Különleges gyárat épít, talajmintát is vett a BMW Debrecenben
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a hírt, hogy Debrecen nyerte el a német BMW autógyár legújabb beruházását. A gyár a város mellett, egy 400 hektáros területen épül fel.
Különlegessége, hogy a legmodernebb autóipari gyártási technológiák alkalmazásával egy gyártósoron állítanak majd elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat.
A gyár kapacitása évente 150 ezer jármű gyártására elegendő. A beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és már első körben közel ezer új munkahelyet hoz létre. Magyarország két városa, Debrecen és Miskolc mellett Románia és Szlovákia is rajta volt azon a rövid listán, amelyből a győztest kiválasztotta a BMW. A német autógyártó 14 országban 30 gyártó- és összeszerelő üzemet működtet, ezeknek a fele Európában található.
– Örülünk a hírnek, nemcsak azért, mert a beruházás hatására nő a GDP és a foglalkoztatás, hanem mert magas szintű gyártási kultúra költözik a kelet-magyarországi térségbe – mondta lapunknak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Persze felmerül a kérdés, mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek, illetve hogy milyen állami kedvezményeket kap a multinacionális cég, amiért ide települ. Mint a kutató mondta, kedvezmény bármi lehet, kezdve a munkahelyteremtő támogatástól egészen odáig, hogy a város elviszi a gyár területére a közműveket. Hozzátette, az elmúlt időszakban 3-6 millió forint támogatást adott a kormányzat egy-egy új munkahely teremtésére, de ez az összeg a Gyöngyöshalászi Apollo Tyres esetében 30 millió forintra kúszott fel. Megjegyezte, valószínűleg a BMW-nél nem ilyen típusú kedvezményről van szó, hiszen jelenleg Magyarországon nem probléma a munkahelyteremtés, inkább az a baj, hogy nehéz megfelelő munkaerőt találni.
Azt már tudni lehet, hogy Debrecen önkormányzata 44 milliárd forintos kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel azoknak a telkeknek megvásárlásához, ahol a BMW új gyárát felépítik. A 400 hektáros terület 2019 második felében kerül át a cég tulajdonába. Ebben az összegben nemcsak a földek kisajátítása van benne, hanem egyes infrastrukturális fejlesztések is. A Népszava megkérdezte a debreceni önkormányzatot, hogy milyen feltételekkel adja el vagy adja bérbe a 400 hektáros, infrastruktúrával felszerelt területet a város a németeknek, mire azt a választ kapta, hogy a terület fejlesztésével kapcsolatos tárgyalások még tartanak, a részletek pedig üzleti titkok.
Némethné Pál Katalin szerint problémát jelenthet a munkaerő kérdése. Szerinte a BMW is azt fogja tenni, amit például a Mercedes: maga képzi majd ki a megfelelő munkaerőt.
A kecskeméti Mercedesnél is folyik a meglévő üzem bővítése, illetve egy új gyár építése, előbbire 580 millió, utóbbira egymilliárd eurót költenek. A következő években 2500 embernek adnak majd munkát. A vállalat nagy erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy megfelelő munkaerő-állománya legyen. Tavaly novemberben kapták meg az első művezetők a kétnyelvű, nemzetközileg is piacképes diplomájukat, a cég a német–magyar kamarával közösen indította a képzést. A résztvevők a közgazdaságtantól kezdve a fejlesztő, motivációs és kommunikációs tréningeken át a minőségirányításig bezárólag jelentős ismeretanyaghoz jutnak. A cég a németországi anyavállalat által fejlesztett modulokat ültette át a magyar viszonyokra.
Szeptembertől indul a 8000 négyzetméteren működő Mercedes-Benz Academy. A modern oktatócsarnok elsősorban duális és belső képzéseknek, adminisztratív és gyártósori tréningeknek ad majd helyet, s ide szervezik a munkaerő-toborzási napokat, valamint az új munkavállalók gyártósori betanítását is. A régióban egyedülálló módon az épület kialakítása és berendezése is a legmodernebb technológiákkal történik, hogy a tanulók megismerjék az autógyártás folyamatait és az Ipar 4.0-t.
Németné Pál Katalin szerint a BMW majd felkutatja a minimális műszaki képzettséggel vagy érettségivel rendelkező, tanulási képességekkel bíró embereket, és kiképezi őket. Bizonyára inkább arra törekszenek, hogy Magyarországon találják meg ezeket az embereket, és ne Ukrajnából vagy Romániából kényszerüljenek idehozni őket.
Baja Sándor, az egyik legnagyobb magyar munkaerő-közvetítő cég, a Randstad ügyvezető igazgatója szerint nem lesz probléma a munkaerővel. Lapunknak elmondta, hogy a cége készítette azt a tanulmányt a BMW számára, amely a munkaerő kérdését járta körül.
E szerint az észak-magyarországi régióban az országos 3,9 százalékhoz képest 4,9 százalék a munkanélküliségi ráta, Hajdú-Biharban pedig 5,1 százalék. A fiatalok körében ennél is magasabb az arány. Alacsonyak a bérek: miközben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete országos átlagban 210 318 forint, az említett régióban csak 172 090 forint. Komoly lehetőség rejlik a szürke és a fekete zóna kifehérítésében is. Ez az a része a munkaerőpiacnak, amelyet a kormányzat önmagában nem tud bevonni a fehér zónába, mivel a munkaadónak az adókkal és járulékokkal megterhelt bérfizetés a biztos csődöt jelentené. További potenciál rejlik a részmunkaidősök és a megváltozott munkaképességűek alkalmazásában is, illetve minden bizonnyal más vállalkozásoktól is el fog szívni munkaerőt a BMV.
