, mint nyilvánosan, az utolsó sejtjéig demokrata volt. Göncz Árpád a mi számunkra maga a legenda, az írás címével szólva ő a mi örökös elnökünk.
Részletesen foglalkozik a 168 Óra Colleen Bell nagykövet asszony nagy port kavart beszédével, illetve azzal, hogy a beszéd elhangzásának milyen közvetlen előzményei voltak, s hogyan alakult az elmúlt években a magyar–amerikai viszony. Megtudhatják, amit eddig még sehol nem olvashattak, hogy az Egyesült Államok helyettes államtitkára hogyan tesztelte az ellenzéki politikusokat egy Bimbó úti vacsorán, véleményt nyilvánít Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet, aki úgy gondolja, hogy Magyarország most sokat kockáztat, kifejti véleményét Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, aki magyar hazafiként nem örül a történteknek, és szerinte másnak sem kellene pezsgőt bontania. A médiaszakértő Polyák Gábor pedig úgy látja, a magyar elit pusztán kinyilatkoztatásra használja a nyilvánosság fórumait, és ez arról árulkodik, hogy a hatalom tévedhetetlennek gondolja magát.
Ugyancsak Colleen Bell szókimondó beszéde ad témát a 168 Óra internetes vitafórumának, amelynek címe: Amerika hangja.
Orbán Viktor legutóbbi reggeli rádiószózatával foglalkozik Mészáros Tamás. Szerinte Orbán legmarkánsabb kijelentése az volt, hogy „közvetlen életveszélyben nem lévő emberek özönlenek be Európába”, mert „szinte toborozza” őket az a Nyugaton kiépült aktivistahálózat, amelyet „talán a legerősebben” Soros György neve fémjelez. Mészáros Tamás ezt így értelmezi: „Ha fel akarod kelteni az emberekben a félelmet és a szorongást, hogy szükségük legyen a védelmedre, akkor meg kell rajzolnod az ellenségképet.”
Buják Attila a magyarországi demokráciadeficitről ad részletes beszámolót, megszólaltatva három neves kutatót és az írót, Ungváry Rudolfot, aki szerint „mindent megszállt és politikailag annektált egyetlen irányzat”.
Vásárhelyi Mária arról ír, hogy egy évvel ezelőtt robbant a magyar nyilvánosságban az amerikai kitiltási botrány, de sok konkrétumot még mindig nem tudunk.
Interjút adott lapunknak Atanasz Rajkov, a Viber kelet-közép-európai regionális igazgatója.
Beszélgettünk Hangya Balázzsal, a harmincöt éves orvos-matematikussal, akinek legújabb kutatásai átütő sikert hozhatnak az Alzheimer-kór gyógyításában.
Vajon helyes táplálkozással megelőzhető a rák? Kérdésünkre Martos Éva főorvos, a Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese válaszol, és ebből megtudhatjuk, indokolt-e most a húsevő ország riadalma.
Kulturális rovatunkban az Átrium magánteátrum direktorával, Magács Lászlóval beszélgetünk a független színházak sorsáról és arról, hogy a szabadságérzet mindenképpen inspiratív állapot.
Mostanában jelent meg a fiatal író, Potozky László Éles című regénye, amelynek egyetemista főhősei önpusztító világban élnek, isznak, prostituálnak, a bűn határán mozognak. Ez egy generációs írás? – kérdeztük Potozkytól. „Ez lenne a legszebb rang a regénynek, de majd az idő eldönti. Egy író csak annyit tehet, hogy látleletet nyújt a korának.”
Glóbusz rovatunkban Kínáról, Lengyelországról, Montenegróról olvashatnak, és válogatunk a világlapok Magyarországról, illetve a térségről szóló cikkeiből. Az összefoglaló cím elég sok mindent kifejez: Kelet-Európában a tűzzel játszanak.
