Lapajánló – Egy kormányfő titkai

Elmondja például, hogy miért volt veszélyben a vér nélküli átmenet, hogy miért kellett beszélnie órákig Gorbacsovval ’89 májusában, hogy bár Kohl kancellár megköszönte neki a német egyesítésben való részvételét, ő miért csak huszonöt évvel később tudott erre reagálni. Németh Miklós egyébként kijelenti: „A rendszerváltással kiszálltam a hazai politikából, nem is kívánok benne részt venni.”

A 168 Óra természetesen részletesen foglalkozik a hazai közélet kérdéseivel és botrányaival, például a tervezett, majd visszavont internetadóval. Ceglédi Zoltán vezércikkében így kommentál: „Nem győzelem, hanem kudarc Orbánnak, hogy nem vezetheti be a netadót. Kiderült, hogy a »táltos« mára még kevésbé ért az operatív irányításhoz, a kormánypárti tábor egyre szorosabban csípi össze az orrát, és falnak csattan a »szabadságharc« is.”

A net népéről, illetve a több tízezres tüntetésről ír Szénási Sándor, és arra figyelmeztet, hogy a tömeg a netadóról pillanatok alatt kapcsolt át a kormány gyalázására, majd rövid úton eljutott a demokrácia követeléséig. Hogy miért fontos az internet, és hogy Orbán Viktor tényleg nem érti a lényeget, arról Ferge Sándor, az információs társadalom szakértője beszél.

Ez a témája Mátyás Győzőnek is, aki úgy gondolja, hogy Orbán Viktor aszerint váltogatja „elveit”, hogy politikailag miből mennyit lehet profitálni.

A világlapok egyébként bő terjedelemben foglalkoztak a tervezett netadóval, illetve az ellene tiltakozó demonstrációval. Fontos sajtóorgánumokból, újságcikkekből válogatott önöknek olvasnivalót Szelestey Lajos.

Interjút adott lapunknak Mellár Tamás közgazdászprofesszor, aki szerint Orbán Viktor államkapitalista, félfeudális rendszert épít, ahol a politika kontrollálja a gazdaságot, amelynek így fő szervező ereje a korrupció.

Erről és az amerikai–magyar kapcsolatokról kérdezte Lakner Zoltán az Amerikában élő Charles Gatit, a politikatudományok professzorát. Gati kijelentette: nem kétséges, hogy hiteles információ áll az amerikaiak rendelkezésére, és az Amerikából kitiltottak nevét és tevékenységét a magyar kormány jól ismeri. Hozzátette azt is: „A magyar kormány téved, ha azt gondolja, az amerikai külpolitikát megfélemlítheti a belpolitikai használatra szánt »szabadságharcos« üzenetekkel.”

A tökéletesen értelmetlen netadó helyett egy másik kérdésről kellene most már nemzeti konzultációt rendezni – javaslom Magánvélemény című sorozatomban. A kérdés pedig így szól: „Miért, mitől és meddig deformálódhat egy demokrácia?”

Belevágott második ciklusába Tarlós István. Buják Attila kollégánk a főpolgármester első négy évét elemzi, de azt is mérlegeli: vajon megmarad-e a főváros maradék önállósága? Cikkünket egy korábban készült fotóval illusztráljuk. A képen Tarlós István a városligeti körhinta egyik falovát hajtja. Írásunk alcíme: Tarlós nyeregben?

Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldali állításokat és a tényeket.

Most megjelent számunkban olvashatják Jolsvai András 66. abszurd történetét.

Internetes vitafórumunk apropóját az a hír adja, hogy hat-hét hónap is eltelhet, mire a rákbetegek megfelelő kezeléshez jutnak az első tünetek észlelése után. A kórházak halálos várólistáiról cserélnek eszmét vitafórumunk résztvevői.

Mészáros Tamás azon ütközött meg, amit L. Simon László államtitkár mondott az újságíró-szövetségben. Leszólta ugyanis az egész magyar sajtót, és szemrehányást tett, hogy az orgánumok nem olyan módon írnak, ami segíthetné a kormány munkáját. Hallottunk mi már ilyesmit a szocialista sajtóirányítóktól annak idején, de nem ez a lényeg, hanem az, amire Mészáros kollégánk jutott. „Okkal feltételezhetjük – írja –, hogy a kurzus végképp ellehetetleníti a vele szemben kritikus orgánumok fennmaradását.”

Kulturális rovatunkban interjút olvashatnak Cserna-Szabó Andrással, akinek most jelent meg új kötete, és beszélgetünk Székely Csabával, aki Bányavidék című drámatrilógiájával valósággal berobbant a magyar irodalmi és színházi életbe.

Glóbusz rovatunkban az ukrajnai, illetve a romániai választásokról adunk helyzetképet. Fókusz rovatunk a kutyamániával foglalkozik, és ebből például azt is megtudhatják: „Világelsők vagyunk abban, hogy nálunk a legtöbb az egy főre jutó ebek száma.”

Végül még egy bonmot Böcz Sándor A helyzet komikuma című sorozatából. Így hangzik az egymondatos Orbán-fohász: „Legyen meg az én akaratom!”