A gyár jelenléte nemcsak a közvetlenül foglalkoztatottak számára hoz változást, de regionális szinten is hatni fog.
– Biztos vagyok benne, hogy már a bejelentés után megkezdődött a régió munkaadói körében a számolgatás, miből és hogyan tudnának fizetést emelni a dolgozóik körében
– mondta Baja Sándor. Ebből a szempontól sokat nyom majd a latban, hogy a multinacionális cégeknek speciális a viszonyuk a dolgozóikkal, fontosnak tartják, hogy a lehetőségekhez mérten jól érezzék magukat, adnak a véleményükre, vagyis teljesen más a munkakultúra, mint egy magyar kis- és középvállalkozásnál. A BMW megjelenése versenyhelyzetet teremt a munkaerőpiacon, amelyből végső soron sokan profitálnak majd.
Baja Sándor szerint a beruházás helyszínének kiválasztási folyamata is jól mutatta, mennyire professzionális a BMW. A gyárat ugyanaz a csapat építi majd, amelyik a mexikóit létrehozta, vagyis komoly tapasztalattal rendelkeznek. Onnan kezdve, hogy elemezték a leendő helyszín talajmintáit, feltérképezték a debreceni albérlet-lehetőségeket, elmentek lakáshirdetésekre, megnézték, milyen körülmények közé kerülnek majd a gyár külföldi, de akár Magyarország távolabbi pontjáról érkező munkavállalói. Körüljárták a szolgáltatásokat, precíz elemzést készítettek az életkörülményekről. A debreceni önkormányzat is profi volt, olyan prezentációkat tett az asztalra, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket, s ugyanez volt igaz Miskolcra is – tette hozzá Baja Sándor.
Nemcsak a bérek esetében lesz majd látványos a változás, de a menedzsment-kultúrában és az oktatásban is. A Debreceni Egyetem első kézből kaphat információt arról, hogy mit kell tanítani egy műszaki képzés keretében.
– Az biztos, hogy a BMW miatt a régióban nő a képzettségi szint, illetve egy magas színvonalú munka- és gyártási kultúra jelenik meg azzal, hogy a gyárban ugyanazon gyártósoron tudnak hagyományos és elektromos meghajtású motorokat előállítani. Megjelenik a jövő technológiája egy olyan régióban, amely eddig el volt zárva ettől. Az országba korszerű, friss ismeretek kerülnek be – mondta Németné Pál Katalin, aki szerint jól látszik, hogy ma már nem részfolyamatokra, egy bizonyos munka elvégzésére kell kiképezni az embereket, sokkal inkább olyan általános képességek megszerzése fontos, amely lehetővé teszi az egymással való értő kommunikációt, a vitakultúra meghonosodását, a csapatban való dolgozást, a másik fejével való gondolkozást. A világ hálózatosodik, lassan a céghatárok is elmosódnak, alapvetően fontos a nyelvtudás annak érdekében, hogy akár a különböző országokban élő és dolgozó emberek is közös projektekben tudjanak részt venni. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a magyar munkaerő olyan iparágakban is képes legyen megállni majd a helyét, amelyek ma még nem is léteznek – tette hozzá.
A beruházás felvet kérdéseket is. Például azt, hogy mennyire jó a magyar gazdaságnak, hogy ennyire kitett az autóiparnak. A 2016-os adatok szerint a három autógyár, az Audi, a Mercedes, a Suzuki, illetve az alkatrészgyártás a magyar GDP öt százalékát jelenti. Vagyis ha 2016-ban 35 ezer milliárd forint volt a GDP, akkor közel 1800 milliárd forintról beszélünk.
Ráadásul a járműipart hálószerűen szövik át az üzleti kapcsolatok. Ha egy autógyárral baj van, azt megérzi a műanyagipar, a textilipar és a fémipar, vagyis a beszállítói kör is. Az ágazat konjunktúraérzékeny, ha a világgazdaság megtorpan, és az emberek rosszabbul élnek, először a tartós fogyasztási cikkekről, például az új autóról mondanak le.
Németné Pál Katalin egy másik szempontot is megemlített. Szerinte amennyiben elterjed a megosztásos gazdaság, amire komoly törekvés van a fejlett világban, akkor az autóhoz való viszony is változni fog. A megosztásos, közösségi autózás miatt ugyanis a jelenleginél jóval kevesebb járműre lesz szükség. Az autókat mindenki csak akkor és annyi időre fogja használni, amennyire valóban szüksége van. Jelenleg a legtöbben naponta legfeljebb néhány órát autóznak, a többi időben csak áll a jármű. A közösen használt autókból jóval kevesebbre lesz szükség.
Mindezek miatt szerinte a magyar kormánynak el kellene gondolkoznia azon, hogy milyen iparágakat tudna versenyképessé tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdaság ne egy lábon álljon. Igaz, jelenleg nem könnyű kitalálni, melyek lesznek a jövő ipari fejleményei. 2014-ben például az EU készíttetett egy komoly kutatást a szakemberek legjobbjaival az ipar jövőjéről, s ebben a 3D-nyomtatás fel sem merült fontos kérdésként, azóta viszont úgy tűnik, hogy az egyik leggyorsabban fejlődő iparág lesz. Természetesen – tette hozzá Németné Pál Katalin – a meglévő bázison is lehet gondolkozni, de hogy lépni kell, az biztos. / Szabó Brigitta
