Lapajánló – Csányi hitele
A 168 Óra címlapján Csányi Sándor. A bankvezér nemrég éles kritikát fogalmazott meg a kormányról és annak gazdaságpolitikájáról, lapunk pedig szakértőket kérdezett Csányi hiteléről, bírálatának hitelességéről és arról: szerintük miben és miért rendült meg Csányi Sándor bizalma? A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Interjú készült Mesterházy Attilával, aki a politikai erőviszonyokról fejti ki véleményét. Az MSZP elnöke szerint a lényeg az, hogy a két legerősebb ellenzéki párt megállapodott, a választó pedig arra a jelöltre szavaz, akivel a legnagyobb eséllyel váltható le az Orbán-kormány.
Lapunk vezércikkének és az internetes vita résztvevőinek is témát ad a román–magyar futballmeccs hordaléka, a szurkolótábor eszement viselkedése, de az is, hogy vajon ki biztatja és bujtogatja őket. A csúfos vereséggel végződött mérkőzés után Mátyás Győző így kezdi írását: „Még több stadiont! Százat, ezeret!” A jegyzet címe: Szotyialista focializmus.
Én akartam idejönni – mondja a 168 Órának adott interjújában Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, aki szellemi és kulturális erőpróbának tartja, hogy hazánkban megváltoztassa az Izraellel kapcsolatos előítéleteket.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal kijelentéseit és a tényeket. Ezen a héten főképpen Orbán Viktorra figyelt, de buzgón olvasta a Magyar Nemzetet is.
Notesz című rovatunkban Székely Ferenc kollégánk debütált.
A közoktatási törvény visszavonásáért áll ki Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének docense, aki az iskolákban máris látható káoszról, az oktatás zsákutcájáról szólva kijelenti: „Ilyen szintű központosítás sosem történt a magyar oktatásban, számos káros következményre számíthatunk.”
Születésének századik évfordulóján konferenciát rendeztek Donáth Ferenc tiszteletére, sok hiányzóval. Fia, Donáth László evangélikus lelkész édesapja szellemi-politikai közvetítő szerepéről beszélt.
A kilencvenéves Fejes Endre előtt tiszteleg Farkas László írásával a 168 Óra.
Diskuráltunk az Arckiállítás ötletgazdájával, Geszti Péterrel, s megkérdeztük, hogy pályázati felhívásukhoz miért véres, sebzett arcokat mellékeltek. Geszti szerint „ma olyan országban élünk, ahol kivétel nélkül mindenki sérült valamennyire. Körbe-körbe annyira megsebeztük már egymást, hogy még azok is tele vannak vélt vagy valós sérelmekkel, akikről azt gondolnánk, a mostani korszak nagy nyertesei”.
Sorozatában újabb abszurd történettel szórakoztatja önöket Jolsvai András.
Koltai Tamás a Mesterházy-Bajnai-megállapodásról, illetve a politikai színház kettős szereposztásának kockázatairól ír.
Külön is figyelmükbe ajánlom Pungor András riportját, amelynek címe Veronka néni szilvája. A riport egy Nógrád megyei palóc falucskában készült, főszereplője pedig nem más, mint a falu kilencvenkét éves harangozója.
Kulturális rovatunkban Almási Évával és Balázsovits Edittel beszélgettünk annak apropóján, hogy a Vígszínház Popfesztivál 40 produkciójában együtt játszik anya és lánya.
Egy könyvkiadással kapcsolatos svindliről szól Lampé Ágnes Kiadós átverés című írása.
Portrét írtunk a kicsi, de hírneves Pozsonyi úti könyvesbolt tulajdonosáról, Rédei Éváról, aki egyébként a Pozsonyi Piknik szülőanyja.
Múltidő rovatunkban az egykori francia miniszterelnökről, Robert Schumanról ír a Párizsban élő magyar származású újságíró, Thomas Schreiber.
A pénzvilág öt évvel ezelőtti katasztrófájának hátterét elemzi Aczél Endre.
Szászi Júlia arról tudósít, hogy milyen a menekültek sorsa Ausztriában.
Glóbusz rovatunkból szokás szerint azt is megtudhatják, mit ír a világsajtó Magyarországról.
