Kutatás: Izrael pártján vannak a magyarok
A megkérdezettek többsége Izrael pártján áll a gázai háború ügyében, még ha bírálja is a Netanjahu-kormány egy-egy válaszlépését. Sokan tartanak attól, hogy a menekülők miatt Európába visszatér az iszlám terrorizmus – írja a Publicus kutatása alapján a Népszava.
Az emberek 84 százaléka elítéli a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadását – a válaszok alig térnek el a különböző pártállású, nemű vagy aktivitású válaszadók között –, ugyanakkor a megkérdezettek alig több mint harmada (36 százalék) tartja arányos válasznak a gázai városokat leromboló tömeges izraeli légicsapásokat – derült ki a lap számára készített decemberi reprezentatív kutatásából.
Mint írják: az újabb gázai konfliktus kirobbantójára vonatkozó kérdés lehetséges feleletei közül 70 százalék választotta azt, hogy abban „az Izrael államot régóta elpusztítani akaró Hamásznak” van nagy szerepe, míg „az önálló palesztin állam létrehozását akadályozó Izraelt” csak 27, „a térségben növekvő befolyásra törekvő Iránt”, „az ukrajnai háborújáról a figyelmet elterelni próbáló Oroszországot”, valamint „az egyoldalú politikát folytató USA-t” pedig a megkérdezettek 31, 17, illetve 24 százaléka tette első helyen felelőssé a háborúért.
Ennek némileg ellentmond, hogy „az önálló palesztin állam létrehozását akadályozó Izrael” felelősségére külön rákérdezve, a válaszadók összesen 61 százaléka „nagy”, de legalábbis „valamekkora szerepet” tulajdonított (27 + 34 százalékban megosztva) a zsidó államnak is a konfliktus kirobbanásában. A viszonylagos többség (41 százalék 36-tal szemben) ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a Hamász csak „egy ilyen támadással irányíthatta rá a figyelmet a palesztinok feledésbe merülő elnyomására”.
A válaszokból alapvetőn a hazai közvélemény zsidó állam melletti kiállása rajzolódik ki – vélhetően nem függetlenül az Orbán-kormány egyértelmű Izrael-párti politikájától –, ezzel együtt markánsan megjelenik bennük a Netanjahu-kormány felelősségének megállapítása és háborús stratégiájának bírálata.
A megkérdezettek fele egyetértett azzal, hogy „a magyar kormány Izrael önvédelemhez való jogát elismerve, mindenben támogatja a Netanjahu-kormány háborúját” (miközben 19 százalék nem tudta, vagy nem válaszolt). Külön érdekesség, hogy itt mindössze egy százalék eltérés van a kormánypárti és ellenzéki egyetértők között (54 és 53 százalék). Arra a kérdésre viszont, hogy felelősnek tartja-e Izraelt, „amiatt, hogy nem vette komolyan a Hamász támadásának előkészítéséről szóló titkosszolgálati jelentéseket?”, 57 százalék igennel válaszolt, s további 12 százalék az „inkább igen” választ jelölte be – csekély eltéréssel a különböző pártpreferenciák vagy lakóhelyek szerint. Ezzel együtt összesen 63 százalék egyetértett azzal, hogy „Izrael átfogó offenzívát indított a Hamász teljes felszámolására”.
A megkérdezettek egyértelmű többsége (53 százalék) nemmel felelt arra a kérdésre, hogy „antiszemitizmusnak tartja-e az izraeli kormány politikájának bírálatát”.
Ezt követően több mint kétharmad (67 százalék) nemmel válaszolt arra, hogy „elfogadhatónak tartaná-e a palesztinok végleges elűzését a Gázai övezetből és a terület izraeli megszállását”. Figyelemre méltó, hogy az ellenzéki beállítottságú válaszadók 14 százalékkal többen utasították el a palesztinok elüldözését, mint a kormánypártiak (75 százalék a 61-gyel szemben), s lakóhely szerint a budapestiek 21 százalékkal nagyobb arányban, mint a megyeszékhelyen élők (81 százalék a 60-nal szemben).
Ugyanakkor összesen 57 százaléknyian feleltek igennel arra, „várható-e, hogy palesztinok tömegei menekülnek majd Európába”. (Ezen belül a Fidesz-KDNP-hez húzók közül 22 százalékkal magasabb arányban válaszoltak így, mint az ellenzékiek (72 százalék az 50-nel szemben), miközben iskolai végzettség szerint kisebb eltéréssel, legkevésbé a diplomások és leginkább az érettségizettek tartották ezt valószínűnek. Ugyanakkor az összes kérdés közül a leginkább egybehangzó válaszok arra a kérdésre érkeztek, hogy „emiatt jelentősen felerősödik-e az iszlám terrorizmus Európában?”. Azok körében, akik szerint menekültek tömegeire lehet számítani, 82 százaléknyian igennel feleltek erre – írja a lap.
(Füst száll Gáza felett 2023. október 7-én, az izraeli légicsapások után. Fotó: MAHMUD HAMS / AFP)