Lapajánló

Erről cserélnek eszmét a lap internetes vitafórumának résztvevői is. Egyikük úgy látja: „A nép hülyíthető és bármire képes, akár saját érdekei ellenére is. Mi több, még azt is el lehet érni, hogy boldogan csókolgassa a kezet, amely kifosztja erkölcsi és gazdasági értékeiből.”

Interjút adott a 168 Órának Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere, aki úgy véli, az iparűzési adó tervezett elvonásával a kormány lefejezné városát. Borkai nyíltan beszél a győri színház direktorválasztásáról, arról, hogy Eperjes Károly nem tudott méltósággal veszíteni, és - szemben az oktatási államtitkárral - ő nem engedné bezárni a győri egyetemet.

A kormány megszünteti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, új ötszörös létszámú tanácsadói testületet kíván létrehozni, amely viszont – szakértők szerint - laikusok fóruma lesz és működésképtelen. A súlytalan érdekegyeztetésről szóló cikk eljut egy súlyos kérdéshez: Ha nincs más út, lehet, hogy az utca lesz a politizálás színtere?

Bohócnak maszkírozva vonják vissza a Fidesz-KDNP-re leadott szavazataikat a rendvédelmisek. Ők hogyan jutottak idáig? A kérdésre a két szakszervezeti vezető, Árok Kornél és Kónya Péter válaszol.

A Semmelweis-terv várható hatásairól beszél lapunknak adott interjújában, Pusztai Erzsébet, egészségpolitikai szakértő, az Antall-kormány népjóléti államtitkára. Pusztai nem sok reményt fűz a tervhez és attól tart, hogy elfáradhatnak, elkedvedhetetlenednek, demoralizálódhatnak az egészségügyiek. Hozzáteszi: a jelenlegi fizetéseknek legalább a duplája kellene ahhoz, hogy az orvosok itthon maradjanak.

A komáromi pontonhíd című nagysikerű könyv folytatását is megírta Csernok Attila, aki változatlanul úgy gondolja; történelmi úttévesztéseink, bukásaink és traumáink sokszor a soviniszta magyar felsőbbrendűségből fakadtak. A 168 Órának adott interjúban beszél az aktuálpolitikai helyzetről is és kijelenti: a magyar miniszterelnök úgy hátrál ki Európából, hogy közben tüzeket lobbant a szomszéd országokban.

Igen tanulságos beszélgetést folytattunk Jakab Attilával, a nemzetközileg is elismert vallástörténésszel, aki a Fidesz egyházpolitikájáról írt tanulmányt. Szerinte az állam a történelmi egyházakat anyagilag támogatja, cserébe elvárja, hogy legitimálják hatalmát – és 2014-ben is választási győzelemhez segítsék a jelenlegi kormánypártot. Az írásnak azt a címet adtuk: Az egyházak beszervezése.

Miért távolodott el annyi egyház az igazi keresztényi elvektől, mi a gyökere az antiszemitizmusnak és a szakrális nacionalizmusnak? Erről szól Bitó László új könyve, amelynek címe: A Névtelen evangéliuma. Most arról beszél, miféle államalapításba kezdett a Fidesz-kormány, s vajon átveheti-e nálunk a politika a vallás szerepét. Bitó László úgy gondolja, hogy Orbán nemzetegyesítő politikájával szakrális birodalmat kíván létrehozni.

Most jelent meg Kőszeg Ferenc, Múltunk vége című könyve. Ennek apropóján az SZDSZ egykori reprezentánsával a régi demokratikus ellenzék ismert alakjával arról beszélgettünk, ki tehet arról, hogy húsz évvel a rendszerváltás után itt tartunk. Kőszeg lakonikus válasza így szól: mindenről magunk tehetünk.

Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait a tényekkel. Ezúttal Navracsics Tibor, Szijjártó Péter, egy fideszes államtitkár, Molnár Ágnes egy-egy kijelentését kommentálja és hozzáfűz néhány mondatot a Magyar Nemzetben megjelent íráshoz.

A mindenkori magyar játékvezetésnek ragyogó figuráiról ír Hegyi Iván, a Múltidő rovatban.

A FIFA negyedszer elnökké választott vezetőjéről Blatteről szól Kasza László nem éppen gyöngéd portréja.

A Glóbusz rovatban a Dominique Strauss-Khan ügy hullámait mutatja be Szécsi Éva. Hűséges és hűtlen politikusokra, ismert emberek nem titkolható félrelépéseire emlékeztet Aczél Endre írása, amelynek címe: Ő és Ő.

A Fókusz rovatban részletesen elemezzük az évszázad népbetegségét az allergiát.