Lapajánló – A Fidesz legyőzhető!

Múlt héten két bírát is visszahelyeztek tisztségébe, aki munkaügyi pert indított kényszernyugdíjaztatása ellen, de kérdés, hogy mások is visszatérhetnek-e korábbi munkájukhoz vagy nem. Hosszabb interjút készítettünk erről Handó Tündével. Most szó szerint idézünk a beszélgetésből egy érdekes részletet, amellyel az Országos Bírósági Hivatal elnöke őszintén szólva meglepett bennünket: „Én azt sem bánnám, ha nyugdíjazott bírák újabb kinevezésekkel visszakerülhetnének – persze nem feltétlenül azokra a helyekre, ahonnét távoztak, hanem oda, ahol tapasztalatukkal az ügyhátralék feldolgozásában segíthetnének.”

Az már nyilvánvaló, hogy recesszió van Magyarországon, ám Orbán Viktor - a magyar nagykövetek révén - üzent a világnak: Európa tanulhatna a sikeres hazai válságkezelésből, a magyar recesszió ugyanis tőlünk független, csak a külső körülmények miatt alakul így. Három ismert elemzőt kértünk ennek kommentálására, és bár nincs köztük teljes nézetazonosság, abban egyetértenek, hogy - Orbán szavaival ellentétben – nem kizárólag a külső válsággal magyarázható a magyar recesszió.

Ide kapcsolható lapunk vezércikke is, amely azzal foglalkozik, hogy egy-egy orbáni megfogalmazás ijesztő irrealitása vagy szemérmetlen valótlansága rendszerint mellbevágja a közvéleményt. Most például az, hogy „a kétharmad áll, mint a cövek”. A publicista szerint Orbán egy olyan kreált társadalmi, politikai környezettel számol, amely kizárólag az ö képzelete szerint működik.

Dupla deficit című írásában Koltai Tamás Csurka A hatodik koporsó című színművéről ír, megállapítva, hogy „a darab az elejétől a végéig maga az antiszemita, uszító gyűlöletbeszéd”. Bár lapzártánk után három nappal a főpolgármester kijelentette, hogy nem fogják bemutatni Csurka darabját az Új Színházban, Koltai Tamás írása változatlanul érvényes és aktuális, ugyanis azt a kérdést feszegeti: milyen ország az, amelyik államilag tart fönn újnáci színházat?

A kormány munkahelyvédelmi akciójáról már minden nagykorú állampolgár megkapta Orbán Viktor levelét, amelyhez ezúttal nem mellékeltek válaszborítékot. A témáról eszmét cserélő vitázók egyike mindössze egy mondattal kommentálta a hírt: „Nem levelet ígért, hanem munkahelyeket!”

Két érdekes riportot is ajánlok figyelmükbe. Az egyik arról szól, hogy milyen hangulatban készül Hódmezővásárhely polgármester-választásra, a másik pedig bemutat egy érdekes óvodát az Újlipótvárosban.

Beszélgettünk Zelnik József íróval, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökével, akinek életpályáját mutatja be egy most megjelent interjúkötet, és Darvasi Lászlóval, aki úgy látja: a honi valóság abszurdabb, mint egy novella. Az interjúban szóba kerül a mai magyar kultúrpolitika, és ezzel kapcsolatban érdemes idézni Darvasi két fontos mondatát: „A kultúra alapvetően alulról épül, opponálásból, lázadásból, ellenkezésből. Politikai akarnoksággal lehet napi sikereket elérni, az irodalmi kánont azonban nem képesek felülről átalakítani.”

Kulturális rovatunkban olvashatják Bölcs István rendhagyó könyvismertetését arról, hogy miképp is működött Hitler népállama, honnan volt pénzük a náciknak, miért tiltotta Hitler a költségvetés nyilvánosságra hozását, miképpen folyt le Európa kirablása.

Ugyancsak a kulturális rovatban olvasható Návai Anikó Los Angelesben készített interjúja Colin Farrell ír származású filmszínésszel, aki számos hollywoodi kasszasiker főszerepét játszotta már.

A Glóbusz rovatban Aczél Endre arról ír, hogy az Európai Unió három éven belül másodszor lép be egy recessziós szakaszba, és ez Magyarország számára sem jelent semmi jót. Kasza László azzal foglalkozik, miért keltett világszerte felháborodást a moszkvai bíróság döntése, amely egy női punkegyüttes három tagját a Putyin államelnök elleni tüntetés miatt két év kényszermunkára ítélte.

Markó Beáta a Breivik-perről, illetve annak hátteréről számol be, és olyan részletekkel szolgál, amelyeket eddig más magyar lapban nemigen olvashattak.