La Croix: Magyarországon sérülnek a szabadságjogok

Magyarországon továbbra is sérülnek a szabadságjogok című cikkében Marianne Meunier, a francia katolikus napilap munkatársa az utóbbi fél év törvényalkotási folyamatának tükrében mutatja be a politika szintjén bekövetkező változásokat. A szerző szerint nehéz hasonlóságot találni a jelenlegi kormányfő és Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök között, aki küzdelmet folytatott a demokráciáért.

Orbán Viktor és kormánya megválasztása óta tekintélyelvűségével tüntet. Ennek legutóbbi illusztrációja volt az Alkotmánybíróság öt tagjának kinevezése június 27-én: mind az öt jelölt elnyerte a Fidesz -, Orbán Viktor kétharmados parlamenti többséggel bíró ultrakonzervatív pártjának - támogatását, noha több jogvédő szervezet szóvá tette, hogy vannak közöttük olyanok, akiket nem lehetett volna megválasztani erre a tisztségre. Egyikük például egy volt Fidesz-képviselő, a másik pedig a kormánypárti frakció több fontos tagjának ügyvédje.

A lap emlékeztet arra is, hogy az Alkotmánybíróság új tagjai az új alkotmány előírásai szerint az eddigi kilenc helyett tizenkét évig maradnak hivatalukban, s hasonlóan megnyújtott mandátumot kapott több kulcsfontosságú posztot betöltő magas rangú állami hivatalnok, például a főügyész, vagy a Számvevőszék elnöke. De nem ez az egyetlen eset, ahol az alaptörvény, amelynek elfogadását tüntetések kísérték, összeütközésbe kerül a demokratikus alapelvekkel. Az új alkotmány olyan Költségvetési Tanács felállítását írja elő, amely a parlament által megszavazott büdzsét illetően korlátlan vétójoggal rendelkezik. Ha pedig a parlamentnek nem sikerül elfogadnia a költségvetést, a köztársasági elnök feloszlathatja a képviselőházat.

Orbán Viktor Magyarországa az Európai Unió soros elnökének tisztében olyan fundamentális európai értékekkel ment szembe,amelyek közül több az általa aláírt szerződésekben is szerepel - emeli ki a la Croix cikke. Decemberben valóságos vihar tört ki a magyar parlamentben megszavazott médiatörvény miatt, ez ugyanis olyan Médiatanács létrehozását irányozta elő, amelynek a többi között e média objektivitásának biztosítása is feladatkörébe tartozik. Mindez úgy, hogy a kormány által kinevezett Médiatanács a kormánypárthoz közelálló személyekből áll. Az Európa Tanács kifogásai nyomán azóta néhány módosítást hajtottak végre a törvény eredeti szövegén - emlékeztet a La Croix, s idézi Olivier Basile-t, a Riporterek Határok nélkül európai bizottságának elnökét, aki szerint „a Médiatanács továbbra is egyfajta cenzúrabizottság”.

Nemzeti Banknál az új szabályozás ezentúl lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök négy külső tagot nevezzen ki a (hét tagú) Monetáris Tanácsba. Eddig a tanács két tagját a Nemzeti Bank elnöke nevezte ki. Az intézmény függetlenségének megsértése miatt márciusban Jean-Claude Trichet, az Európai Központi bank elnöke is szót emelt. Az elvileg független intézmények fölött növekszik a politikai ellenőrzés – állapítja meg a francia lap.

„Azt kell megérteni, hogy Magyarország az ostromlott, megcsonkított ország komplexusában szenved” – figyelmeztet Jean-Yves Camus, a Nemzetközi stratégiai kapcsolatok Intézetének (IRES) kutatója az 1920-as trianoni szerződésre utalva, amely megkongatta a lélekharangot az Osztrák-Magyar Monarchia fölött.

A lap végezetül idézi Orbán Viktor kijelentését: „Mi nem hiszünk az Európai Unióban, mi Magyarországban hiszünk”, s megjegyzi, hogy a magyar EU-elnökség mindezek dacára több vezető politikustól is dicséretet kapott, azoktól, akik eltekintenek a magyar belpolitikai helyzettől és akik hálásak Budapestnek a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásáért. A soros elnökség ma befejeződik, és Magyarország pedig büszke lehet az elvégzett munkára" - idézte végezetül a La Croix Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkár június 27-én elhangzott dicsérő szavait, amelyek egy magyar hetilapban jelentek meg.